A tudományos ismeretterjesztő folyóirat többek között a drogtilalmat is megszüntetné
Az 1956-ban Londonban alapított New Scientist nemzetközi tudományos ismeretterjesztő folyóirat “Egy jobb világ vázlata” (Blueprint for a Better World) címmel jelentette meg 10 világjobbító ötletét – és láss csodát, a droglegalizáció a második helyen szerepel:
“A status quo melletti egyik fő érv az, hogy a drogok tiltása visszaszorítja a drogfogyasztást a törvénytisztelő többség körében, így csökkenti annak ártalmait. Ha azonban alaposabban szemügyre vesszük ezt a állítást, rá kell jönnünk, hogy hamis. Az Egyesült Királyságban, mint sok más országban, az igazi drogellenes harc az 1960-as években kezdődött, a kormány statisztikái szerint azonban az egészségügyi ellátásra szoruló kokain- és heroinfüggők száma azóta folyamatosan nőtt – mintegy 1000 főről 100 ezer főre. Ez a jelenség az egész világon megfigyelhető.
Egy másik megközelítés szerint megnézhetjük, hogy vajon a szigorúbb drogpolitikájú országokban kevesebb ember használ-e drogokat. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) 2008-as vizsgálata 17 ország adatait tekintette át, de nem talált ilyen összefüggést. Az Egyesült Államok szigorú drogpolitikája ellenére a világ élvonalába tartozik a drogfogyasztók arányát illetően.
A harmadik bizonyíték azokból az országokból származik, amelyek enyhítettek a drogtörvények szigorán, mint ahogy például Portugália tette 2001-ben. Míg a drogterjesztés illegális maradt, a kábítószerek személyes használat céljából történő tartását dekriminalizálták. Az eredmény? A drogfogyasztás nagyjából stabilizálódott, a vele összefüggő egészségügyi ártalmak és halálesetek azonban csökkentek.”
A New Scientist szerint a jelenlegi tiltó drogpolitikának számos alternatívája létezik, egészen az orvosi felírástól az alkoholhoz és dohányhoz hasonló bolti árusításig. “Ha ez a lehetőség megijeszti Önt, vegye figyelembe, hogy az Egyesült Államokban napjainkban sok tinédzser könnyebben hozzájut a kannabiszhoz mint a sörhöz,” írják. Persze azt ők is elismerik, hogy a jelenlegi drogpolitikák a tudományos bizonyítékok ellenére is népszerűek, mivel sok ember érzelmileg kötődik ahhoz a hamis feltevéshez, hogy a drogtilalom a legjobb mód a fiatalok megvédésére.
A lap többi 9 ötlete nem kevésbé rendhagyó: javasolják például a 4 napos munkahét bevezetését, amely az eddigi eredmények szerint nem csak a dolgozók elégedettségét, hanem a termelékenységet is növelheti (a munkahét az 1929-es világválság előtt hatnapos volt, ezután csökkentették 5 napra gazdaságossági szempontból). Felszólítják a kormányokat, hogy fektessenek jelentős pénzeket a megújuló energiaforrások kiaknázásba (ezzel lendítve fel a pangó gazdaságot). A hagyományos GDP-index helyett alternatív módon mérnék az életszínvonalat a fenntartható fejlődés jegyében (ennek egyik eszköze lehet a Happy Planet Index). Világméretű DNS-adatbázist hoznának létre a bűncselekmények felderítésének hatékonyabbá tételére, az árukat megadóztatnák azon az alapon, hogy azok előállítása milyen kárt okoz a környezetnek. Génkezelt növényekkel küzdenének a környezetszennyezés ellen, és nagy kiterjedésű természetvédelmi területeket hoznának létre az óceánokon. Bár sokak számára ezek az ötletek hajmeresztőnek tűnhetnek, esetleg továbbgondolásra szorulhatnak, mindenesetre valóban égető problémákra próbálnak kreatív, tudományos evidenciákon alapuló választ adni – erre pedig nagy szükség van.
Sárosi Péter
