A Híradó a szintetikus kannabinoidokról közölt cikkében a „drogliberalizációs kampányokat” folytató szervezeteket ostorozza
Röviddel a szintetikus kannabinoidok („herbál”, „biofű”) térnyeréséről szóló Herbál Para konferenciát követően – melyen az előadók és a hallgatóság éles kritikával illette a hiányos kormányzati fellépést – a Híradó honlapja cikket jelentetett meg a hagyományos kannabiszról és a szintetikus másáról, mely rövidsége ellenére számos csúszatást és félreértést tartalmaz.
Az írás a szintetikus kannabinoidok döbbenetes hazai térnyeréséről nem számol be, nevesül arról, hogy tavaly már kétszer annyi „műfüvet” foglaltak le, mint természetes kannabiszt és a problémát pusztán abban látja, hogy bár veszélyesebb a marihuánánál, „mégsem üldözi a törvény”. Ezzel szemben a helyzet az, hogy Magyarországon éppen hogy kizárólag törvényekkel próbáljuk üldözni a szintetikus kannabinoidokat, de a gyártók és a terjesztők leleményességének köszönhetően a szerek kicsúsznak a kezeink közül és a prevenció támogatása híján egyre több kamasz kerül kapcsolatba velük. Világosan látszik, hogy önmagában a törvényi üldözés nem jelent megoldást.
Újabb tévedés a műfüvek elsődleges összetevőjeként a JWH-018 nevű vegyületet azonosítani. A hatóanyagot még 2008-ban mutatták ki, az akkor Spice néven értékesített termékeken, amit gyógynövény-keverékként boltokban forgalmaztak. A vegyületet hazánkban 2012 január elsején helyezték tiltólistára. Ezt követően számtalan szintetikus kannabinoid jelent meg a piacon, melyek a listára helyezés függvényében máig folyamatosan változnak, de a kábítószerek listájára került JWH-018 terjesztése már rég nem kifizetődő, így hosszú évek óta nem minősül elsődleges összetevőnek.
A cikk szerint a vegyészek „büntetlenül folytatnak emberkísérletet a kábítószerfüggőkön”, ami egy újabb csúsztatás. Mostanra sok fiatal előbb találkozik szintetikus kannabinoiddal, mint természetes marihuánával, így messze nem jelenthető ki, hogy a vegyületeket csak a kábítószerfüggőknek szánják. A függést megelőző szerhasználati motiváció leggyakrabban a szegénység és a kilátástalanság, melyben az olcsó „herbál” kézenfekvő választást jelent a fiataloknak, ahogyan ez a Mátraverebélyen készített filmünkből is kiderül.
A cikk a drogpolitikai reformokért küzdő szervezeteket is megszólítja:
| „A Magyar Tudományos Akadémia Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézetének tudósainak egy új fejlesztésű szupermikroszkóp segítségével sikerült bizonyítaniuk, hogy a marihuánás cigaretta sokkal veszélyesebb annál, amit például a Soros György által támogatott alapítványok próbálnak elhitetni róla drogliberalizációs kampányaikban.” |
Az MTA tudósai egész pontosan szuperrezolúciós, azaz extra nagy felbontású mikroszkópot használtak. A kutatás vezetője, Dr. Katona István kérdésünkre elmondta, hogy nem általában vizsgálták a marihuánás cigaretta hatásait, hanem a nagymértékű rendszeres fogyasztásról tettek megállapításokat és hangsúlyozta, hogy a legkomolyabb kockázatot a 21 éves kor előtti kannabisz fogyasztás jelenti. Mindez pedig teljesen összhangban van azzal, amit többet között mi is közvetítünk a kannabiszról. A sugalmazással ellentétben a kábítószert tiltó törvények enyhítését nem a tiltott szerek veszélytelensége indokolja, hanem az, hogy a fogyasztók üldözése több kárt okoz, mint amennyi hasznot hoz. A kannabisz esetében az MTA-KOKI kutatását vezető Dr. Katona egyetértett velünk a dekriminalizáció indokoltságában sőt, bizonyos keretek között a kannabisz legalizációját sem tartja ördögtől valónak.
Hamis tehát az a kép, amely azt sugallja, hogy a tudomány újabb eredményei alátámasztják a szigorú drogpolitikai megközelítést. Épp ellenkezőleg, a kábítószerek kockázatainak alaposabb megismerése újabb indokot nyújt a drogpolitika újragondolására és az olyan szabályozási formák kialakítására, melyekben a fiatalkorúak kisebb arányban próbálják ki az alkoholt és más drogokat. Ebben egyelőre a legalizáció jobban teljesít.
Kardos Tamás
Drogriporter
2015.06.17.
