Az Emberi Jogok Európai Bírósága kimondta: egy országgyűlési képviselő alkotmányértelmezési álláspontja közügy
A strasbourgi székhelyű Emberi Jogok Európai Bírósága a mai napon nyilvánosságra hozott döntésével a Társaság a Szabadságjogokért beadványa nyomán elmarasztalta Magyarországot, és kimondta, hogy a Magyar Köztársaság megsértette az Emberi Jogok Európai Egyezményébe foglalt véleménynyilvánítás szabadságát. A döntés egyedülálló módon, elsőként az Európai Emberi Jogi Bíróság gyakorlatában kiterjesztően értelmezte az Egyezmény 10. cikkében biztosított szólásszabadságot, hiszen közérdekű információ visszatartását értékelte a véleménynyilvánítás jogellenes korlátozásaként.
A döntés alapjául szolgáló ügy 2004-be nyúlik vissza, amikor Hende Csaba országgyűlési képviselő a kábítószerrel való visszaélés egyes Btk-szabályainak megsemmisítését indítványozta az Alkotmánybíróságnál. A TASZ szeretett volna társadalmi vitát folytatni a büntető törvénykönyv alkotmányosságának kérdéséről, ehhez azonban szükséges lett volna ismerni a képviselő indítványát. Az Alkotmánybíróság ezt nem tette lehetővé, mert álláspontja szerint az indítvány a képviselő hozzájárulása nélkül nem volt nyilvánosságra hozható. A TASZ pert indított, mert az volt az álláspontja, hogy ha egy képviselő, e minőségében, a társadalom egy jelentős részét érintő, s a jogrendszer egyik alapkövét jelentő tőrvény (Btk.) egyes szabályainak megsemmisítését kezdeményezi, akkor az indítványa nyilvános adat. A pert a TASZ Magyarországon jogerősen elvesztette, ezután fordult 2005-ben az Európai Emberi Jogi Bírósághoz, mely 2009. április 14-én hirdette ki ítéletét.
Az Egyezmény 10. cikke alapján mindenkinek joga van az információk, eszmék megismerésére és közlésére országhatárokra tekintet nélkül, és anélkül, hogy ebbe hatósági szerv indokolatlanul beavatkozna. Az Emberi Jogok Európai Bírósága mostani döntésében kimondta, hogy büntető jogszabályok alkotmányos felülvizsgálata – kiváltképpen, ha azt egy képviselő kezdeményezi – kétséget kizáróan közügynek minősül. A Bíróság szerint a véleménynyilvánítás szabadságára nézve „végzetes következménnyel járna, ha közintézmények cenzúrázhatnák a sajtót és a társadalmi polémiát arra hivatkozással, hogy egy országgyűlési képviselő alkotmányértelmezési álláspontjának nyilvánosságra hozatala személyiségi jogokat sérthet”. A Bíróság megállapította, hogy a magyar Alkotmánybíróság „információs monopóliumával visszaélve cenzúrát gyakorolt, és megakadályozta a TASZ-t társadalmi küldetésének betöltésében”. A Bíróság szerint ilyen jellegű és súlyú beavatkozás nem tekinthető szükségesnek egy demokratikus társadalomban, mert az olyan akadályokat állítana a társadalmi kérdésekben állást foglalni kívánó újságírók és civil szervezetek elé, amely meggátolná őket abban, hogy pontos és megbízható vélemény formálhassanak. A Bíróság szerint az információ hiányában ellehetetlenült a vélemény szabad és megalapozott kinyilvánításának a lehetősége.
A határozatban a strasbourgi Bíróság története során első alkalommal mondta ki, hogy a véleménynyilvánítás szabadságának jogellenes korlátozását jelentheti közérdekű adatok bizonyos körének jogellenes visszatartása.
A Társaság a Szabadságjogokért a Bíróság döntését mind az információszabadság, mind a közszereplők személyes adatainak védelme, mind az Európai Emberi Jogi Bíróság jogértelmezése szempontjából történelmi jelentőségűnek tartja.
A Bíróság döntését üdvözölte a madridi székhelyű Acces Info Europe emberi jogi szervezet. Helen Darbshire, a szervezet vezetője kifejtette, hogy „a döntés egy olyan jogot erősít meg, melyet 24 európai alkotmány tartalmaz, és melyet 40 ország törvényei szabályoznak nemzeti szinten. A közhatalom kezében lévő adatok megismerése nélkülözhetetlen más emberi jogok védelméhez, a döntéshozatal befolyásolásához és a korrupció elleni harchoz.” Darbshire szerint örömteli, hogy „a Bíróság kimondta, hogy a közintézmények, beleértve a bíróságokat is, kötelesek kezelésükben lévő adatot nyilvánosságra hozni, ha az a társadalmat érintő fontos kérdések megvitatásához szükséges.”
