Ez a cikk eredetileg a Drogriporter blogon jelent meg a 444-en.
.jpg)
A magyar média is gyakran cikkezik arról, hogy milyen nagy veszélyt rejthetnek magukban azok az ismeretlen dózisú és hatású szerek, amelyeket a fogyasztók a szürke vagy fekete piacon szereznek be. A magyar hatóságok reakciója: “ne drogozz, mert meghalsz!” Budapesttől alig két és félszáz kilométerrel nyugatra, Bécsben, a szakemberek alternatív módszereket használnak a balesetek és halálesetek megelőzésére. Ott már szembenéztek azzal a ténnyel, hogy a “drogmentes Ausztria” vágyálom csupán, inkább a fogyasztás mederben tartására, ártalmainak csökkentésére összepontosítanak.
A CheckIt! (Vizsgáld be!) nevű civil szervezet már évek óta a rendőrséggel kooperálva, a fővárosi önkormányzat támogatásával működteti anonim partidrog-bevizsgáló rendszerét. Ennek lényege, hogy ha a fogyasztó elmegy egy bulira, akkor ott a szervezet munkatársainak leadhat egy mintát az általa fogyasztani kívánt szerből. A megfelelő műszerek segítségével a szert bevizsgálják, és a teszteredményeket tudatják a fogyasztókkal, és tájékoztatják őket a lehetséges kockázatokról. Ha például egy fiatal Ecstasy-ként vásárolt egy tablettát, de az PMA-t tartalmaz, akkor a CheckIt! munkatársai közlik vele, hogy a PMA-tól teljesen más hatásokra számíthat, és sokkal kisebb dózistól is nagyon rosszul lehet lenni tőle. Ha valaki kokaint vásárolt, a teszt kimutathatja, hogy tartalmaz-e a levamizolt, ami gyakori szennyezőanyag a kokainban, és az immunrendszer lerombolását eredményezheti. Sokak szerint a drogbevizsgálás azt az üzenetet küldheti a fiataloknak, hogy a drogfogyasztás biztonságos, ezáltal növelheti a drogokat kipróbálók számát. A program tapasztalatai szerint azonban éppen ellenkező hatást váltanak ki. Senki nem azért használ szert, mert van bevizsgálás, viszont a partidrog-fogyasztók többsége egyáltalán nem akar rosszul lenni, és nagyon is törődik azzal, hogy mit fogyaszt: amennyiben a vásárolt drog nem a kívánt hatásokat eredményezi, akkor nem fogják azt elfogyasztani.
A Channel4 brit tévécsatorna riportja a bécsi drogbevizsgálásról
Magyarországon újabban a szerotoni becenévre hallgató para-metil-4-metilaminorex nevű szer fogyasztásával hoznak összefüggésbe több halálesetet is. Mivel a piac gyakran és gyorsan változik, a szerek cserélődnek, az a tabletta, por vagy kristály, amit a fogyasztó ma megvásárol, lehet, hogy teljesen más anyagokat tartalmaz, mint amit tegnap vett meg ugyanattól a dílertől. Még akkor is, ha ugyanarra az utcai névre hallgat. A más típusú szer más dózist és más pszichofarmakológiai hatásmechanizmust jelent – a más szereknél bevált dózis és fogyasztási viselkedés túladagoláshoz, akár halálhoz is vezethet. A magyar hatóságok reakciója egyértelmű és következetes, bár annál kevésbé konstruktív és ésszerű. Az új szereket minél hamarabb tiltólistára kell venni, a terjesztőt a fogyasztókon keresztül elkapni, a médiában pedig a következő üzenetet terjeszteni: “ne drogozz, mert meghalsz!” Ezzel a modellel az a baj, hogy hiába veszik tiltólistára az új szereket, hiába kapják el a dílereket és hiába küldenek elrettentő üzeneteket, a partidrogok iránti kereslet mégis állandó marad. Legfeljebb a szerek változnak, ami aztán tovább növeli az ismeretlen dózis és hatások miatti rizikófaktort.
Vajon az anonim drogbevizsgálás megmenthette volna az életét azoknak a fiataloknak, akik a szerotoni áldozatául estek? Ezt már nem tudjuk megmondani. Az viszont biztos, hogy számos akár halálesettel végződő balesetet, túladagolást is meg lehetne előzni azzal, ha Magyarországon is lenne anonim drogbevizsgálás.
Sárosi Péter
