Mi az iboga/ibogain?
A Tabernanthe iboga egy közép-afrikai növény. Másfél-két méter magasra növő bokor, sárgás-rózsaszínes virágokkal, melyek édes gyümölccsé érnek – ezek viszont nem tartalmaznak tudatmódosító szert. Ezzel szemben a növény gyökere tudatmódosító hatásairól ismert. Fő pszichoaktív hatóanyaga az ún. ibogain, de emellett még 11 másik iboga alkaloidát is tartalmaz (pl. ibogalin, ibogamin stb.). Ezekről kevesebbet tudunk, de a kutatók feltételezik, hogy ezek is befolyásolják az emberi szervezet működését és gyógyító hatásuk lehet.
Itt meg tudjátok nézni Sárosi Péter előadását az Ibogáról, ami elhangzott a „Józanodás ibogával” című Drogriporter Szabadegyetem rendezvényen, 2024-ben.
Mire használják az emberek az ibogát?
Az ibogát Gabonban az őslakosok szent növénynek tartják, beavatási és gyógyító szertartások során használják az ún. Bwiti vallás követői. A szertartásokat a vallás spirituális vezetői (Nganga) irányítják. Hitük szerint az iboga megtisztítja és gyógyítja az ember szellemét. Megnyitja a kaput a múltba, kapcsolatot létesít az ősök szellemeivel.
A francia gyarmatosítók már a 19. században megismerték az ibogát, és azt az 1860-as évektől kezdve enyhe stimuláns (élénkítő) gyógyszerként forgalomba hozták Franciaországban. 1962-ben egy Howard Lotsof nevű, heroinfüggőséggel küzdő amerikai férfi kísérletezett az ibogainnal és felfedezte annak elvonási tüneteket enyhítő/megszüntető hatását. Lotsof tartósan megszabadult a heroinfüggőségtől, és először barátainak segített ugyanebben, majd egész életét annak szentelte, hogy mások is megismerjék az ibogain ígéretes hatásait a függőség kezelésében.
Az amerikai Drogfüggőség-ellenes Nemzeti Intézet (NIDA) 1993-ban elhatározta, hogy klinikai vizsgálatokba kezd az ibogain ezen hatásainak feltárására, azonban egy a média által felkapott haláleset miatt a folyamatot 1995-ben leállították. Ezután azonban gombamódra szaporodni kezdtek világszerte az olyan „földalatti” klinikák, amik drogfüggők számára iboga-terápiát kínáltak.
Hol használják az ibogát józanodásra?
Jelenleg 4 különböző szcénát különböztethetünk meg, ahol az ibogát használják a drogfüggőség kezelésére:
1) orvosi modell – kórházban, orvosokkal (ahol nem illegális, például Mexikóban);
2) a laikus modell – kórházon kívül terápiás központokban;
3) aktivista-modell – sorstárs segítőkkel (többnyire ahol illegális);
4) vallási modell – spirituális beavatási kontextusban (Afrikán kívül, Európában is vannak bejegyzett egyházak, amelyek számára az iboga szentség).
Európában vannak iboga terápiás központok (laikus modell) Portugáliában, Hollandiában, Spanyolországban, Csehországban, Szlovéniában és Ukrajnában. Ezenkívül Hollandiában és Szlovéniában egyházi használat is jelen van.
Mik a hatásai az ibogának/ibogainnak? Hogyan hat?
Az iboga használata rendkívül intenzív és hosszú pszichedelikus utazással jár, amit oneirofrenikusnak (álomszerűnek) is neveznek – hiszen egyfajta éber álomhoz hasonló állapotot eredményez. Az iboga-élményt három fázisra osztják:
1) Akut fázis: fogyasztás után 1-2 órával kezdődik, 4-8 óráig tart – egyfajta „éber álom”, nagy érzelmi intenzitással járhat, csukott szemmel erőteljes látomások jelentkeznek;
2) Értékelő fázis: ez a fázis 8-20 órán keresztül tart – a víziók véget érnek, de a fogyasztó figyelme még mindig befelé fordul, értékeli, feldolgozza az előző fázist, még mindig csendes, nyugodt környezetre vágyik;
3) Visszamaradó serkentő hatások fázisa: 12-24 órával a fogyasztás után kezdődik és 24-72 óráig is eltarthat. A fogyasztó visszatér a hétköznapi tudatállapotba, de egyfajta éberség, stimuláltság állapota fennmarad, az álmatlanság gyakori, akár 1-2 napig is tarthat.
Az ibogain-utazáson részt vevő emberek tehát gyakran számolnak be csukott szemű hallucinációkról (ezek gyakran nagyon intenzívek, gyorsan váltakozó képek, “mozizás”). Ennek során megjelenhetnek fantasztikus tájképek. Gyakoriak a beszámolók az elhunyt hozzátartozókkal való találkozásokról, esetleg spirituális lényekkel való kapcsolatfelvételről. Előfordulnak kellemetlen, félelmetes élmények is, de a megfelelő feldolgozással ezeknek is lehet építő szerepe később. A résztvevők gyakran számoltak be arról, hogy különösen érzékenyek lettek külső impulzusokra, fény és hanghatásokra. Sokan úgy fogalmazták meg, hogy az élmény olyan, mint egy tömörített pszichoterápia: számos tartalom előkerül a tudattalanból, ezekre az emberek reflektálnak.
Gyógyítja az iboga/ibogain a függőséget?
Talán helyesebb úgy fogalmazni, hogy az iboga segítségével számos ember eredményesen épült fel a drogfüggőségéből, mivel megszüntette/enyhítette a sóvárgásukat a drog után és egyfajta önreflexióra késztette őket a saját függőségükkel kapcsolatban. De fontos megjegyezni, hogy az ibogain nem univerzális csodaszer: nem működik mindenkinél ugyanúgy. És nem is mindenkinél eredményezi a szerhasználattal való teljes felhagyást. A kezelés sikere nagyban függ attól is, mennyire motivált, mennyire felkészült a résztvevő, mennyire rendelkezik megtartó közösséggel, tervekkel a jövőre. Mint minden szernél, itt is nagyon fontosak az emberek szándékai, felkészültsége, testi-lelki állapota (set) és a környezet (setting), amiben használja a szert. Ami a tudományos bizonyítékokat illeti, eddig főleg állatkísérleteket folytattak, amik nagyon ígéretes eredményekkel jártak. Az embereken végzett vizsgálatokat sokáig blokkolta a szigorú drogpolitika. Az első embereken végzett klinikai vizsgálatot éppen most folytatják Spanyolországban. Ezek eredményeitől is függ, hogy vajon az ibogain bekerül-e a hivatalos gyógyszerek közé.
Milyen kockázatai vannak az iboga használatának?
Az ibogain fogyasztásának más, a gyógyászatban szintén ígéretesnek tartott pszichedelikus szerekhez (pl. pszilocibin, MDMA) képest komoly fiziológiai kockázatai is lehetnek. Ezek közül a legjelentősebb, hogy lassítja a szívverést (bradycardia). Megnöveli az ún. QT távolságot (kamraizomzat depolarizációjának és repolarizációjának együttes időtartama: gyakorlatilag a szívizomsejtek újrarendeződését jelenti). Ez egészséges embereknél nem feltétlenül jár együtt bármi problémával, viszont a szívbetegségben (pl. szívritmuszavar) szenvedő emberekre veszélyes lehet. Így, optimális esetben, az ibogain használatát meg kell előznie egy orvosi vizsgálatnak: minimálisan egy EKG vizsgálatnak, ideálisan egy szívterheléses vizsgálatnak és 24 órás Holter vizsgálatnak. Ezenkívül ajánlatos egy kardiológiában és sürgősségi ellátásban gyakorlott szakembernek végigkövetnie az egész folyamatot.
Egy másik kockázat a tüdőembólia (avagy pulmonáris embólia, PE). Itt a hosszú mozdulatlan fekvés következtében kialakuló vérrögök okozhatnak problémát, akárcsak egy hosszú repülőút esetén. Ha a vérrögök elérik a tüdőt, elzáródhat az artéria és ez fulladáshoz vezethet. A megelőzés érdekében javasolják, hogy a kezelést ne rögtön hosszú repülőút után kezdjék el, a kezelés megkezdése előtt mozogjanak sokat. A vérképzést érintő krónikus betegségekben szenvedőknek, illetve a közelmúltban jelentős vérzéssel járó balesetet szenvedőknek nem szabad ibogaint használni. Az ibogain bizonyos drogokkal, gyógyszerekkel interakcióra léphet, így ezek fogyasztását be kell fejezni megfelelő idővel a kezelés előtt.
Vannak ezenkívül pszichiátriai kockázatok is. Jelenleg nem sokat tudunk arról, hogy pontosan hogyan hathat az ibogain a különféle pszichiátriai zavarokkal (pl. bipoláris, borderline stb.) küzdő emberekre, így az ilyen betegek számára nem ajánlják az iboga kezelést. Ha a családban előfordult már szkizofrénia, pszichózis, pszichotikus tünetek, akkor szintén fennáll a veszélye, az iboga-utazás előhozhat pszichotikus tüneteket vagy meglévőket ronthat. Fontos azonban azt is megjegyezni, hogy az iboga-utazás során átélt kellemetlen, kényelmetlen élmények nem mindig jelentenek rosszat: ezek a nehéz élmények, megfelelő támogatás mellett, jelentősen hozzájárulhatnak a függőségből való felépüléshez.
Egy 2021-ben publikált tanulmány szerint összesen 33 ibogainnal kapcsolatos halálesetet regisztráltak az egész világon – miközben több százezren használták már az ibogát. Fontos a kontextus is: azok az emberek, akik ibogát használnak, gyakran már nagyon rossz állapotban, sokszoros sikertelen leállási kísérlet után jutnak el az iboga-kezeléshez, mint utolsó megoldáshoz. Ebben a csoportban a halandóság a függőséggel kapcsolatos komplikációk miatt egyébként is magas. 1,4 millió ember lépett be addiktológiai ellátásba az USA-ban 2015-ben, közülük 3362-en haltak meg.
Legális az iboga/ibogain Magyarországon?
2012-ben az ibogain felkerült az új pszichoaktív anyagok listájára, majd innen a kábítószerek listájára. Az ibogain tehát illegális, fogyasztása, megszerzése, előállítása, országba való behozatala, kivitele, terjesztése mind bűncselekménynek számít. Bármilyen célból.
Ártalomcsökkentő tippek iboga-használóknak
Az iboga egy nagyon potens szer, amit nem használnak rekreációs célból. Megbosszulja, ha valaki nem elég körültekintéssel és óvatossággal, hozzáértő gyógyító, kalauz támogatása nélkül használja.
1. Érdemes körültekintően megválasztani, hogy kivel, mikor, hol, milyen állapotban használ valaki ibogát: alaposan utánajárni, hogy az Interneten választott klinika/terápiás központ vajon rendelkezik-e képzett segítőkkel, szakemberekkel. Odafigyelnek-e a fizikai kockázatok csökkentésére, van-e egészségügyi személyzet, aki kivizsgálhatja a páciens fizikai állapotát? Vannak-e hiteles beszámolók olyan kliensektől, akik már megfordultak ott. Vajon biztonságos környezetet nyújt-e magára az iboga-utazásra és az utána való pihenésre? Nyújtanak-e pszichológiai támogatást az élmények feldolgozására?
2. A krónikus szívbetegségben, vérképzéssel kapcsolatos betegségben, tüdőbetegségben szenvedőknek, a közelmúltban súlyos balesetet elszenvedőknek nem tanácsos ibogaint fogyasztani.
3. Hasonlóan ellenjavallt az iboga a pszichiátriai betegségben szenvedőknek, illetve azoknak, akiknek a családjában már előfordult szkizofréna, pszichózis.
4. Az ibogain használata előtt tanácsos felhagyni minden más szer használatával – természetesen annak figyelembe vételével, hogy bizonyos drogok, gyógyszerek hirtelen felhagyása milyen fiziológiai-pszichikai kockázatokkal járhat.
Írta: Sárosi Péter
