Identitás = a latin idem (azonos) szóból képzett kifejezés, jelentése: azonosság. Egyfajta felvállalt, kifejezett, aktív azonosság. Át- és átszövi az életünket. Értelmet és célt adhat neki. Kihúzhat minket a sárból. Ez jó. De van olyan is, amikor az identitás hasznos eszközből, mankóból akadállyá válik, gyarapodás helyett tespedést hoz. Megakadályozza, hogy hitelesen éljünk, kapcsolódjunk a belsőnkhöz. Máté Gábor gyakran beszél az ellentétről, ami a kapcsolódás (attachment) és a hitelesség (authenticity) között feszül. Kisgyermekként önmagunk felvállalása gyakran veszélyezteti a kapcsolatot a szülővel – ezért tanulunk meg már nagyon korán érzéseket, szükségleteket elnyomni, alakoskodni, maszkokat viselni. Az identitásaink gyakran arról szólnak, hogy elfogadjanak és szeressenek bennünket. De az is gyakori, hogy az identitásunk megőrzése érdekében feladunk alapvető szükségleteket, sőt, a kritikai gondolkodást és az együttérzést is. Példa erre, amikor két focicsapat szurkolói összeverekednek. Vagy amikor etnikai, nemzeti alapon bántanak, rekesztenek ki embereket. Esetleg az, amikor a vallási fundamentalistáról leperegnek a tények és csak a saját dogmái szemüvegén képes látni a valóságot. És van olyan is, amikor egy identitást azért öltünk magunkra, hogy felépüljünk valamilyen nyavalyából. Például traumából, függőségből. És ez egy ideig nagyon sokat tud segíteni. De itt is nagy a veszély, hogy a magunkra öltött áldozat/beteg/függő identitás előbb-utóbb megakadályozza, hogy valóban túllépjünk azon, amitől szabadulni akarunk. Vannak emberek, akiknek egész életükre szükségük van mankóra vagy kerekesszékre, de olyan is van, amikor el kell dobnod a mankót ahhoz, hogy újra járhass. Ha Sziszifuszként szerelmes leszel a teherbe, amit cipelsz, az bekorlátozza a létezésed és a múlt börtönébe zár. Megakadályozza, hogy hitelesen élj. Nem határoz meg téged egy életre a traumád, a depressziód, a függőséged. A címkék, az önmagyarázó sztorik, amelyek segítettek a problémáid felismerésében, önbeteljesítő stigmává, bélyeggé válhatnak. Elhitethetik veled, hogy te vagy a „függő”, a „beteg”, az „áldozat”. Pedig ennél jóval több vagy. Ne felejtsd ezt el!