Miközben a nyilvánosság figyelmét – joggal – a gyermekbántalmazási botrány legújabb hulláma köti le, alig-alig üti meg az ingerküszöböt a hír, hogy több kórházban suttyomban, alattomos módon leépítik az ellátást. Osztályokat zárnak be. Szakembereket küldenek el, vagy lehetetlenítenek el úgy, hogy ők maguk mondjanak fel. Az ellátás akadozik, a szakemberhiány egyre kínzóbb. Ez érint mindannyiunkat: minket, az idős szüleinket vagy a gyerekeinket. És különösen érinteni fogja a társadalom margóján élő csoportokat, akikről gyakran írok ezen az oldalon.: szerhasználókat, HIV-vel élőket és LMBTQ embereket. A minap azt a hírt közölte a Retropajzs Egyesület a HIV-vel élőkért, hogy a Dél-Pesti Centrumkórházban, ahol a HIV-vel élő emberek járóbeteg- és fekvőbeteg-ellátása történik, megszűnt a több, mint 30 éve önálló HIV/AIDS részleg, ahol a fekvőbeteg-ellátást végezték. Összevonták az infektológiai osztállyal és csupán néhány kórteremre redukálták. Mindezt persze bizonyára nem leépítésnek, csupán átszervezésnek próbálják eladni az illetékes nertársak. De az „átszervezés” konkrét leépítéssel is járt: először a nővérgárdát verték szét, majd elküldték a részleg pszichológusát, Szabó Zsuzsát. Ezután pedig az orvosgárdát ritkították meg. Kirúgták Osvald Ákost, a részleg vezető főorvosát. Míg tavaly még 6 szakorvos dolgozott itt, idén már csupán kettő! A centrumkórházban összesen 3 ezer HIV-vel élőt látnak el, akik évek óta azt tapasztalják, hogy az ellátás színvonala romlik. Hiszen egyre kevesebb szakember lát el egyre több beteget. A korábban negyedéves kontroll-vizsgálatokból ma már évi egy maradt. És ezután már pszichológus sincsen: minek is ugye pszichológus azoknak, akik éppen életük egyik legsúlyosabb fordulatát élik meg és dolgozzák fel? Több HIV-vel élő ember konkrétan azt mondja: ha annak idején nincs Szabó Zsuzsa, akkor már nem lenne életben. Mert a túléléshez nem csak gyógyszerre, de lelki támogatásra is szükség van. És ez nem egyedülálló: csak ebben a kórházban is több más osztályról is pszichológusokat küldtek el. És hasonló folyamatokról hallhattunk más kórházakban is. Például a Nyírő Gyula Kórházban, a fővárosi addiktológiai ellátás egyik eddigi zászlóshajójában. Ahol több szakember arról számol be, hogy teljes a káosz: többen mondtak fel az utóbbi időszakban a méltatlan állapotok miatt, mint korábban évek alatt. És ez nyilván érinti az ellátás elérhetőségét és színvonalát is. Hát ez történik, amikor belügyérek meg technokraták irányítják a forráshiányos egészségügyet: az egészet áthatja egy militarista-technokrata szemlélet. Ahol az emberek nem számítanak. Sakkbábúk, amiket lehet ide-oda pakolni a táblán. Feláldozhatók. Betegek, ápolók, pszichológusok és orvosok egyaránt. A lényeg, hogy meglegyenek a központi irányszámok, ki lehessen pipálni a megfelelő sorokat a jelentésekben, és persze fenn lehessen tartani a látszatot, hogy minden rendben. Miközben persze ott fent, a NER elíziumi mezőin a rendszer urai hihetetlen pénzösszegekkel dobálóznak és társadalom nagy része számára elképzelhetetlen luxusban dőzsölnek. Welcome to Hungary! kép: Róka László