Az amerikai drogcár szerint a drogellenes háború kudarc

Az AP hírügynökségnek nyilatkozó Gil Kerlikowske, Obama kormányának drogügyi főhivatalnoka szerint a drogellenes háború “általánosságban véve nem volt sikeres. Negyven évvel később a drogokkal és drogproblémákkal kapcsolatos aggodalom inkább felerősödött és megnőtt.” A kormány múlt héten tette közzé új drogpolitikai stratégiáját, amelyet úgy harangoztak be, mint amely egyensúlyt teremt a megelőzés, a kezelés és a büntetés között. Kerlikowske egyik kedvence az a program, amelynek során a háziorvosokat arra képeznék ki, hogy a rutinvizsgálatok során is keressék a droghasználat jeleit, hogy a problémás fogyasztókat korán be lehessen vonni az ellátórendszerbe. Erre a költségvetésből több mint 7 millió dollárt szánnak. A stratégia öt év alatt 15%-al csökkentené a drogfogyasztó fiatalok, 10%-al a drog miatti autóbalesetek és 15%-al a halálos túladagolások számát. A kritikusok szerint a kormány csak a szavak szintjén helyezi előtérbe a közösségi alapú megelőzést és kezelést, míg a költségvetési támogatásból még mindig jóval többet (15 milliárd dollárból kb. 10 milliárdot) fordít a büntetőpolitikára.

Az AP összeállításából kiderül, hogy az USA 40 év alatt 1 billió dollárt költött a drogellenes háborúra, azonban a drogfogyasztás és a drogkereskedelem mégis nagyobb méreteket ölt, mint valaha. Amikor Nixon elnök 1970-ben elindította a drogellenes háborút, a költségvetésből 100 millió dollárt különítettek el erre – ma már 15 milliárdot emészt fel, még az infláció bekalkulálásával is 31-szer többet. Az elmúlt 40 évben az adófizetők pénzéből 20 milliárd dollárt költöttek a kolumbiai kartelek elleni harcra, 33 milliárdot nagyszabású “csak mondj nemet” kampányokra, 49 milliárdot a határok drogoktól való őrizetére – és mégis, jelenleg mintegy 25 millió amerikai fogyaszt illegális szereket, 10 millióval több, mint 1970-ben. Emellett 121 milliárdot költöttek a kábítószerrel kapcsolatos, nem erőszakos bűncselekményeket elkövető mintegy 37 millió ember rendőrségi előállítására, akik közül 10 millióan nem tettek egyebet, mint hogy marihuánát tartottak maguknál. Az egyik legmegdöbbentőbb adat mégis az, hogy mennyit költöttek a kábítószerrel kapcsolatos bűncselekmények elkövetőinek szövetségi börtönökben való fogvatartására: 450 milliárd dollárt.

Világviszonylatban a drogkereskedelem az ENSZ becslései szerint mintegy 320 milliárd dolláros üzletág, a világkereskedelmi forgalom 1 százalékát teszi ki. Mexikó gazdasági bevételeinek mintegy 10 százaléka származik a drogkereskedelemből: 25 milliárd dollár értékű drogot csempésznek át minden évben az amerikai határon. Bár a vámosok lefoglalják a drog egy részét, a lefoglalások a becslések szerint minden befektetett 100 dollárból mindössze 25 cent veszteséget jelentek a kereskedők számára. Kaliforniában novemberben arról fognak szavazni, hogy legális legyen-e 21 éven felüli személyek számára kb. 30 gramm marihuána személyes használat céljából való tartása. Bár a drogcár elítélte a drogellenes háborút, a legális szabályozás ötletét nem favorizálja - hiszen törvény írja elő számára, hogy ellenezze a legalizációs törekvéseket. Kritikusai szerint azonban nem érv a legális szabályozás ellen az, hogy "rászabadítaná" a drogokat a fiatalságra, hiszen a 12. osztályos tanulók majdnem 90%-a szerint a marihuánát jelenleg könnyen meg tudják szerezni az illegális piacról. A legális szabályozás során azonban hatékonyan ellenőrizhetővé válna, hogy a boltokban csak a 21 éven felüliek vásárolhassanak füvet.

Sárosi Péter