Ha egy ilyen rendszer megbukik, az mindig azért van, mert elér egy kritikus pontot azoknak az embereknek a száma, akik már nem akarnak együttműködni a Nagy Hazugság fenntartásában és építésében. Egyszerű hétköznapi emberek, nem szuperhősök. Emberek, akikre az olajozott csavar szerepét osztják ki a gépezetben: akiket eszközként próbálnak használni. Akikkel mocskos dolgokat akarnak végrehajtani. Arra játszanak, hogy beállnak a sorba, vagy félelemből, vagy konformizmusból. De ők nem teszik. Kerékkötő akadállyá válnak a rendszerben. Mint a rendőrnyomozó, aki arra esküdött, hogy megvédje a gyerekeket, és nem arra, hogy egy ellenzéki párt titkosszolgálati lejáratásában vegyen részt. Mint ez 19 éves srác a képen, akit próbáltak behálózni – de igazából hülyét csinált az egész titkosszolgálatból. És ha elegen vannak azok, akik az igazságban akarnak élni, akkor az egész rezsim úgy omlik össze, a hazugságaival együtt, mint a kártyavár.