Beszámoló az ELTE Pszichológiai Intézet Addiktológiai Tanszéki Szakcsoportjának I. Tudományos Konferenciájáról
Noha a hazai addiktológiai kutatások tekintélyes múltra tekintenek vissza, alig több mint egy éve alakult meg az ELTE PPK-n az Addiktológiai Tanszéki Szakcsoport Dr. Demetrovics Zsolt vezetésével. A közösség legfőbb célkitűzése a szenvedélybetegségek kialakulásában szerepet játszó okok feltárása és ezek tudatában hatékony prevenciós stratégiák kidolgozása.
A Szakcsoport 2008. február 22-én tartotta első konferenciáját, melyen hét prezentáció hangzott el, különböző tudományterületek szakértőinek közreműködésével. A következőkben rövid összefoglalást olvashatnak az elhangzott előadók kutatásairól.
Rózsa Sándor, pszichológus, az Addiktológiai Tanszéki Csoport tudományos segédmunkatársának Diagnosztikus szűrőmódszerek az addiktológiában címmel tartott prezentációja a különböző drogok fogyasztásának pszichés okaira irányuló mérőeszközöket mutatta be. A hallgatóság olyan kérdőívekkel és egyéb mérési módszerekkel ismerkedhetett meg, amelyek a szerhasználat dimenzióira, a fogyasztás mértékére és következményeire, illetve az ezekkel összefonódó problémák átfogó feltérképezésére irányulnak.
A következő előadást Rácz József, az MTA Pszichológiai Kutatóintézetének tudományos főmunkatársa, illetve az Addiktológia című szakmai folyóirat felelős szerkesztője tartotta Kaló Zsuzsával, egy nem klasszikusan addiktológiai témában, mely a Kvalitatív drogkutatások: a szerzői (kutatói) pozíció kérdése címet viselte. Az előadópáros az irodalomtudományi hagyományok és a kvalitatív kutatások történetétének ismertetését követően a kutatást végző szerzők megjelenésének módjait mutatta be saját vizsgálódásaik szövegében, két magyar és egy amerikai antropológiai terepmunkán keresztül. E munkákban, köszönhetően kvalitatív voltuknak, nagyobb szerephez jut a szerző és a vizsgált közösség viszonya, hiszen a szerzőknek el kell hitetniük az olvasóval, hogy valóban jelen voltak a terepen.
Dr. Katona István, neurobiológus, Az endokannabinoid rendszer szerveződése az agyi jutalmazóközpontokban című prezentációjával a függőségeket biológiai szemszögből közelítette meg. Az MTA Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézet berkein belül végzett ez irányú vizsgálódások a csoport vezetőjének, Freund Tamás „Hullámtörés” című, a Mindentudás Egyetemén tartott előadásával kerültek a köztudatba, melynek köszönhetően a kutatót 2007-ben az év ismeretterjesztő tudósának választották. (Sárosi Péternek, a TASZ Drogpolitikai Programvezetőjének a Magyar Narancsban megjelent cikkét a témával kapcsolatban lásd itt). Katona a saját munkacsoportjának eredményeire és egy 2006-ban megjelent tanulmányra hivatkozva elmondta, hogy vélhetőleg minden szenvedélybetegség kialakulásában szerepe van az agyban termelődő endokannabinoidoknak. A kutató beszámolt arról, hogy a kannabiszos állatkísérletek eredményei heterogének, emellett a különböző drogok eltérő logikával hatnak az endokannabinoid rendszerre, így további kutatások szükségek a biztosabb eredményekhez.
Pikó Bettina Protektív tényezők szerepe az addiktológiában nevet viselő előadása a drogfogyasztás epidemiológiai megközelítésén alapult. A pszichiáternő a pozitív pszichológiai megközelítés híveként a protektív megközelítést helyezte előtérbe a rizikó központú szemléletmóddal szemben. A pozitív pszichológiának nem a problémamentesség a célja, hanem a hatékony adaptációra való képesség kialakítása és a fiatalok meglévő erényinek megerősítése. Prezentációjában rámutatott arra, hogy miként járul hozzá a modern társadalom értékrendszere a drogok kipróbálásához a középiskolások körében. Bemutatta a három megyére kiterjedő vizsgálatának eredményeit, melyben kutatótársaival a különböző faktorok (nem, kor, lakóhely, családi háttér, szabadidős tevékenységek, stb.) befolyását vizsgálták, amelyek a fiatalokat a drogok kipróbálása felé orientálhatják. A pszichiáternő meglátása szerint „meg kell győzni a serdülőket, hogy nincs szükség drogokra”.
Az egyetlen külföldi előadó, a svájci Dr. Emmanuel Kuntsche Az alkoholfogyasztási motivációk elmélete, kutatása és szerepük a megelőzésben címmel egy 4-5 éve folyamatban levő kutatásáról számolt be, amely személyiség jellemzőkön, illetve az elvárások és motivációk rendszerén keresztül kíséreli meg a problémás alkoholfogyasztás magyarázatát és a lehetséges személyiségorientált prevenciós technikák kialakítását.
Kökönyei Gyöngyi, az ELTE Személyiség- és Egészségpszichológiai Tanszék munkatársa némiképp hasonló megközelítést alkalmazó A dohányzással és az alkohollal kapcsolatos elvárások személyiségpszichológiája című prezentációjában a következményelvárások felől közelített a két szenvedély felé. Kutatótársával, Dr. Urbán Róberttel a szenzoros élménykeresést vizsgálták mindkét drog használói körében, melynek esetében a szerrel kapcsolatos pozitív elvárások dominálnak. Kuntsche-hez hasonlóan Kökönyeiék is középiskolások között végezték kutatásukat és számukra is felmerült az univerzális prevenció alkalmazhatóságának megkérdőjelezése.
A konferencia utolsó előadását a szakcsoport vezetője, Dr. Demetrovics Zsolt tartotta A fenntartó metadon kezelés hatékonyságát kezelés hatékonyságát befolyásoló tényezők: hazai kutatási eredmények címmel. Demetrovics ismertette a metadon jellemzőit és az EU tagországok prevenciós programjaiban betöltött szerepét, majd rátért Dr. Barta Csabával végzett kutatására, melynek célja a hazai metadonterápiák monitorozása és az erre kialakított eszközök tesztelése volt. Vizsgálatukban kétszáz, a Nyírő Gyula kórház drogambulancia metadon fenntartó programjában részvevő beteg kezelését követték figyelemmel 1 évig, és arra a meglepő eredményre jutottak, hogy míg a metadon kezelésbe kerülés igen, a benne eltöltött idő nem befolyásolja szignifikánsan a gyógyulás eredményességét. További érdekességként azt figyelték meg, hogy az impulzivitásukat nehezebben kezelők maradtak hosszabb ideig kezelésben. Demetrovics szerint a vizsgálat eredményei további elemzéseket tesznek szükségessé, esetleg a betegek további dimenziót (pl.: anyagi-, családi helyzet) is bevonják a későbbi kutatásokba.
Az előadássorozatot Demetrovics azzal az ígérettel zárta, hogy jövő februárban megrendezésre kerül az Addiktológia Tanszéki Szakcsoport II. Tudományos Konferenciája.
Kardos Tamás
