A kirúgott drogtanácsadó független bizottságot hoz létre
A brit belügyminiszter pár hónapja kirúgta David Nutt-ot, a drogügyi tanácsadó testület (ACMD) elnökét, mivel az kijelentette, hogy a fű nem veszélyesebb az alkoholnál. A Bristol-i Egyetem Pszichofarmakológiai Tanszékét vezető professzor azonban nem adja fel, ehelyett egy árnyék-testületet alapít a kormány drogpolitikájának véleményezésére. A Független Tudományos Drogügyi Tanács (Independent Scientific Committee on Drugs) működési költségeire egy hedge fund menedzsere 450 ezer Fontot ajánlott fel (valószínűleg őt is felbőszítette Nutt kirúgása, nem is kicsit). Nutt szerint a kormányzati intézményrendszeren belül működő ACMD mindig politikai nyomás alatt dolgozott, ezért látja szükségesnek egy független testület létrehozását. A 14 tag között igazi szakmai tekintélyek találhatók, köztük olyanok is, akik Nutt-al szolidaritást vállalva mondtak le ACMD tagságukról (így például Dr. John Marsden pszichiáter és Dr. Les King törvényszéki orvosszakértő). A tanács jó kapcsolatra törekszik a kormánnyal, sőt, Nutt abban reménykedik, hogy előbb-utóbb forrásokat is biztosítanak majd a számukra.“Hiszen pénzt spórolunk meg nekik,” jelentette ki.
Az ACMD vezetésével a miniszter ideiglenes elnökként Lev Iversen oxfordi farmakológia professzort bízta meg, aki jelenleg a Technológiai Bizottság elnöke. A szemfüles brit sajtó kiderítette, hogy pár évvel ezelőtt Iversen is elmondta ugyanazt, amiért Nuttot kirúgták: a kannabisz a kevésbé veszélyes drogok közé tartozik, és helytelenül került a veszélyes kábítószerek közé. Iversen szerint az ACMD továbbra is a kormány egyetlen hivatalos tanácsadó testülete marad, azonban hajlandóak lesznek konzultálni a függetlenekkel is. Szerinte a kannabisz-vita már lecsengőben van, most sokkal izgalmasabb kérdések várnak véleményezésre, különösen az olyan designer drogok fogyasztásával kapcsolatban, mint a mefedron (egy még legális partidrog).
A kormány közben ismét határozottan kijelölte azokat a határvonalakat, amelyeken kívül nem hajlandó figyelembe venni a tudományos eredményeket. A Transform drogpolitikai agytröszt ugyanis arra kérte miniszterelnököt, hogy vizsgálja ki a jelenlegi prohibicionista drogpolitika alternatíváit. Gordon Brown válaszlevelében elzárkózott attól, hogy akárcsak megvizsgálja a legális szabályozás előnyeit: “Nem szándékozunk olyan hatásvizsgálatot végezni, amely a nemzeti drogpolitika különféle alternatíváinak költségeit és pozitív hatásait méri össze. Nem látjuk értelmét egy ilyen vállalkozásnak azon hosszú ideje képviselt álláspontunk tükrében, miszerint a drogok legalizálása és szabályozása sem most, sem a jövőben nem lehet elfogadható válasz a drogok jelenlétére.” A kormány tehát attól függetlenül elutasítja a legális szabályozás lehetőségét, hogy egyáltalán figyelembe venné, az vajon kevesebb közegészségügyi és társadalmi ártalommal járna-e, mint a drogtilalom.
Sárosi Péter
