Bódis Pali rendkívül felkészült, magasan képzett hegymászó oktató és erdőmérnök volt. Ő volt a hegyivezetőm, amikor vagy 10 éve megmásztuk a 3666 méter magas Grossvenedigert Tirolban. Sokat tanultam tőle a hegyekről, a gleccserekről, az erdőkről. Rendszeresen nyomon követtem a munkásságát a WWF Hungary erdőszakértőjeként. Ahogy fáradhatatlanul küzdöttek a magyar erdők pusztítása, a tarvágások, az elavult erődgazdálkodás ellen. A maguk területén éppúgy próbáltak egy idehaza még sokak által ellenállással fogadott paradigma-váltást tető alá hozni, mint én a saját területemen. Hogy az erdőkre ne úgy tekintsünk, mint pusztán kiaknázandó gazdasági erőforrásra. Hanem úgy, mint egy olyan nagy ökológiai rendszer fontos alkotóelemére, aminek mi magunk is részei vagyunk. Többször kikértem a véleményét hegymászással kapcsolatos ügyekben is. Hozzá képest amatőr turista voltam persze: de mindig készséggel, kedvesen, tárgyilagosan válaszolt. Nem tartozott azok közé, akik felelőtlenek lettek volna vagy túlzott kockázatot vállaltak – sőt. „A cinkes helyzetek nagy részét alapszabályok betartásával elkerülheted,” mondta nekem pár éve. „Van még 20 százalék, amin helyi döntésekkel tudsz segíteni. És egy jó 10-15%, amin sehogy.” Sajnos van olyan is, hogy sehogy. Néhány napja értesültem róla, hogy tragikus baleset következtében elhunyt a Dachsteinen. Felesége és három kisgyermeke most támogatásra szorul: aki tudja, kérlek támogassa őket! ❤ Erdészcsillag Alapítvány bankszámlaszám: 11701004-20206442 OTP Bank Közlemény: Bódis Pál családjának (Fotó: Magyar Hegymászó Oktatói Kollégium)