A keresztény értékek önjelölt védelmezői mindig előszeretettel hivatkoznak a Bibliára, amikor bizonyos nemszeretem csoportok ellen kell fellépni. Valóságos ideológiai husángként forgatnak olyan bibliai verseket, amelyek szerintük elítélik a melegeket vagy a mesterséges megtermékenyítést. És persze bámulatos éleslátással mutatnak rá a szálkákra a nyomorultak, a kisemmizettek, a kirekesztettek – a bűnösök – szemében. Ez van a Bibliában – tárják szét a kezüket álságosan. Sajnálom, ezt nem lehet másként értelmezni, le van írva, feketén-fehéren, hogy a homoszexualitás stb. az bűn. Pedig egyébként, mint arra nem egy elemző rámutatott már, ha közelebbről, történelmi kontextusban megvizsgáljuk ezeket a bizonyos verseket, akkor egyáltalán nem egyértelmű, hogy ennyire fekete-fehéren lehet-e őket alkalmazni mai társadalmi csoportok elítélésére. De valamiért ez a könyörtelen következetesség mégis megbicsaklik, amikor a Hatalmasok bűneit kellene elítélni. Pedig ott a Biblia jóval egyértelműbben alkalmazható – és már csak olyan nehezen és izzadtságszagúan lehet félremagyarázni, mint amilyen nehéz a tevének átmenni a tű fokán. Az nem értelmezési kérdés, hogy közpénzt lopni bűn-e. Vagy nagyüzemben hazugságokat gyártani az bűn-e. Vagy hogy azért mégiscsak a szegényekkel való szolidaritás nélkül az ember nehezen lehet keresztény. Na ez az, ami fekete-fehér. (note to myself)