Eltüntették az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala (AJBH) honlapjáról a nemzetiségi jogokért felelős korábbi biztoshelyettes, Szalayné Sándor Erzsébet állásfoglalásait, amelyeket az elmúlt tizenkét évben adott ki. Így tűnnek el a jogaink. Szép csendben. Sunyiban. Mert ne legyen semmilyen félreértés: itt nem egyszerűen csak dokumentumok tűntek el. Itt tudatos, szisztematikus jogfosztás történik. Megfosztanak bennünket még annak a lehetőségétől is, hogy eredményes jogérvényesítést folytassunk hatósági önkénnyel, rendszerszintű állami jogsértésekkel szemben. És ne legyenek kétségeid: ha ezt megtehetik szegregált iskolában tanuló roma gyerekkel, akkor előbb-utóbb megtehetik veled is. És meg is teszik. Az ombudsman 2007-ben azt is kimondta, hogy a diszkórazziák jogsértőek. Vajon azt az álláspontot majd mikor fogják eltüntetni? Már az alaptörvény-tákolmányba is beírták, hogy a droghasználat tilos. Mi jöhet még? Beleírják, hogy lábbilincsben vihetnek el, ha négynegyedre táncolsz? Tudjátok kaptam visszajelzést olyanoktól, akik szerint nem szabad most kiállni a jogainkért, inkább szép csendben lapítani kell és kivárni áprilist. És hogy csak a Hatalomnak használ, ha zörgünk. Én nagyon nem értek ezzel egyet. Az eszközökön, üzeneteken persze lehet vitázni. De az kétségtelen, hogy minden Hatalomnak pont meghunyászkodó, passzívan lapító alattvalókra van szüksége. És retteg a jogaikért közösen kiálló, szolidáris és jogtudatos polgároktól. A baj nem az, hogy túl sokan, hanem hogy még mindig túl kevesen vannak az utóbbi kategóriában. Nem a messiást kell várni, hanem szerveződni, ellenállni, közösen cselekedni. Vive la rèsistance! #NoMoreDrugWar ❤ ✊