Bár a média és a politika egy része folyamatosan a kábítószerek miatt retteg, a budapesti szórakozóhelyeken dolgozók szerint az elsőszámú problémát egyértelműen az alkohol jelenti – ez derült a Budapesti Kábítószerügyi Egyeztető Fórum biztonságosabb éjszakai életről szóló munkacsoportjának legutóbbi megbeszélésén. Messze az alkohol miatt történik a klubokban a legtöbb baleset, incidens, erőszakos cselekmény és rosszullét is. Az illegális szerek terjesztése, fogyasztása pedig elsősorban a klubokon kívül, az utcán jelent problémát. Akárcsak a dohányzás. Amit joggal szorítottak ki a zárt közterekből, azonban ennek volt egy nemkívánt következménye is: az utcán dohányzó bulizók gyakran hangosak, és zavarják az ott lakók életét. Akárcsak azok a dílerek, akik a kint ácsorgókat környékezik meg, hogy sok esetben sütőporral vágják át őket. A klubéletet jelenleg fortélyos félelem járja át. Egyrészt félnek a tulajdonosok és dolgozóik, a partiszervezők és a fellépők is. Hiszen a klubélet egyébként is gyengélkedik – és erre most még rájön a Damoklész kardjaként a fejük felett lebegő fenyegetés, hogy bezárják ezeket a helyeket. Másrészt félnek a partizók is, akik nem tudhatják, hogy egy jónak ígérkező szombat estébe mikor fog belerondítani a rendőrség egy jó kis tizenkétórás razzia-mókával. A klubélet hanyatlása nem csak hazai jelenség: az ingatlanárak növekedése, a járvány hatása, a dzsentrifikáció és az intenzívebb rendészeti nyomás, a megélhetési válság és a generációs szokások változása Nyugaton is azt eredményezi, hogy a klubok nehéz helyzetben vannak. Azonban ott az állam inkább próbálja támogatni a partikultúrát és a biztonságosabb éjszakai életet. Az, ami Magyarországon történik, szinte példátlan: szimbolikus kultúrháborút folytat a kormány. És ezt a klubok úgy élik meg, mintha az amúgy is földön fekvő emberbe kezdenének el rugdosni, hátha nem fog tudni felkelni többet. Pedig nagyon benézi a valóságot az, aki azt hiszi, hogy a klubbezárásokkal biztonságosabbá vagy egészségesebbé tehető a fiatalság. Éppen ellenkezőleg: több fiatal fog kockázatosabban, elszigeteltebben, ellenőrizetlen terekben (házibulik, illegál partik) drogokat használni. És kevesebb fiatal mer segítséget kérni, ha bajba kerül. Ezek a terek kultúra- és közösségformáló terek is – és a közösségi terek szűkülése csak az elmagányosodást, az izolációt erősíti, ami pedig a fiatalok körében csak ront a mentális egészség krízisén. Az államnak, beleértve a rendészetet, nyilván van szerepe és felelőssége. De sokkal inkább a lehetőséget kellene látni ezekben a terekben, ezekben a klubokban a szabályozásra, a hozzáférésre és a kapcsolódásra. Elég volt a drogellenes háborúból! Szabad partikultúrát! ❤ ✊