Széljegyzetek – 2026-01-23
Az eltűnt 18 éves fiú kapcsán megint a médiaérdeklődés homlokterébe került a „belekvertek valamit az italába” magyarázat. Ismét szeretném hangsúlyozni: SEMMI bizonyíték nincsen arra, hogy a tragikus sorsú fiatalemberrel ilyesmi történt. Egy csomó más magyarázat is létezik arra, ami történt, és borzasztó felelőtlennek tartom, amikor valakik a konkrét ügy ismerete nélkül elkezdenek ítélkezni és bűnbakokat találni!
Maga a spikingnak nevezett jelenség – hogy emberek italába kevernek valamit azzal a céllal, hogy elkábítsák őket – kétségkívül létezik. De az, hogy mennyire „tömegesen elterjedt” (ahogy a Válasz Online egyébként alapos cikke fogalmaz), azt egyáltalán nem tudjuk. A nem reprezentatív mintán végzett kérdőíves önbejelentéseknek itt azért korlátozott a megbízhatósága.
Egyrészt valószínűleg aluljelentik a valós eseteket, vagy túl későn jelentik, amikor már toxikológiai módszerrel nem lehet igazolni. A cikk azt írja: „a partidrogok gyorsan lebomlanak, néhány óra múlva már nem mutathatók ki” – ez igaz lehet a GHB-ra, de a legtöbb partidrog (pl. MDMA, ketamin) vagy akár benzodiazepinek 1-2 napig kimutathatók.
A külföldi kutatásokból azt is látjuk, hogy amikor vettek mintát, az esetek többségében csak alkohol-fogyasztásra utaló jeleket találtak. Ritkán sikerült toxikológiai bizonyítékkal alátámasztani, hogy akár italba keveréssel, akár „mikrotűvel” valakit „bedrogoztak” az akarata ellenére. Ez nem jelenti, hogy a jelenség nem valós és jelentős – de óvatosságra int minket azzal kapcsolatban, mennyire elterjedt. Illetve azt is feltételezhetjük, hogy a spiking esetek jelentős részében nem más szerrel, hanem tömény alkohollal ütik fel ezeket az italokat.
Nekem mindig vegyes érzéseim vannak ezzel a témával kapcsolatban. Egyrészt nem akarom bagatellizálni vagy semmibe venni senkinek a megélt tapasztalatait. Másrészt viszont úgy érzem, hogy ez a téma különösen alkalmas a morális pánikkeltésre és aránytalanul nagy sajtófigyelmet kap ahhoz képest, amennyit a gyakoribb, hétköznapibb kockázatok és azok csökkentésének kérdése kap.
❗️Nem árt óvatosnak lenni és figyelni az italodra, de a legnagyobb kockázat még mindig az, ha valaki – szándékosan – használ legális/illegális szereket nem megfelelő dózisban, környezetben, kombinációban, társasággal és testi/lelki állapotban!
Minden bulizó, partizó fiatalnak jó tanács: nem pánikba kell esni, hanem legyen terved a bulizáshoz! Nem kell katonás rendre gondolni, elég annyi, hogy tudjátok: ki kivel van, hol találkoztok, ha szétsodródtok, és ki az, aki józanabb marad, ki hogy megy haza. Ne keverjetek olyan szereket, amiknek a kombinációja kockázatos lehet, ne hagyjátok egyedül azt, aki láthatóan nincs jól! Figyeljetek oda magatokra és egymásra! ❤
És még valami, ez már a szülőknek és az egész társadalomnak szól: az állam által felülről gerjesztett drogháborús paranoia a legkevésbé sem védi meg a fiatalokat! Sőt, kimondottan ártalmas a mentális egészségre, kockázatvállalást gerjeszt és akadályozza, hogy segítséget kérjen, aki bajba került. ♂️

Az eltűnt 18 éves fiú kapcsán megint a médiaérdeklődés homlokterébe került a „belekvertek valamit az italába” magyarázat. Ismét szeretném hangsúlyozni: SEMMI bizonyíték nincsen arra, hogy a tragikus sorsú fiatalemberrel ilyesmi történt. Egy csomó más magyarázat is létezik arra, ami történt, és borzasztó felelőtlennek tartom, amikor valakik a konkrét ügy ismerete nélkül elkezdenek ítélkezni és bűnbakokat találni!
Maga a spikingnak nevezett jelenség – hogy emberek italába kevernek valamit azzal a céllal, hogy elkábítsák őket – kétségkívül létezik. De az, hogy mennyire „tömegesen elterjedt” (ahogy a Válasz Online egyébként alapos cikke fogalmaz), azt egyáltalán nem tudjuk. A nem reprezentatív mintán végzett kérdőíves önbejelentéseknek itt azért korlátozott a megbízhatósága.
Egyrészt valószínűleg aluljelentik a valós eseteket, vagy túl későn jelentik, amikor már toxikológiai módszerrel nem lehet igazolni. A cikk azt írja: „a partidrogok gyorsan lebomlanak, néhány óra múlva már nem mutathatók ki” – ez igaz lehet a GHB-ra, de a legtöbb partidrog (pl. MDMA, ketamin) vagy akár benzodiazepinek 1-2 napig kimutathatók.
A külföldi kutatásokból azt is látjuk, hogy amikor vettek mintát, az esetek többségében csak alkohol-fogyasztásra utaló jeleket találtak. Ritkán sikerült toxikológiai bizonyítékkal alátámasztani, hogy akár italba keveréssel, akár „mikrotűvel” valakit „bedrogoztak” az akarata ellenére. Ez nem jelenti, hogy a jelenség nem valós és jelentős – de óvatosságra int minket azzal kapcsolatban, mennyire elterjedt. Illetve azt is feltételezhetjük, hogy a spiking esetek jelentős részében nem más szerrel, hanem tömény alkohollal ütik fel ezeket az italokat.
Nekem mindig vegyes érzéseim vannak ezzel a témával kapcsolatban. Egyrészt nem akarom bagatellizálni vagy semmibe venni senkinek a megélt tapasztalatait. Másrészt viszont úgy érzem, hogy ez a téma különösen alkalmas a morális pánikkeltésre és aránytalanul nagy sajtófigyelmet kap ahhoz képest, amennyit a gyakoribb, hétköznapibb kockázatok és azok csökkentésének kérdése kap.
❗️Nem árt óvatosnak lenni és figyelni az italodra, de a legnagyobb kockázat még mindig az, ha valaki – szándékosan – használ legális/illegális szereket nem megfelelő dózisban, környezetben, kombinációban, társasággal és testi/lelki állapotban!
Minden bulizó, partizó fiatalnak jó tanács: nem pánikba kell esni, hanem legyen terved a bulizáshoz! Nem kell katonás rendre gondolni, elég annyi, hogy tudjátok: ki kivel van, hol találkoztok, ha szétsodródtok, és ki az, aki józanabb marad, ki hogy megy haza. Ne keverjetek olyan szereket, amiknek a kombinációja kockázatos lehet, ne hagyjátok egyedül azt, aki láthatóan nincs jól! Figyeljetek oda magatokra és egymásra! ❤
És még valami, ez már a szülőknek és az egész társadalomnak szól: az állam által felülről gerjesztett drogháborús paranoia a legkevésbé sem védi meg a fiatalokat! Sőt, kimondottan ártalmas a mentális egészségre, kockázatvállalást gerjeszt és akadályozza, hogy segítséget kérjen, aki bajba került. ♂️







