Tisztelt Főszerkesztő Úr!
A 2007. március 25-i Kontraszt című műsorban elhangzottakkal kapcsolatban néhány a tényre szeretnénk felhívni a figyelmüket. A műsorban megjelent feliratok tanúsága szerint Önök az Independent című brit magazin állításait kritikátlanul fogadták, holott megvizsgálva a cikk állításait csúsztatásokra és félreinformálásokra lelhetünk.
A cikk egyik fő állítása a kannabisz állítólagos potencianövekedése, mellyel kapcsolatban semmilyen forrást nem jelöl meg, ráadásul következetlenül fogalmaz; míg az újság címoldalán a felirat szerint, a kannabisz 25-ször erősebb, a cikk szövegében már azt olvassuk, hogy a kannabisz 25-ször erősebb „lehet”. Ezután az újságnak nyilatkozó Robin Murray viszont ennél már kisebb, 2-3%-ról 15-20%-ra történő növekedésről számol be. A valóságot azonban ez sem fedi: a Drugscope nevű brit drogmonitorozási intézet közelmúltban publikált jelentése szerint az Egyesült Királyságban használt „skunk” átlagos potenciája 10% körül van, az ennél erősebb fajták pedig nagyon ritkák. (1) Az Európai Kábítószer- és Kábítószerfüggőség Megfigyelő Központja (EMCDDA) tanulmányának adatai szerint az Európai Unióban nem következett be jelentős növekedés a kannabisz potenciájában az elmúlt években (2), tehát az Independent erre vonatkozó állítása jelenleg alaptalan.
A cikk másik fő kijelentése szerint a marihuána skizofréniára hajlamosít, ezt Önök a műsorukban úgy jelenítették meg, hogy „Ausztrál pszichológusok szerint a marihuána skizofréniát is okoz.” Tudományosan eddig azt a tényt bizonyították be, hogy a pszichózisra genetikailag hajlamos fiatalok esetében a kannabisz intenzív fogyasztása növeli a tünetek megjelenésének valószínűségét (3) Továbbra is nyitott kérdés, hogy vajon nem éppen a jelentkező tünetek miatt szívnak-e kannabiszt egyfajta öngyógyításként. A tünetek tömeges megjelenése nem jellemző azok esetében, akik nem hajlamosak pszichózisra. (4) A skizofrénia nem fordult elő gyakrabban azokban a történelmi korokban amelyekben a marihuána-fogyasztás elterjedtebb volt, az elmúlt harminc évben pedig, a kannabisz-használat ugrásszerű növekedéséhez képest a skizofrénia előfordulása enyhén csökkenő tendenciát mutat(5).
Beszámolnak műsorukban arról is, hogy „A legújabb kutatások szerint a marihuána akár az LSD-nél is veszélyesebb lehet.” A vizsgálat, melyből idéztek (6) 20 különféle tudatmódosító anyagot hasonlított össze, veszélyesség szempontjából rangsorolt, és valóban azt az eredményt tárta fel, hogy a marihuána veszélyesebb, mint az LSD. A kannabisz a 11. helyet foglalja el, a dohány a 9., az alkohol pedig az 5. legveszélyesebb drog címét nyerte el! Ez a tanulmány tehát nem a kannabisz különleges veszélyességét hivatott bemutatni, hanem pont arra próbál rávilágítani, hogy a kulturálisan elfogadott és használt legális szerek nagyobb kockázatot rejtenek magukban mint a kannabisz, LSD és az Ecstasy.
Az állítással kapcsolatban hogy „A cannabis füstje háromszor annyira rákkeltő anyagot is tartalmazhat, mint a dohányé.” szükségesnek tartjuk felhívni a figyelmüket arra, hogy míg a kannabisz füstje a tüdő működési zavaraihoz vezethet, nem hozták oksági kapcsolatba dohányzáshoz köthető rákok, így például tüdő-, vastagbél- vagy végbélrák kialakulásával. (7) A marihuánaszívás és a tüdő- illetve vastag- és végbélrák kialakulása között nem találtak kapcsolatot, nem tudták demonstrálni a kannabisz-szívás és tüdőrák közötti kapcsolat meglétét, bár egyértelműen kimutatták a kannabiszfüst által előidézett sejtkárosodást (8).
„Egy brit kutatás szerint a rendszeresen fogyasztott marihuána elhagyása elvonási tüneteket eredményez.” – állítják műsorukban, és valóban. Érdemes viszont a korrekt tényközlés érdekében megjegyezni, hogy a marihuána függőséget kiváltó potenciálja kisebb, mint a legtöbb illegális szeré, de kisebb dohányénál és az alkoholénál is (9). Rendszeres erős használók egy részénél ugyanakkor valóban kialakulhat függőségnek diagnosztizálható állapot (nem akkora hogy az bármiféle bűncselekmény elkövetéséhez vezetne, a marihuána birtoklásán kívül). Számos, az elmúlt évtizedekben változatos körülmények között elvégzett tudományos kutatás szerint ritkán jelentkeznek elvonási tünetek akkor, mikor a nagy mennyiséget fogyasztó marihuána-használók hirtelen felhagynak a fogyasztással. A kutatások valóban leírnak marihuána és THC elvonási tüneteket, de ezek jóval enyhébbek és rövidebb ideig tartanak, mint alkohol vagy a heroin elvonásának tünetei (10).
„Magyarországon minden második végzős középiskolás kipróbált már valamilyen illegális drogot.” Valójában csak Budapesten. A Nemzeti Drog Fókuszpont 2006-os Éves Jelentésében található az erre vonatkozó információ: „2004-ben a budapesti középiskolák felsőbb (11-12.) évfolyamán tanuló diákok körében is készült kutatás. A kutatás szerint a 11-12. évfolyamos középiskolások 47,5%-a fogyasztott már életében valamilyen tiltott szert.” (11)
Végül az Ecstasy hatóanyagával az MDMA-val kapcsolatos állításukra regálnánk, miszerint „a rendszeres Ecstasy-fogyasztók háromnegyedénél jelentkeznek maradandó idegrendszeri károsodások.” AZ MDMA emberi agyműködésre gyakorolt hosszú távú hatásaival kapcsolatos eredmények korántsem olyan egyértelműek, hogy belőlük súlyos károsodásra lehetne következtetni. Nem ismerünk olyan kutatást, mely a rendszeres ecstasy-fogyasztók háromnegyedénél maradandó idegrendszeri károsodásokat mutatott volna ki, a rendelkezésre álló adatok ezt korántsem bizonyítják. További információért érdemes elolvasni a TASZ munkatársának Bagdy Györggyel az Addiktológia Hungarica hasábjain folytatott tudományos vitáját (12).
A kábítószer használattal járó problémák csökkentéséhez akkor lehet sikeresen hozzájárulni, ha tudományosan megalapozott, tényszerű információkat adnak át, és nem növelik tovább a már meglévő félreértések számát és az előítéleteket.
Ez a levél a TASZ Médiamonitor programjának részeként született, melynek célja a média hiteles és tényszerű tájékoztatásnak segítése drogtémában. Levelünk a műsoruk kritikájaként felkerült a www.drogriporter.hu című honlapunkra.
További sok sikert a munkájához,
Kolos Marcell Soma
Társaság a Szabadságjogokért
Médiamonitor Program
Budapest, 1054, Víg utca 28.
tel./fax: 36-1-209-00-46
www.drogriporter.hu
Hivatkozások:
(1) Drugscope: Cannabis cultivation â018boomingâ019 in Britain but law enforcement hitting local supplies – http://href.hu/x/2gb8
(2) EMCDDA vizsgálat a kannabisz potenciájáról – http://href.hu/x/2gb9
(3) Prospective cohort study of cannabis use, predisposition for psychosis, and psychotic symptoms in young people. – http://href.hu/x/2lzf
(4) Marijuana may increase risk of psychosis – Drug makes some users more vulnerable to mental problems MSNBC December 1, 2004 – http://href.hu/x/2lzh
(5) Macleod J, Oakes R, Copello A, Crome I, Egger M, Hickman M, Oppenkowski T, Stokes-Lampard H, Davey Smith G. (2004) Psychological and social sequelae of cannabis and other illicit drug use by young people: a systematic review of longitudinal, general popul – http://href.hu/x/2lzi !
(6) Drug Classification: making a hash of it? Fifth Report of Session 2005-06 – http://href.hu/x/2gbe
(7) Sidney S, Beck JE, Tekawa IS, Quesenberry CP, Friedman GD: Marijuana use and mortality. Am J Public Health 1997, 87:585-590.
(8) Tashkin DP: Smoked marijuana as a cause of lung injury. Monaldi Arch Chest Dis 2005, 63:93-100.
(9) The classification of cannabis under the Misuse of Drugs Act 1971 – http://href.hu/x/2lzj
(10) Stefanis, C. et al., â01CExperimental Observations of a 3-Day Hashish Abstinence Period and Reintroduction of Use,â01D Annals of the New York Academy of Sciences 282: 113-20 (1976); Mendelson, J.H. et al., â01CMarijuana Withdrawal Syndrome in a Woman,â01D American Journal of Psychiatry 141: 1289-90 (1984); Williams, E.G. et al., â01CStudies on Marihuana and Pyrahexl Compound,â01D Public Health Reports 61: 1059-83 (1946); Greenberg, I. Et al., â01CPsychiatric and Behavioral Observations of Causal and Heavy Marijuana Users,â01D Annals of the New York Academy of Sciences 282: 72-84 (1976); Soueif. M.I., â01CHashish Consumption in Egypt, With Special Reference to Psychosocial Aspects,â01D Bulletin on Narcotics 19: 1-12 (1967); Bensusan, A.D., â01CMarihuana Withdrawal Symptoms,â01D British Journal of Medicine 3: 112 (1971); Solowij, N. et al., â01CBiopsychosocial Changes with Cessation of Cannabis Use: A Single Case Study of Acute and Chronic Effects, Withdrawal and Treatment,â01D Life Sciences 56: 2127-35 (1995); Miles, C.G. et al., An Experimental Study of the Effects of Daily Cannabis Smoking on Behavioral Patterns, Toronto, Canada: Addiction Research Foundation (1974); Mendelson, J.H. et al., â01CThe Effects of Marihuana Use on Human Operant Behavior: Individual Data,â01D pp. 643-53 in Braude, M.C. and Szara, S. (eds), The Pharmacology of Marihuana. New York: Raven Press (1976).
(11) Drog Fókuszpont (2006) Jelentés a magyarországi kábítószer-helyzetről 2006 http://href.hu/x/2lb5
(12) Takács István Gábor: Az „Amit az ecstasyról iskolásoknak, szülöknek, tanároknak, partizzóknak tudni kell” című könyv recenziója, Addictologia Hungarica, L’Harmattan Könyvkiadó és Interdiszciplináris Addiktológiai Fórum, Budapest, 2006/4 (PDF)
(13) Bagdy György: Tudományosan az Ecstasyról: Potenciális gyógyszer az agykárosodás lehetőségével? Bagdy György válasza Takács István Gábor kritikájára, Addictologia Hungarica, L’Harmattan Könyvkiadó és Interdiszciplináris Addiktológiai Fórum, Budapest, 2006/4 (PDF)
