Azt hiszem, nem vagyok egyedül azzal, hogy kinyílik a bicska a zsebemben már attól is, amikor meghallom ezt a szóösszetételt: „gondoskodáspolitika”. A NER nyelvújító leleményének egyik terméke ez is, akárcsak a „közpénz jellegét elveszített közpénz” – 2021 előtt senki nem is hallott ilyenről. Mondhatnánk úgy is: „szociális jellegét elveszített szociálpolitika”. Hiszen ez a fogalom éppen azt lúgozza ki, ami a szociálpolitika lényege lenne: a társadalmi egyenlőtlenségek, igazságtalanságok elleni küzdelmet, és persze a szolidaritást a hátrányos helyzetben lévő csoportokkal. Mert abba a fogalomba, hogy „gondoskodáspolitika” – bele van kódolva a pöffeszkedő paternalizmus. Gondoskodni a juhász gondoskodik a nyájáról. Alá-fölé rendeltségi viszont, patriarchális hierarchiát feltételez. Ahol mindenki ott van, ahol az ő helyét kijelölte a Jóisten. Van, aki Hatvanpusztán a palotában, van, aki meg a cigánytelepen. A „gondoskodáspolitikus” szerint nincs itt semmi látnivaló – ez így a legteljesebb rendben van. Egészen addig, amíg a vagyon és a hatalom birtokosai, az ő igen nagy ájtatosságukban, kegyesen méltóztatnak letekinteni az elefántcsonttoronyból a nyomorgókra. És szórni nekik pár morzsát a bőség kosarából – mert ugye arról, hogy a jog asztalánál egyként foglaljanak helyet, szó sem lehet. Empowerment? Még mit nem! Nyugati imperialista ármány. „Gondoskodás” – ez kell a magyar dolgozónak. Imádkozzál és dolgozzál, de leginkább fogd be a pofád. Tetszettél volna jobb helyre születni, nem rossz helyen dolgozni, nem annyit érni, amennyid van! Légy hálás, nagyon hálás, hogy egyáltalán morzsákat szórnak neked. És persze hintsd meg hamuval a bűnös fejed: hiszen tudjuk, hogy ezek a szegények ezek „olyanok”. Lopnak, csalnak, hazudnak. A gyenge erkölcseik miatt szegények. Biztos ezért tette oda őket az Úristen, ahová. Nagyon remélem, hogy ez a fogalom hamarosan oda fog kerülni, ahová való: a történelem szemétdombjára. Nem „gondoskodáspolitikára” van szükség a 21. században, hanem szociálpolitikára. Ami nem kegyként, hanem jogként kezeli a szociális ellátásokat. Ami átlátható és elszámoltatható módon működteti az államot. Amelynek döntéseit a szakma, a civil társadalom bevonásával, tudományos bizonyítékokra támaszkodva hozzák. Ami nem gondoskodásra szoruló alattvalókat terelget, hanem cselekvő polgárokkal épít partnerséget. Ami nem moralizál meg ájtatoskodik, hanem a szegénység rendszerszintű okait kezeli. Hát így ‍♂️