• Skip to main content
  • Skip to secondary menu
  • Ugrás az elsődleges oldalsávhoz
  • Ugrás a lábléchez
  • Cikkek
  • Blog
  • Híradó
  • Café
  • Videók

Drogriporter

Hírek és filmek a drogháború frontvonalából

  • Tudástár
  • Szabadegyetem
  • Rólunk
  • HU
    • EN
    • RU

A drogtilalom igazi ára

Szerző: Péter Sárosi | október 19, 2006

Tweet

Danny Kushlick, a brit Transform drogpolitikai alapítvány igazgatójának írása a drogtilalom sokak által nem ismert oldaláról.

A droggal kapcsolatos bűnözés több veszteséget okoz, mint amennyi a Home Office (Belügyminisztérium) éves költségvetése, a droghasználók kezelése azonban alulfinanszírozott és büntetéssel párosul.

 

A munkáspártiak és a konzervatívok egymást túllicitálva szorgalmazzák a törvény és rend fenntartását, hogy kormányra jussanak. Mindkét fél elkötelezte magát azonban egy olyan rendszer mellett, amely egyes vélemények szerint több bűnözésért felelős, mint bármely más szabályozási rendszer. A múlt hónapban megjelent 2004-es általános költségvetési jelentésben Gordon Brown 15 milliárd fontra becsülte a Home Office működtetésének költségeit a 2007-2008-as évben, több mint 4 milliárd fonttal többe, mint amennyibe 2002-2003-ban került, de még így is egy milliárddal kevesebbe, mint az a 16 milliárd font, amennyibe a kormány becslései szerint a droggal összefüggő bűnözés kerül minden évben. Lehetséges lenne, hogy ezek a kiadások valójában éppenhogy kitermelik ezt a fajta bűnözést? Vajon létezik egy olyan politikai elefánt, amely úgy elrejtőzött, hogy senki sem látja?

 

A Transform becslései szerint a drogtilalom 100-200 milliárd font közötti összegbe került az elmúlt 20 évben. A kormány becslései szerint 20 milliárd dollárba kerül évente.

 

1961-ben az Egyesült Királyság is aláírta az ENSZ kábítószerügyi konvencióját, csatlakozva ahhoz a 150 tagállamhoz, amelyek kriminalizálták bizonyos pszichoaktív szerek előállítását, forgalmazását és használatát. Ebben a sorsdöntő pillanatban született meg a globális drogtilalom. Tíz évvel később az akkori belügyminiszter, Jim Callaghan bevezette az 1971. évi Kábítószerrel való Visszaélésről szóló Törvényt. Ebben az időben kevesebb mint 5000 problémás droghasználó élt Nagy-Britanniában. Napjainkaban számukat 280.000-re teszik, többségük heroint és/vagy kokaint használ.

 

Az ópium- és koka-alapú termékek árát sajnálatos módon nem a pénzügyminiszter ellenőrzi. Ez a feladat a szabályozatlan feketepiacra hárul. A kereskedelemmel együtt járó kockázat miatt a profitráták meghaladják a bolygó bármely más árucikkéhez kapcsolódó haszonkulcsokat – nem ritka, hogy a kereskedők 2000-3000%-os haszonnal adják tovább az árut a termelési költségekhez képest, ez az összeg ajándék a szervezett bűnözésnek. A magas utcai árak a drogfogyasztást olyan szokássá teszik, amelyet a legtöbb ember nem engedhet meg magának. Egy átlagos heroinfüggő kiadásai napi 50 fontnál kezdődnek; a crack használata akár több száz fontba kerülhet. Az átlagos keresetű problémás használók gyakran bűnözéshez folyamodnak, hogy megteremtsék a napi adagra valót.

 

Az Egyesült Királyságban 8 millió nagyivó él, közülük 2 millióan alkoholisták. Az alkoholabúzussal összefüggő bűnözés költségeit 7,3 milliárd dollárra becsülik – ezek többnyire erőszakos bűncselekmények. Az alkohol használatához kevés csekély értékben elkövetett vagyon elleni bűncselekményt társul, a 12 millió dohányzó brit pedig szinte semmilyen bűncselekményt nem követ el. A receptre kapható nyugtatóktól függő milliónyi ember nem koldul az utcasarkon vagy tör be házakba. A heroin- és crackhasználók jóval kisebb csoportja sokkal több bűncselekményt követ el, csakis azért, mert napi drogszükségletük kielégítése a tilalom miatt sokba kerül.

 

A brit szextörvények bevezetéseként készített kormányáttekintés szerint az utcai prostitúció 95%-a kapcsolódik a crack és heroinhasználathoz. Az utak szélén üzletelő nők többsége azért folytatja ezt a tevékenységet, hogy hozzájusson egy darab crackhez, és a következő 36 órában újra és újra megismétlik ezt a kört, amíg aztán ki nem dőlnek, hogy heroinfogyasztással múlassák az időt egészen addig, amíg a kör újra nem kezdődik.

 

Mielőtt azonban azt hinnénk, hogy a legalizáció önmagában univerzális gyógyszer lenne, képzeljünk el 12 millió heroinfüggőt a jelenlegi dohányosok helyére, egy olyan világot, ahol a cracket olyan aggresszív eszközökkel reklámozzák a fiatalok között, mint amelyeket a British American Tobbacco vagy az alkopop italokat forgalmazó cégek tökéletesítettek. Vajon nincs-e már most is elég legális drog a piacon a gyermekeink elcsábítására?

 

Tegyünk tehát úgy, mintha a fiatalok a gonosz pusherek prédái lennének, nem pedig szabad döntésre képes egyének, akik a felnőttekhez hasonlóan néha rossz döntéseket hoznak. És ha elbuknak, akkor mindenekelőtt bizonyosodjunk meg róla, hogy a törvény hosszú karja eléri őket.

 

A problémás használat egyértelműen összefügg a rossz szociális helyzettel, így kizárólag az okok gyökerének kezelése képes jelentősen csökkenteni az új problémás használók számát. Nem véletlen, hogy Nagy-Britannia élen jár a problémás droghasználók arányában Európában, és emellett egyike azon országoknak, amelyekben a szegény és gazdag közötti különbség a legnagyobb.

 

A tilalom a lopás egyik fő okának számít, felelős az erőszakos bandaháborúkért, hozzájárul a nagyvárosi gettósodáshoz és bűnözőt farag egyébiránt törvénytisztelő polgárok millióiból.

 

Az Egyesült Királyságban több ember tölti börtönbüntetését, mint bármely más nyugat-európai országban. Anekdotikus beszámolók szerint a börtönpopuláció 30-80%-a olyan vagyon elleni bűncselekményekért ül, amelyekkel a napi heroin- vagy crackadagjukat próbálták finanszírozni. A tilalom ezenkívül jelentősen hozzájárul Latin-Amerika, Afganisztán és a Karib-térség destabilizálódásához.

 

Találjuk hát meg a kiutat ebből kudarchalmazból: negyedmillió illegális droghasználónk kezelésére 573 milló font áll rendelkezésre (az alkoholfogyasztók kezelésére szánt 100 millió fonttal ellentétben). A kezelésekre fordított költségek nagy része a büntető-igazságszolgáltatás rendszerén folyik keresztül: a Büntető-Igazságszolgáltatási Intervenciós Program a problémás droghasználók bűnelkövetésének csökkentésére szolgáló legújabb törekvések zászlóshajója.

 

A tilalom hatására az illegális drogok ára az égbe szökik, ennek hatására a problémás használók egészen addig lopni fognak, amíg bíróság elé nem kerülnek. Ezután – és csak ezután – biztosítanak számukra olyan kezelési programokat, amelyek minősége elég változatos. Ez azt jelenti, hogy az általunk kiadott pénz többségét a törvény végrehajtására költjük, a társadalom viseli a költségeket és az egész rendszer „szigorúan bűnözésellenesnek” látszik. A kormány hatékony ártalomnövelő politikát folytat, a bűnüldözési politikáját kezelésnek álcázza.

 

Az újságírók, parlamenti képviselők, civil szervezetek és tudósok erre meglepő némasággal reagálnak. 2002-ben az Observer c. folyóirat közvéleménykutatást folytatott különféle drogpolitikai kérdésekkel kapcsolatban: az emberek 45%-a szerint az utcai bűnözést és rablásokat csökkenti lehetne a keménydrogok dekriminalizációjával.

 

Ha a felnőtt lakosság majdnem fele megérti, hogy a tilalom vagyon elleni bűncselekményekhez vezet, vajon a politikai döntéshozók, a sajtó, a kriminológusok és a civil szervezetek miért nem szorgalmazzák a bűnözés csökkentését és a büntetjog reformját?

 

A tilalom addig fog folytatódni, amíg potenciális bírálói csendben maradnak. A különféle pártokhoz tartozó belügyminiszterek pedig tovább harsognak a bűnözés csökkentéséről, miközben valójában olyan politikát folytatnak, amely megduplázza azt. Ha legközelebb a bűnözéssel kapcsolatos adatok szerepelnek majd a hírekben, figyelj éberen – lehet, hogy egy elefánt tartózkodik a szobában.

 

Danny Kushlick, a Transform Drug Policy Foundation igazgatója

(Guardian, 2004. aug 6.)

Kategória: Hírek Archívum: Drogpolitika, Európai Unió

Ezt a cikket ingyen olvashatod, de a megírásuk és a filmjeink elkészítése nincsen ingyen. A Drogriporter egy non-profit szervezet, amelynek szüksége van a támogatásodra!

Segítsd munkánkat egyszeri adománnyal, vagy LEGYÉL TE IS DROGRIPORTER TÁMOGATÓ TAG havi rendszeres támogatással!

Kapcsolódó cikkek:

Miért ilyen tudathasadásos a magyar társadalom?

március 7, 2023 - Péter Sárosi

Csodaszer és démondrog

március 3, 2023 - Péter Sárosi

Kilátástalan helyzetben az addiktológiai ellátás Magyarországon

február 20, 2023 - Péter Sárosi

Kapcsolódó videók:

„Mentális védőoltásra van szükség!” Beszélgetés Dr. Makara Mihály főorvossal

január 25, 2023 - István Gábor Takács

„Párhuzamos Budapestet ismertünk meg a tapasztalati munkatársakon keresztül” – Interjú Dávid Ferenccel

január 18, 2023 - István Gábor Takács

„Ha lehozom a piáról, akkor meghal” – Interjú Oláh Péterrel

január 10, 2023 - István Gábor Takács

Elsődleges oldalsáv

SEGÍTSD MUNKÁNKAT EGYSZERI ADOMÁNNYAL, VAGY LEGYÉL TE IS DROGRIPORTER TÁMOGATÓ TAG HAVI RENDSZERES TÁMOGATÁSSAL!

Iratkozz fel hírlevelünkre!

"*" a kötelező mezőket jelöli

Ez a mező az érvényesítéshez van és üresen kell hagyni.
  • Facebook
  • Twitter
  • YouTube

Search

DROGRIPORTER TUDÁSTÁR

Tudástárunkban gyűjtük össze mindazt a hasznos információt a drogokról, amire akár fogyasztóként, akár hozzátartozóként, tanárként vagy újságíróként szükséged van!

DROGRIPORTER SZABADEGYETEM

A Drogriporter Szabadegyetem olyan embereknek szól, akik szeretnének tárgyilagos és elmélyült ismereteket szerezni a tudatmódosító szerek fogyasztásáról.

DROGRIPORTER HÍRADÓ

Drogpolitikai hírek a nagyvilágból

DROGRIPORTER CAFÉ

Rendszeres drogpolitikai beszélgető és hírműsor videón és podcaston is!

VIDEÓINK ADATBÁZISA

Itt böngészhetsz több száz drogpolitikai filmünk között, témák szerint és térképen megjelenítve is!

SEGÍTŐ HELYEK LISTÁJA

Segítség kell? Itt megtalálod! Táblázatba gyűjtöttük, milyen addiktológiai szolgáltatások érhetőek el Magyarországon.

Díjnyertes animációs dokumentumfilmünk Kosztya Proletárszkij és édesanyja, Irina Proletárszkij 2008-as interjúinak felhasználásával készült. A teljes film, háttéranyagok és fesztivál szereplések itt!

Footer

Jogriporter Alapítvány
1032 Budapest
San Marco utca 70.
Postafiók: 1428 Budapest, pf. 420
Email: rightsreporter@rightsreporter.net

Keresés

További oldalaink:

Drogriporter Blog

Jogriporter Alapítvány 

Szoba a nyolcban

The Autocracy Analyst

Room for Change Campaign

Dare to Act Campaign

Drogriporter