Egy katolikus pap gondolatai a drogtilalomról.
Drogpolitikai jelentés 2006
Rendhagyó éves drogjelentés – a TASZ értékelése a drogpolitika alakulásáról.
Napi Ász 2006. május 20. Szomorú rekordok (A Drogriporter levele)
Tisztelt Szerkesztőség,
Megdöbbenve olvastuk a Napi Ász május 20.-ai számában „Szomorú rekordok” című keretes írásukat. A cikkben nyilatkozó Miletics Marcell szerint előfordul, hogy már öt éves kislányok is drogfüggővé válnak, a drogfogyasztás pedig „sajnos már az óvodásokat is érinti.”
Nem vonjuk kétségbe, hogy a Baptista Szeretetszolgálat munkatársa találkozott már életében ilyen esettel, de ha nem hangsúlyozzuk, hogy az ilyen egyedi, elszigetelt esetek mennyire ritkák, a hasonló írások nem többek meggondolatlan hisztériakeltésnél.
Előfordulhat, hogy szociálisan rendkívül hátrányos helyzetű, marginalizált közösségekben a tiltott szerfogyasztás sokkal hamarabb megjelenik, de az említett esetek előfordulása minden valószínűség szerint olyan extrémen ritka jelenség, hogy súlyos hiba belőle bármilyen általánosítást végezni. Esetükben a legális drogok fogyasztása, a dohányzás és alkoholfogyasztás, a szipuzás sokkal komolyabb problémákat jelenthet, de az, hogy a kábítószerhasználat már az óvodásokat fenyegetné, megalapozatlan félelemkeltés.
Amennyiben a drogfogyasztás tudományos meghatározásából indulunk ki, ez valóban jelen van az óvodákban. A koffein, teobromin, teofillin nevű pszichoaktív stimuláns anyagokat kakaó, tejeskávé, tea és csokoládé formájában napi rendszerességgel fogyasztják óvodások.
A Nemzeti Drog Fókuszpont 2005-ös jelentésében szerepel, hogy az „Európai Iskolai Vizsgálat az alkohol- és egyéb drogfogyasztásról” (ESPAD) 2003-mas országos adatai szerint a tiltott szerfogyasztás első kipróbálásának leggyakoribb életkora 14-15 év fiúknál, lányoknál egyaránt. Országosan a megkérdezett 16 évesek 16,2%-a próbált már valamilyen tiltott szert legalább egyszer élete során, túlnyomó részben marihuánát (15,8%), többségük mindössze néhány alkalommal. A hat vagy több alkalommal próbálkozók aránya 6,3%. Tény, hogy a tiltott szerekkel való próbálkozás elterjedtsége 1995 és 2003 között három és félszeresére nőtt a magyar fiatalok között, de ez 1999 és 2003 között elsősorban, és szinte kizárólag a marihuána-fogyasztás növekedésében jelentkezett.
Ez a levél a TASZ Médiamonitor programjának részeként született. További információrét keresse fel a www.drogriporter.hu weboldalt.
Üdvözlettel,
Takács István Gábor
pszichológus
Társaság a Szabadságjogokért
Médiamonitor Program
Budapest, 1054, Víg utca 28,
tel./fax:+36-1-209-00-46
www.drogriporter.hu
takacsistvan@tasz.hu
Családi lap 2006. április 2. Kábuló tizenévesek (idézetek)
Szerzői jogok miatt csak azokat az idézeteket közölhetjük, amelyekkel foglalkozunk:
„Az elmeműködést befolyásoló szereket ősidőktől alkalmazza az emberiség. A természeti népek sámánjai vallási ünnepeiken ma is használnak olyan anyagokat, amelyektől transzba esnek. A modern orvostudomány leghatékonyabb fájdalomcsillapítói egyúttal a tudati állapotot is befolyásolják. A drogok élvezete tehát egyáltalán nem új keletű, azonban a serdülők körében az utóbbi években tapasztalt nagyfokú elterjedése szokatlan és ijesztő hazánkban. Egyes felmérések szerint a fiatalok nyolcvan-kilencven százaléka kipróbál valamilyen drogot tizennyolc éves koráig. Ez nem jelenti azt, hogy rendszeres használóvá válik. Miért nyúlnak a serdülők a droghoz? Erre a kérdésre nagyon összetett a válasz. Szerepet játszik benne, hogy nálunk is egyre könnyebb hozzájutni. Vannak, akik kíváncsiságból, vagányságból, esetleg kitűnni vágyásból próbálják ki valamelyik szert. Sok kamasz azt hiszi, a drog használat ától felnőtté válik. Az iskolai gondok, a szülői törődés hiánya, vagy éppen a túlzottan szigorú szülők, különböző lelki és érzelmi problémák szintén elvezethetnek a drogokhoz. Különösen azokat veszélyezteti az alkohol és a drog, akik befolyásolhatók, akiknél a felnőtté válás pszichés probléma. Szerepe van a kábítószerezés kialakulásában a környezetnek, a baráti társaságnak. Természetesen az okok között nem feledkezhetünk meg a drogok feszültségoldó és egyéb kellemes hatásairól sem. A kamaszok személyiségük kialakulatlansága miatt védtelenebbek a káros külső befolyásokkal szemben. Ezt használja ki a kábítószer-kereskedelem. Egyre gyakrabban fordulnak meg iskolák környékén, szórakozóhelyeken, diszkókban. Kábítószer tartalmú bélyegekkel, matricákkal, cigarettákkal, porokkal, tablettákkal kínálják a kamaszokat. A drogok legnagyobb veszélye a hozzászokás, ennek minden testi, lelki és anyagi következményével. Amilyen könnyen megy a hozzászokás – néhány alkalom is elegendő lehet -, olyan nehéz és keserves a leszokás. A túladagolás következtében egyre többen fejezik be életüket fiatalon, anélkül, hogy megismerték volna az élet valódi szépségét.”
„Hallucinogének Ebbe a csoportba tartozik az LSD , a PCP vagy angyalpor. Az anyarozs (a rozson élősködő gomba) félszintetikus alkaloidja. Mesterségesen 1938-ban állították elő. Gyógyszernek tervezték, de használatától a betegek állapota jelentősen romlott. A szer használója ön- és közveszélyes lehet. Nagyobb adagban halálhoz vezet.”
„Marihuana (hasis): Az indiai kender leveleiből és virágzatából készítik. Pakisztán és Nepál területén évszázadok óta hagyományos élvezeti szer, akárcsak nálunk az alkohol. Fokozza a szívritmust, csökkenti a testhőmérsékletet, megzavarja a reagálási és koordinációs képességet, kiszárítja a szájat, csökkenti az éhséget. Befolyásolja a hangulatot. Megváltoztatja az idő- és térérzékelést. Károsítja a tüdőt, a rövid távú memóriát, csökkenti a motivációt, a figyelmet; kiégettséget okoz.”
Családi lap 2006. április 2. Kábuló tizenévesek (A Drogriporter levele)
Tisztelt Szerkesztőség,
A „Kábuló tizenévesek” című cikk (Családi lap 2006. április 2.) bár vitathatatlanul jó szándékú és sok hasznos információt tartalmaz, néhány állítása pontosításra szorul. A legfrissebb, 2003-mas felmérések szerint országosan a 16 évesek 16,2%-a próbált életében valaha kábítószert, a gyakorisági adatok arra utalnak, hogy a fogyasztás csupán néhány alkalomra korlátozódik, hat vagy több alkalommal próbált valamilyen tiltott szert a fiatalok 6,3%-a. Budapesten a számok jóval magasabbak, (a 11-12. évfolyamos középiskolások 47,5%-a fogyasztott már életében valamilyen tiltott szert, a vizsgálatot megelőző évben 33,1%, hónapban pedig 18,4%)[1] de nem 80% az életprevalencia, mint ahogy a cikk írja.
Hogy a dealerek iskolák körül ólálkodva „etetnék be” a gyermekeket kábítószerrel, egy olyan mítosz, amelyre a mai napig nincs bizonyíték. A Budapesti Közgazdasági és Államigazgatási Egyetem Viselkedéskutató Központja által 2001-ben – Elekes Zsuzsanna és Paksi Borbála vezetésével – lefolytatott vizsgálat tanúsága szerint a fiatalok döntő többsége az első adagot a barátjától, ismerősétől kapja.
A kábítószer, gyógyszer, alkohol, dohány fogyasztásával járó kockázatokról ugyanakkor valóban nagyon fontos beszélni. A károk szelektív és túlzó bemutatása viszont nem hogy nem hatásos, de a megelőzés céljával ellentétes eredményre vezet. Önmagában a pszichoaktív szerekkel való kísérletezés jelenleg bűncselekmény, de nem kóros viselkedés. Nagyon fontos megkülönböztetni a pszichoaktív szerek alkalmi, rekreációs, bizonyos eseményekhez kötött fogyasztását a kényszeres, „függő” használattól. A drogokat kipróbálók döntő többsége nem válik függővé, még rendszeres használóvá se. A rendszeres fogyasztóknak is csak kis hányada tekinthető "problémás" (tehát saját maga, környezete és/vagy a társadalom számára problémákat okozó) használónak.
A cikkben azt írják, hogy „a túladagolás következtében egyre többen fejezik be életüket fiatalon, anélkül, hogy megismerték volna az élet valódi szépségét”. A kábítószer túladagolásban elhunytak száma évek óta stabilan alacsony, tavaly 34-en vesztették életüket illegális szer túladagolása miatt. [2]
Az LSD-vel kapcsolatban olvasható a cikkben, hogy „a szer használója ön- és közveszélyes lehet. Nagyobb adagban halálhoz vezet.” Az LSD nagyon kis mennyiségben hat, egyszeri adagja általában 50-150 mikrogramm. A laboratóriumi állatok felét 12000 mikrogramm LSD öli meg, tehát még az embereknél erős hatást kiváltó 400 mikrogramm is nagyon nagyon messze van a halálos dózistól. [3] Az LSD megfelelő környezetet biztosító orvosi, pszichiátriai alkalmazása biztonságos, ezért is használták betiltásáig sikerrel pszichoterápiában.
A marihuánával kapcsolatban: a hosszútávú erős kannabiszhasználat nem jár olyan súlyos memória, figyelmi és gondolkodási károsodással, mint a krónikus erős alkoholhasználat. [4] A marihuánának valóban van akut rövidtávú memóriát károsító hatása, mely az intoxikáció néhány órájáig tart. A kutatások szerint a tartós marihuána-használat gyengítheti a teljesítményt bonyolult feladatok megoldásában. [5] A marihuána tüdőkárosító hatásának mértéke mind a mai napig viták tárgyát képezi, az amotivációs szindróma létezését pedig az évtizedek alatt elvégzett számos kutatás ellenére sem sikerült igazolni. [6]
Ez a levél a TASZ Médiamonitor programjának részeként született. További információrét keresse fel a www.drogriporter.hu weboldalt.
Üdvözlettel,
Takács István Gábor
pszichológus
Társaság a Szabadságjogokért
Médiamonitor Program
Budapest, 1054, Víg utca 28,
tel./fax:+36-1-209-00-46
www.drogriporter.hu
takacsistvan@tasz.hu
[1] Drog Fókuszpont (2005) 2005-ös ÉVES JELENTÉS az EMCDDA számára „MAGYARORSZÁG” Új fejlemények, trendek és részletes információk a kiemelt témákról, Drog Fókuszpont 2005 Budapest 23-26. oldal URL: http://www.drogfokuszpont.hu/dfp.web
[2] Drog Fókuszpont (2005) 2005-ös ÉVES JELENTÉS az EMCDDA számára „MAGYARORSZÁG” Új fejlemények, trendek és részletes információk a kiemelt témákról, Drog Fókuszpont 2005 Budapest 54. oldal URL: http://www.drogfokuszpont.hu/dfp.web
[3] LSD Dosage by Erowid URL: http://www.erowid.org/chemicals/lsd/lsd_dose.shtml
[4] Hall W. and Solowij N. Adverse effects of cannabis, Lancet 1998; 352:1611-16 URL: http://www.ukcia.org/research/AdverseEffectsOfCannabis.pdf
[5] Earleywine (2002): Marihuána – a tudomány álláspontja. EDGE 2000-NDI Kiadó, Budapest, 2004 URL: http://www.szakkonyv.hu/konyv.php?i=7424&k=
[6] uo.
RTL Klub Híradó 2006. március 27. Hétszer károsabb a füves cigi, mint a sima (A Drogriporter levele)
Tisztelt Hegyi Nóra!
Az RTL Klub Híradó 2006. március 27.-ei adása a marihuána füstjének rákkeltő hatásával foglalkozott, „Hétszer károsabb a füves cigi, mint a sima” címmel. A hivatkozott kutatás és a rendelkezésre álló kutatások nem elégségesek ilyen súlyú következtetések levonására.
A műsorban elhangzó kutatást a Francia Fogyasztók Intézete (Institut National de
Hogy meg lehessen becsülni a marihuána használat kockázatának mértékét a rák kialakulására nézve, nem elég pusztán a füst anyagait összehasonlítani.
Először is ismernünk kell az általános fogyasztási mintákat: A legtöbb kannabisz fogyasztó alkalmilag szív, sokkal kevesebben fogyasztanak naponta, főleg napi három jointot. Legtöbbjük harmincas évei előtt felhagy a marihuána fogyasztásával[4]. A dohányzás keltette legnagyobb kockázat éppen a hosszú távú rendszeres használatban rejlik.
Másodszor nagyobb jelentőséggel bírnak azok a kutatások, amelyek rákos emberek marihuána és dohány-fogyasztási múltját elemezve próbálják megbecsülni a két drog használatának rákkeltő potenciálját. Egy 2005-ös tanulmány szerint az áttekintett 14 ilyen kutatás nem volt képes meggyőző oki kapcsolatot találni a marihuána-használat és a rák kialakulása között.[5] Az ezt az elemzést is elvégző neves kutató, Dr. Donald Tashkin, a los angelesi egyetem (UCLA) professzora ugyanakkor a Nemzetközi Kannabinoid Kutató Társaság (ICRS) 2005-ös ülésén egy olyan, még nem publikált kutatásáról számolt be, amely 1209 rákos beteget vizsgált. A marihuána használat és a rák kialakulása között nem, hogy nem talált pozitív kapcsolatot, de azoknál a pácienseknél, akik kizárólag marihuánát szívtak és nem dohányoztak, még pozitívabb eredményeket kapott, mint a sem nem dohányzó, sem füvet nem szívó kontroll-csoport tagjainál![6]
Egyes szakértők szerint mind a dohányfüst, mind a kannabiszfüst hasonló kémiai tulajdonságokkal rendelkezik, farmakológiai hatásaik azonban jelentősen különböznek. A kannabiszfüst összetevői minimalizálnak bizonyos rákkeltő folyamatokat, a dohányfüst viszont felerősít egyeseket.[7]
Ahogy nem megalapozott azt állítani, hogy „hétszer károsabb a füves cigi, mint a sima”, elhamarkodott lenne azt a következtetést levonni, hogy a marihuána szívása megelőzi a rák kialakulását. A helyzet viszont mindenképpen bonyolultabb, és árnyaltabb bemutatást kíván, mint ahogyan az a műsorban történt.
Ez a levél a TASZ Médiamonitor programjának részeként született. További információrét keresse fel a www.drogriporter.hu weboldalt.
Üdvözlettel,
Takács István Gábor
pszichológus
Társaság a Szabadságjogokért
Médiamonitor Program
Budapest, 1054, Víg utca 28,
tel./fax:+36-1-209-00-46
www.drogriporter.hu
takacsistvan@tasz.hu
[1] Wu, T. C., Tashkin, D. P., Djahed, B., & Rose, J. E. (1988). Pulmonary hazards of smoking marijuana as compared with tobacco. N Engl J
Med 318, 347–351. idézi Hashibea, Straifa, Tashkin, Morgenstern, Greenland, Zhangd (2005) Epidemiologic review of marijuana use and cancer risk, Alcohol 35 (2005) 265–275
[2] Hoffmann, D., Brunnerman, D. K., Gori, G. B., & Wynder, E. L. (1975).On the carcinogenicity of marijuana smoke. Recent Adv Phytochem 9,63–81. idézi Hashibea, Straifa, Tashkin, Morgenstern, Greenland, Zhangd (2005) Epidemiologic review of marijuana use and cancer risk, Alcohol 35 (2005) 265–275
[4] House of Lords Committee on Science and Technology, Ninth Report Session 1997-98, Cannabis, the scientific and medical evidence. November 1998. (4.31)
http://www.parliament.the-stationery-office.co.uk/pa/ld199798/ldselect/ldsctech/151/15101.htm
[6] Fred Gardner (2005) Study: Smoking Marijuana Does Not Cause Lung Cancer, www.counterpunch.org illetve Drogriporter (2005) Okoz-e tüdőrákot a fű? 2005.08.11 Sárosi Péter
Magyar Nemzet 2006. március 22. Drogfüggő kiskorúak Hollandiában (a Drogriporter levele)
Tisztelt Szerkesztőség,
A „Drogfüggő Kiskorúak Hollandiában” című, eredetileg a The Indepenttől származó cikkhez (Magyar Nemzet 2006. március 22.) a következő megjegyzéseket tartjuk szükségesnek megjegyezni:
1. Dr. Romeo Ashruf hágai addiktológus saját klinikai tapasztalatából úgy von le messzemenő következtetéseket, hogy nem támasztja őket alá statisztikai, vagy tudományos kutatási eredményekkel. Nem lehet így megállapítani, hogy az általa említett jelenség általános-e vagy ritkaság csupán. Ahogy azt sem lehet tudni, hogy az általa kezelt fiatalkorúak problémáiért egyedül a marihuána, vagy egyéb változók, így a társadalmi státusz, a korábbi mentális, szociális problémák vagy akár a párhuzamos alkohol, illetve egyéb droghasználat, illetve ezek együttesen lennének „felelősek”.
3. 2001-es adatok szerint, a marihuánával kapcsolatban először kezelő rendszerbe jelentkező, vagy utalt kliensek átlagéletkora nyolc európai ország közül Hollandiában a legmagasabb (26,7) (4) .
4. Nincs tudományos bizonyíték arra az állításra, miszerint a holland fiatalok „ma már önellátók lennének”, és mindenki maga szívná el a „jointját”.
Ez a levél a TASZ Médiamonitor programjának részeként született. További információrét keresse fel a www.drogriporter.hu weboldalt.
Üdvözlettel,
Takács István Gábor
pszichológus
Társaság a Szabadságjogokért
Médiamonitor Program
Budapest, 1054, Víg utca 28,
tel./fax:+36-1-209-00-46
Források:
(7) Heishman, S.J. et al., “Effects of Tetrahydrocannabinol Content on Marijuana Smoking Behavior, Subjective Reports, and Performance,” Pharmacology Biochemistry and Behavior 34: 173-79 (1989); Perez-Reyes, M., “Pharmacodynamics of Certain Drugs of Abuse,” pp. 287-
(8) Mitch Earleywine: Marihuána – a tudomány álláspontja. EDGE 2000-NDI Kiadó, Budapest, 2004.
Helyi Téma 2006. február 16. Tükör rovat – A drogliberalizálás elhozná a földi poklot (idézetek)
II., III., VIII. kerületi Helyi Téma 2006. február 16. Tükör rovat – A drogliberalizálás elhozná a földi poklot (idézetek)
Hosszú évtizedek óta tény, hogy a felnőtt lakosság körében az alkoholizmus és a dohányzás szinte megállíthatatlanul terjed. A korábbi felvilágosító hadjáratok hatásáról – a folyamatosan emelkedő fogyasztás tükrében – kijelenthető, hogy szinte semmit nem jelentett. A rendszerváltás még ezen az arányon is rontott, hiszen kinyitotta a kaput az addig javarészt csak hírből ismert tiltott drogok előtt is. Az eltelt tizenöt évben rohamosan emelkedett és jelenleg is emelkedik a "szerek" kipróbálóinak és fogyasztóinak aránya, a középiskolások nagy része már kipróbált valamilyen tudatmódosító szert. A szomorú helyzet kialakulásáról és veszélyeiről lapunk három ismert szakértőt, dr. Lux Elvira szakpszichológust, dr. Csernus Imre pszichiátert és dr. Zacher Gábor toxikológus főorvost kérdezte.
A drogliberalizálás elhozná a földi poklot –A hatásokról tévhitek keringenek közszájon – Hiteltelenné váló mintaképek
– Mi az oka az utóbbi években ugrásszerűen emelkedő drogfogyasztásnak? Mi történt a fiataljainkkal Csernus doktor szerint?
-A kérdést úgy is fel lehet tenni, hogy velünk mi történt. Nagyon sok esetben látható, hogy a gyerekek mintaszerűen leutánozzák a felnőttek viselkedésmintáját, ami számukra követendő példa. Ha ez a minta nem hiteles egy gyerek számára, akkor azt mondja, hogy "mindent el fogok követni, hogy én ne ilyen legyek".
– Akár negatív irányba is eltérnek ettől?
– Ők még nem számolnak a negatív következményekkel, hanem nagyon erős a saját "istenségükbe" vetett hitük, tehát mindenhatóak, nem üthetik meg a bokájukat, nem érhetik őket rossz dolgok, kudarcok. Folyamatosan a középpontban kívánnak lenni, tele akarnak lenni erővel, pénzzel, hírnévvel, és ezt minél gyorsabban szeretnék elérni. Ha a szülő nem rendelkezik ezekkel a feltételekkel, vagy látni rajta, hogy csak vegetál, a gyerek keresni fog egy olyan mintát, amely neki hiteles. Ilyen lehet valamilyen divatember, médiaszemély. Ezek nagyon veszélyes példák is lehetnek. Esetleg elkezd beszélni egy hasonló helyzetben lévő kortársával, aki szintén szeretne sok mindent és azonnal, és mind a kettő feszült. Mi, emberek olyanok vagyunk, hogy törekszünk arra, hogy jól érezzük magunkat a bőrünkben. Ki így, ki úgy éri ezt el. Minden korosztály a saját eszköztárával fogja ezt megoldani.
– Elmenekülünk a problémák elől a megoldás helyett?
-Lehet menekülésnek is nevezni, de nem lehet kizárni a kíváncsiságot sem. De ez lehet mintakövetés is, hiszen, ha egy idősebb srác vagy lány látványosan jól érzi magát attól, hogy "szív" vagy "ekit dobál", akkor ő sem akar kimaradni a buliból. Ezért nem egyértelműen csak menekülés a részükről.
– A családban megjelenő szenvedélybetegségek mennyire befolyásolják a gyerekeket?
– Az elterelésben részt vett gyerekek -döntő többségükben fiúk – esetében az apa iszik, alkoholista. Ez 90 százalékuknál így van. Itt jelenik meg a mintakövetés. Az anyák esetében hihetetlenül nagyarányú a nyugtatószerek fogyasztása. A felnőttek ezekkel oldják a feszültségüket, a gyerek a minta alapján a tiltott drogokhoz nyúlhat. A kialakulás okaként meg kell említeni a felgyorsult világunkat és az arra adott reakciók felgyorsulását is. De a megfelelően adott válaszok aránya csökken. Egyre több a hibás reakció, ez pedig egyre több feszültséget okoz.
– Ez ördögi körnek tűnik. A média szerepe mennyire jelenik meg, akár mint minta, amit követni kell?
-A médiumok erőszakosságát és manipulálhatóságát nem szabad kizárni. Egy példát mondok. Adva van egy vitaminreklám, amiben egy fáradt, enervált embert látni, majd bekapkod néhány színes bogyót, és hirtelen minden megváltozik, erőre kap, jól lesz. A terjesztők is felismerték ezt, hisz nem véletlen, hogy az extasyt bogyónak hívják a szlengben. A gyerek fejében egyik oldalon ott van a reklámok hatása: a színes bogyótól jól leszel. Amikor elmegy diszkóba, buliba, és netán rossz kedve vagy önbizalomhiánya van bármitől, de látja, hogy mások pörögnek, valaki odasétál hozzá, és "bekínál" egy bogyót, persze hogy beveszi. Pláne, ha még otthon is azt látja, hogy anyu vagy apu is oldja a feszültségét valamivel.
– Mit tehetünk, amivel eltéríthetnénk a gyerekeinket ettől a veszélytől? Elő a jól irányzott atyai pofonokkal?
-Ketté kell választani a dolgot mindenképpen. Ha már gond van, akkor ez azt jelenti, hogy abban a családnak nevezett közösségben valami nagyon nem stimmel. Talán ki is lehet mondani, hogy az nem is család, csak egymás mellett élő emberek laza szövetsége. A laza szövetség a serdülőkorban lévők számára nem "pálya", mert ők szeretnének tartozni valahova, követni egy adott mintát, és ha a szülő a sok hazugsága miatt elvesztette a hitelét, nem lesz követésre méltó. Ha ezek a szülők azt gondolják, hogy elviszik a gyereküket egy dokihoz, hogy az majd helyrerántja, úgy, hogy ők önmagukban nem fognak sok mindent megváltoztatni, a gyerekük soha nem fogja abbahagyni a narkót. Hacsak valami miatt ő rá nem jön, hogy ez az út hova vezet, de addig sok-sok évnyi pokol vár a gyerekre is és a szülőre is. Léteznek olyan szülői csoportok, önszerveződő körök, amelyek egymásnak tudnak segítséget nyújtani. Meg kell találni azokat, akik elfogadható hiteles személyek. Ez lehet a gyerek kortársa is, de lehet egy professzionális segítő, pszichiáter, orvos, de egykor hasonló helyzetben lévő szülők is. Ha még nem alakult ki a baj, akkor a családoknak meg kell nézni, hogy valójában mennyire családok. őszinteség, becsület, következetesség, érzelmi intelligencia. Ezek a kulcsszavak működnek-e náluk?
–Liberális körök fennhangon hirdetik a könnyű drogok liberalizációját. Mire vezetne, ha ez bekövetkezne?
-Gondoljunk abba bele, hogy a mai társadalmunkban a tinédzserek nagyon sok helyzetben, szó szerint, csípőből ledumálják a felnőtteket, amitől mi ingerültek leszünk, és erőből próbáljuk megoldani a gondokat. A "füvet" (marihuána) sokan könnyű drognak tartják, én véletlenül sem nevezem annak. Ebben a helyzetben, ahol a mai fiataloknak hatalmas a feszültségindexük, ha ráengednénk ezt a drogot a társadalomra, szerintem "idevarázsolnánk" a legális poklot!
Dr. Csernus Imre pszichiáter Jelenleg a Országos Pszichiátriai és Neurológiai Intézet és a Budai Egészségközpont pszichiátere. Jelentős munkát végez a drogfüggők eltérítésében.
0 mg az elfogadható mérték
Zacher Gábor toxikológus főorvos az elmúlt évben csaknem 1500 drogbeteggel találkozott a kórházban, akik valamilyen szintű túladagolás miatt kerültek oda. Az internetes fórumokon és a közbeszédben hihetetlen ostobaságok keringenek a hatásokról, általában enyhítve a valódi egészségkárosító szerepüket. A fiatalok nincsenek tisztában azzal, hogy mekkora veszélynek teszik ki magukat a talmi, rövid távú érzelmi csillogások miatt.
A szervezet dominószerűen összeomlik
– Milyen rövid és hosszú távú egészségrombolással jár a legismertebb szerekre való rászokás?
– A szerekkel lehet élni és lehet visszaélni. Nem mindegy, hogy ki milyen módon használja a drogokat. A kulturált kábítószer-fogyasztás fogalmában én személy szerint nem hiszek. A rendszeres szerhasználatnak számtalan veszélye lehet, míg az egyszeri kipróbálásnak kevesebb. Bár például heroin esetében egy egyszeri használatot követően légzésleállás jelentkezik, tudatbeszűkülés, és körülbelül öt perc alatt meghal az illető, mert a szer a légzésközpontot bénítja, a pupilla beszűkül, és ezt követően a szervezet dominószerűen összeomlik. Ha esetleg túl is éli, nagy az esélye, hogy a további életét lebénultan, "szobadíszként" töltheti. A másik nagy csoport, az amfetaminszármazékok estében az egyszeri kipróbálást követően a szervezet "pörgése" jelentkezik. Szapora szívműködést – ez magában rejti a különböző szívritmuszavarok veszélyét is – okoz, ami alatt azt kell érteni, hogy úgy meghajtja a szervezetet, hogy a szívfrekvencia kétszáz fölé megy, és a szívnek a vértovábbító, pumpa funkciója jelentős kárt szenved. Ennek a szernek érösszehúzó hatása van, aminek következtében felszökik a vérnyomás. Gondoljunk bele, hogy idős embereknél is a magas vérnyomás következtében hányan kapnak agyvérzést, vagy hányszor jelentkezik oxigénhiányos agyi állapot, aminek akár bénulásos tünetei is lehetnek. E hatások mellett fokozott folyadékveszteséget is okoznak ezek a szerek, ami kiszáradást okozhat, s ez megint csak megbontja a szervezet egyensúlyát, amely akár tüdőelváltozással, máj- vagy veseelégtelenséggel is járhat. Erre és a kokainra is jellemző a szervezet hőháztartászavara. Akár túlmelegedés, 40-41 fokos láz, lázgörcsök is jelentkezhetnek, és ez a fehérjék károsodását okozhatja. A kokainnál – akár egyszeri használatnál – még szívinfarktus is felléphet.
A "felütött cuccokba" bele is lehet halni
– Legkönnyebben a szórakozóhelyeken jutnak hozzá az anyaghoz a fiatalok. Ez milyen veszélyeket hordoz magában?
– Ebben óriási csapda lapul, hiszen a tablettákon megjelenő ábrák nem minőséget és tisztaságot jelentenek. Két ugyanolyan kinézetű bogyó hatóanyagában is hatalmas eltérés lehet. Nem lehet kinézetre tudni, hogy milyen keveréseket használnak, milyen szennyezéseket rejthet. Ezekbe a "felütött cuccokba" bele is lehet halni. Találtunk olyan heroinpakettet, amibe üvegport kevertek, hogy többnek látsszon. El lehet képzelni, hogy ez mit okoz a szervezetbe kerülve. Mindenféle szerhasználat esetében benne van a szervezetben az az időzített bomba, ami lehet, hogy csak egy kicsit később fog hatni és rombolni.
Teljes megtagadással
A szerhasználatnak, Zacher doktor megfogalmazásában, egyetlen elfogadható mértéke van; amikor a szervezetbe jutó hatóanyag mennyisége nulla milligramm. Ez pedig csak teljes megtagadással érhető el. Erre a megtagadásra kell a gyermekeinket ránevelni, hogy ők is tudják azt, amit az egyik gyógyult drogbeteg mondott: "Nem azért nem szúrok, mert nem szabad, hanem mert már nincs rá szükségem."
Dr. Zacher Gábor a Péterfy Sándor utcai kórház sürgősségi belgyógyászat és klinikai toxikológiai osztályának főorvosa. 1994 óta a politikai életben is részt vett képviselőként, később a Pest megyei közgyűlés egészségügyi bizottság alelnöke lett. Az Országgyűlés kábítószerügyi ideiglenes bizottságának a tagja.
Tiltás nélkül nincs társadalom – Szükség van szabályokra és azok szigorú betartatására
Lux Elvira a drog, az álliberalizmus, az értékek helyett a gátlástalanságot közvetítő média és a fegyelmezés hiányának veszélyeiről beszélt.
– Mit tart a legnagyobb veszélynek a gyerekekre, fiatalokra nézve?
-Előbb utóbb minden gyereknek meg kell, kellene tanulnia, hogy olyan dolgokat is megtegyen, amihez nincs kedve, más dolgokat pedig, amihez lenne kedve, de kárára válnának, ne tegye meg. Ez az önfegyelem, amit a szülő taníthat meg a gyermekének – fegyelmezéssel! Manapság azonban nem divat a fegyelmezés, a gyereket túl lazán nevelik. A korábban ható erkölcsi törvények gátjai átszakadtak. A második világháború előtt 24 évesen lett felnőtt valaki, most hivatalosan 18 évesen. Ma mégsem akar senki felnőtt lenni, csak fiatal, szép és fitt.
– Tudjuk hogy a szülők felelőssége óriási, bár talán nem szívesen valljuk be magunknak.
-Az áldemokratikus, álliberális koncepcióval – amely szerint nem szabad tiltani – idézzük elő a legnagyobb bajt. A néhol még ma is fellelhető ősi közösségekben bezzeg nagyon szigorú tilalmak vannak… Másrészt a leghatásosabb nevelés a példaadás. Sajnos a rossz példa legalább olyan hatékony, mint a jó. A házasságok fele válással végződik, a csonka család pedig általában azt jelenti, hogy az anya neveli egyedül a gyermekét, aki nem kap férfimintát amit utánozni tudna. Személyiségfejlődéséhez a gyermeknek mindkét szülőjére szüksége lenne. A válásmintát nagy valószínűséggel reprodukálni fogja, akkor is, ha a szülei válásakor megszakadt a szíve… A rossz házasságban felnövő gyerek a veszekedést tanulja meg és persze a hűtlenséget.
– A szülői példa mellett azért a külső hatások sem elhanyagolhatók…
– Az óvodában is nők foglalkoznak a kicsikkel, ami tovább erősíti a csonka családból eredő problémákat. Az iskolában nincs fegyelmezés – már buktatni sem szabad! Én olyan iskolába jártam, ahol kilenc osztály volt egy tanteremben, egyetlen tanítóval, aki kiosztott néha pár körmöst, de egy év alatt mindenki megtanult írni, olvasni, számolni, akkoriban nem voltak diszlexiások és hasonlók. Nem vagyok a testi fenyítés mellett, de szabályokra és azok betartatására igenis szükség van. Manapság büntetés helyett legföljebb „megvonják a jutalmat”. A média is ezt közvetíti, hogy mindent szabad
-Ön többször is kifejtette már lesújtó véleményét a médiáról, és azon belül az ízléstelen showműsorokról. Azt írta, megdöbbenti a töméntelen ízléstelen gátlástalanság.
-Úgy tűnik a kereskedelmi adókat nincs aki fegyelmezze. Elképesztő milyen bugyuta műsorok mennek például délután, amikor az iskolások jelentős része felügyelet nélkül van otthon. Sajnos azonban nem vagyok biztos abban sem, hogy a szülők többsége képes megfelelően válogatni a műsorok között. A média felelőssége óriási, és mintha nem lennének tisztában ezzel. Gyakran beszélni sem tudnak a képernyőn megjelenők, az illemről nem is szólva.
– Mégis mit tehet a szülő?
– A gyerekek túl korán elszakadnak a szülőktől, mert az anyának is „dolgozni kell menni”. Ezt hallja, mikor még azt sem tudja mi az a munka, de máris gyűlöli, hiszen elszakítja tőle a szüleit. Ha a szülők csak egy kicsit több időt töltenének a gyermekeikkel, ha naponta negyed órát foglalkoznának velük, máris jobban működne a világ. És egy másik fontos dolog: az én időmben azt mondták a tanulással kapcsolatban: tedd meg, ami tőled telik, a többi nem a te dolgod. Ma sikerorientált nevelés folyik, le kell győzni a többieket, csak ez számít. Ezért aztán, ha a gyereket kudarc éri, jön a pánik, sőt az öngyilkosság. Meg kellene őket tanítani a kudarc elviselésére, mert az élet teli van buktatókkal.
– Ezzel hozható kapcsolatba a drogozás, a fiatalkori alkoholizmus is?
– Az alkohol csak feloldja a gátlásokat, a drog viszont egy fantáziavilágot teremt, fogyasztója elszakad a számára terhes valóságtól. Nem tanulnak meg szembesülni a hibáikkal, ezért inkább elmenekülnek előlük. Ez énvédő mechanizmus, célja egy szebb világot teremteni maguknak. Erről szól a művészet is, csak káros következmények nélkül.
– Szükség van a jogszabályi tiltásra?
A modern társadalom képtelen megérteni, hogy van, amit tényleg tiltani kell. Pedig már az Ószövetség elején is megjelenik a tiltás, annak a bizonyos fának a gyümölcse kapcsán. Tiltás nélkül az emberiség nem létezne, egyetlen társadalom sem működhet tiltás nélkül.
– Mi a helyzet a könnyű drogokkal? Nincsenek ilyenek?
De igen, van könnyű drog: a szerelem. Mint tudjuk, szintén torzítja a tudatot… Csak sajnos ma már szerelem sincs. Átvette a helyét a szexualitás.
Dr. Lux Elvíra szexuálpszichológus, a Magyar Szexológiai Társaság elnöke.
Az összeállítást készítette: Aradi Lajos, Korompay Csilla
2006. január 26. Magyar Nemzet Fű felett, fű alatt – elterelés helyett ráterelés? (A Drogriporter levele)
Tisztelt Kormos Valéria,
A „Fű felett, fű alatt – elterelés helyett ráterelés?” (2006. január 26. Magyar Nemzet 8. oldal) című cikkével kapcsolatban néhány félreértést szeretnénk tisztázni.
A TASZ beadványára és kérésére (nem feljelentésére) az ombudsman és az Országos Mentőszolgálat főigazgatója is kijelentették, hogy az Országos Mentőszolgálat a segítségért hozzáforduló, rosszullétük miatt gyógykezelésre szoruló drogfogyasztókról nem tehet bejelentést a rendőrségnek. Csak abban az esetben van joguk rendőrt hívni (de ebben az esetben a cikk állításával ellentétben jogukban áll), ha alapos okból feltehető, hogy a helyszínre érkező mentősök testi épsége vagy élete veszélybe kerül. A kábítószerfogyasztás miatti rosszullét ténye önmagában nem igazolja ezt a félelmet.
A rendőr mentők általi értesítése nem csak jogszerűtlen, de azt kockáztatja, hogy legközelebb a retorzióktól való félelem miatt nem hívnak mentőt, vagy magára hagyják azt, aki rosszul lett, és ez az életébe kerülhet.
A rendőrség nem szociális segítő intézmény, a nehéz helyzetbe került emberek sorsának javulását hiába várjuk a büntetőeljárástól. A drogfogyasztók azon csekély kisebbségének, aki hajléktalanságra kényszerült, szociális egészségügyi és pszichés problémákkal küszködik, a rendőrségi eljárás csak még egy lökést jelent a perem felé, még egy akadályát annak, hogy vissza tudjon illeszkedni a társadalomba. Ha az injektáló drogfogyasztók esetében megakadályozzák, hogy steril felszereléshez jussanak (és ez történik ma), még akár halálos fertőzéseket is összeszednek. Ha a függőségüket fedezendő piti lopásuk miatt bebörtönzik őket (és ez történik ma), az esélyét is elveszik annak, hogy szabadulva munkát találhassanak. Ezeknek az embereknek a sorsán lehet segíteni, elfogadó, előítéletmentes és önkéntességen alapuló szociális szolgáltatásokkal, de nem kirekesztéssel, stigmatizációval és büntetéssel. Legkevésbé pedig moralizálással.
Nem segíti, és nem is rettenti el a büntetőjogi fenyegetettség a „drogfogyasztók” azon többségét sem, akik rövidebb hosszabb ideig, megválasztott alkalmakkor, időben és helyen fogyasztanak „kábítószert”, többnyire marihuánát, de emellett ugyanúgy ellátják mindennapi feladataikat, mint azok, akik illegális szert nem fogyasztanak.
Nem rettent el a fogyasztástól a különböző szerek veszélyeinek eltúlzása sem, legyen szó akár a marihuána állítólagos, de hiteles vizsgálatokkal soha nem bizonyított „idegrendszeri kárairól”, vagy arról, hogy a marihuána fogyasztása vezetne később heroinhasználathoz. Az ehhez hasonló félelemkeltő üzenetek gyökeresen eltérnek a személyes tapasztalatoktól, hiteltelenségük viszont a valódi veszélyekről szóló figyelmeztetések befogadását lehetetleníti el.
Azt az állítást, hogy a fogyasztók büntetőjogi üldözése megszüntetné a droghasználatot, még soha, sehol nem sikerült bebizonyítani. A cikkben idézett életprevalencia adatok alakulása is erre utal, úgy hogy közben nem vádolhatjuk a rendőrséget tétlenséggel: 2004-ben 6670 büntetőeljárást zártak le, melynek 91,7%-a fogyasztók ellen indult (1).
A Kendermag Egyesület és a szakértők túlnyomó része is éppen azt próbálja több-kevesebb sikerrel megértetni, hogy ez a rendszer kontraproduktív: a drogmentes országot elérni képtelen, miközben fölösleges költségeket és károkat termel, veszélyeztetve azok életét és egészségét, akiknek valóban kábítószerrel kapcsolatos problémáik vannak.
Ez a levél a TASZ Médiamonitor programjának részeként született. További információrét keresse fel a www.drogriporter.hu weboldalt.
Füveztél? Nincs ösztöndíj!
Az USA nagy részén nem kaphatnak ösztöndíjat azok a diákok, akiket egy spangli elszívásán kaptak rajta.