A használónak és a társadalomnak okozott ártalmak szerint az alkohol a legveszélyesebb
Négy évvel ezelőtt nagy port kavart a brit kormány drogügyi tanácsadó szerve (ACMD) által készített veszélyességi lista, amely 20 legális és illegális szer veszélyességét három tényező – a fizikai ártalmak, a függőségi potenciál és társadalmi ártalmak szempontjából vizsgálta. Az LSD-t és az Ecstasyt a legveszélyesebb szerek csoportjába soroló brit drogszabályozási rendszert igen kellemetlenül érintette, hogy az ACMD listája messze veszélytelenebbnek ítélte ezeket a drogokat az alkoholnál és a dohánynál.
A publikálást követően Dr. Nutt még a helyén maradhatott, sőt másfél évvel később az ACMD élére nevezték ki. Nem sokáig élvezhette azonban a megtisztelő posztot, ugyanis a belügyminiszter tavaly ősszel távozásra szólította fel, miután a Nutt – az említett vizsgálattal összhangban – nyilvánosan kijelentette, hogy az alkohol veszélyesebb a kannabisznál. Az ACMD soraiból néhány hónap leforgása alatt további hét szakértő mondott le és csatlakozott Nutt újonnan alapított tudományos testületéhez, a The Independent Council on Drug Harms-hoz (ICDH), melyet később Scientific Committee on Drugs-ra kereszteltek át. Az így összeállt kutatói csoport 2010. november elsején rukkolt elő az új veszélyességi listával a The Lancet szaklap hasábjain, melynek fő különbsége a korábbihoz képest, hogy a drogokat két fő szempontból vizsgálta: a használóra és a társadalomra gyakorolt ártalmak tekintetében. Az egyszerűnek ható felosztás 16 aspektusból tevődik össze, melyek a következő csoportokba oszlanak: a drogok hatása a használó fizikai és mentális egészségére, társadalmi kapcsolataira, illetve ugyanezek a hatások a társadalomra vetítve. Az egyes drogok az összesített veszélyesség alapján maximum 100 pontot kaphatnak. A teljes szempontlista az alábbi ábrán látható.
A vizsgálat szempontrendszere
Az új szempontrendszer szerint ugyan a használót érintő ártalmak tekintetében a heroin, a crack és a metamfetamin végzett az első három helyen, azonban a társadalmat érintő ártalmakkal kiegészítve már az alkohol veszi át a vezetést a maga 72 pontjával, míg a második és a harmadik helyet a heroin és a crack foglalja el 55 és 54 ponttal. A média, majd a hazai politikai élet által is kifejezetten magas kockázatúnak kikiáltott mefedron mindössze 13 pontot kapott, épp feleannyit, mint amennyit a dohány. Az AMCD korábbi és a Scientific Committee on Drugs friss listáját lásd alább.
Az ACMD 2006-os listája
A Scientific Committee on Drugs friss listája
Hogy miként alakultak ki a végső pontszámok, az az alábbi ábrából olvasható le.
Nutt a maga részéről megfelelőnek találja a brit drogszabályozás alapgondolatát, miszerint az egyes szereket a veszélyességük alapján kell kezelni, azonban a jelenlegi rendszer a vizsgálat alapján gyökeres változásra szorul. Érvelése szerint a drogok legveszélyesebb, vagyis A osztályába a 40 pontnál többet elért szerek kerülnének, és komolyan át kellene gondolni a szigorúbb szabályozásukat. A heroin esetében megfelelő példát nyújthat Portugália és Hollandia gyakorlata, ami csökkentheti a kriminalizációt. Nutt szerint jelentős erőfeszítéseket kell tenni az alkoholfogyasztás okozta károk csökkentésére, mert a gazdasági a társadalmi ártalmai, a családokban okozott rombolása és a függőségek kialakulásában játszott szerepe kifejezetten magas. A szakértő első lépésben a fiatalok számára vonzó, olcsó, de magas alkoholtartalmú italokra koncentrálna. A brit Egészségügyi Minisztérium úgy reagált a tanulmányra, hogy Angliában az emberek átlagosan hetente egyszer isznak alkoholt és a megfelelő mennyiségek betartásával nem kell egészségügyi kockázatokkal számolniuk. A kormánynak úgy kell a problémás alkoholfogyasztást kezelnie, hogy közben nem hoz előnytelen intézkedéseket a mértékletes ivók számára.
Kardos Tamás
Drogriporter
2010.11.02.
