A TASZ elnökének írása a Népszabadság Hétvége mellékletében.
Dunántúli napló 2005. december 1. Gyilkolt a kábítószer! (A Drogriporter levele)
Tisztelt Szerkesztőség,
Máté Balázs Dunántúli Naplóban december elsején megjelent cikkének a címe ez: „Gyilkolt a kábítószer!”. Tekintve, hogy a világon és Magyarországon is, az elfogyasztott speed és ecstasy tabletták számához képest rendkívül minimális a halálos esetek száma, igen nagy a valószínűsége, hogy ennek a balesetnek is (mint ahogy a cikk is megemlíti) a jócskán túlzásba vitt mennyiség és/vagy a nem megfelelő körülmények (táplálék és víz hiánya, vagy túlzott vízfogyasztás, sóveszteség) állnak a hátterében. Magyarországon 2004-ben 3 ecstasy-val kapcsolatba hozható haláleset történt (amelyek megelőzhetőek lettek volna a szer használatával kapcsolatos információk birtokában), a legálisan kapható nyugtatók és altatók 225 halálhoz járultak hozzá. Vajon miért nem írt a szerző másfél naponta az elmúlt évben arról, hogy „Gyilkolt a nyugtató”?
Az mCPP (m-chlorophenylpiperazine) évtizedek óta ismert, és használatos a pszichiátriában az agyi szerotonin rendszer működésének vizsgálatára, illetve alkotóeleme a Trazodon (Trazolan) nevű antidepresszánsnak. A Viagra nevű potencianövelő is a piperazinok családjából származik. A közelmúltban a feketepiacon „szivárvány” néven több országban is megjelent a mindezidáig valóban legális mCPP-t tartalmazó tabletta, és igen tanulságos, hogy a különböző országok hogyan reagáltak a jelenségre. Németországban egy ártalomcsökkentő szervezet közleményben foglalta össze az anyagról szóló tudnivalókat, és figyelmeztetett a potenciális veszélyekre: arra, hogy az mCPP nem orvosi használata pánikreakcióhoz, szorongásos állapothoz, pszichomotoros nyugtalansághoz és a szexuális funkciók zavarához vezethet. Szlovéniában a rendőrség közleményében a használók egészségének védelme érdekében arra figyelmeztetett, hogy az mCPP MDMA-val (az ecstasy tabletta legygyakoribb alkotóelemével) együtt használva veszélyes lehet, illetve ha a bevett tabletta mCPP-tartalmaz, és hatása más, illetve később jelentkezik, a használó hajlamos lehet újabb tablettát bevenni, ami szintén egy rizikófaktor. A Kábítószer és Kábítószerfüggőség Francia Megfigyelőközpontja szintén kiadott egy közleményt a Korai Jelzőrendszer keretében, melyben leírja, hogy az emberen végzett kutatások szerint az mCPP-nek az MDMA-hoz hasonló szubjektív hatásai vannak, de a különböző honlapok élménybeszámolói szerint, a hatás igen változatos: van aki a várt hatásról számol be, mások émelygésről, és a fent leírt kellemetlen mellékhatásokról.
Úgy tűnik sokat kell még tanulnunk a szlovénektől, németektől és franciáktól, hiszen ha megjelenik egy új szer a feketepiacon, a társadalom érdeke az, hogy megismerjük. Sajnos az mCPP-vel foglalkozó magyar cikkek megelégedtek azzal, hogy leírták: a szert hamarosan betiltják. Mintha ezzel el bármi is változna. A különbség annyi lesz, hogy a használata pontosan ugyanolyan mértékben terjed el, használói ellen eljárásokat indítanak, az emberek pedig nem lesznek tisztában a szer használatából fakadó potenciális veszélyekkel. Az mCPP tiltó listára helyezése álmegoldás, egy elhibázott berögződésen alapuló reakció, ami mit sem segít azoknak, akik az éjszakában ezzel a szerrel találkoznak. Magyarországon a Nemzeti Drog Fókuszpont Europai Uniós kötelezettsége, hogy megszervezze a hazai Korai Jelzőrendszert, amelynek célja az új szerekről elérhető információ összegyűjtése és bemutatása. Habár az új szer megjelenéséről augusztus óta tudunk, a fogyasztókhoz nem jutott el érdemi információ. Ezért lenne alapvető fontosságú a Korai Jelzőrendszer kiszélesítése, civilek és drogfogyasztó közösségek bevonásával.
Források:
Slovene Police Press Release 24.10.2005 The Appearance of mCPP in Slovenia
m-CPP – A Drog Fókuszpont kommentárjával
Az m-CPP (Meta-Chlorphenylpiperazin) megjelenésével, betiltásának körülményeivel, valamint a „Korai jelzőrendszerrel” foglalkozó cikkünk a Drog Fókuszpont hivatalos válaszlevelével bővült.
Evo Morales Bolívia elnöke
A vasárnapi bolíviai elnökválasztás győztese a kokatermesztő földművesek érdekeit védő mozgalom vezetője.
Elrendelték a nyomozást
Az önmagát feljelentő tűcsere munkatárs ügyében nyomozást rendelt el az ügyészség.
Önfeljelentés
A TASZ munkatársa a magyar drogpolitikai ugarról a Magyar Narancsban.
Marihuána mint gyógyszer?
A TASZ munkatársa a gyógyászati marihuánáról a Népszabadság hasábjain.
Szabad Föld 2005. november 25. Mesterséges Csábítás (a Drogriporter levele)
Tisztelt Szerkesztőség,
A Szabad Föld 2005. november 25.-ei cikkében (Mesterséges Csábítás) több téves állítás is szerepel.
A hepatitis C vírus által okozott májgyulladásnak van kezelési módja. Ma már a kombinált peginterferon ribavirin terápiával genotípustól (a vírus típusától) függően, a kezeltek 42-82%-ánál el lehet érni, hogy a fél-egy éves kezelés után a vírus nem mutatható ki a vérből. A májban továbbra is jelen lehet a vírus, de a terápia hatása esetükben legalább öt éven át megmarad, a májgyulladás és a hegesedés csökkenésével pedig a kezelt májbetegség és a fertőzés átadásának kockázata is jelentősen csökken (1).
A kórházakban a páciens belegyezése nélkül nem lehet AIDS-tesztet elvégezni (2). Ez csak abban az esetben tehető meg, ha statisztikai adatgyűjtés céljából végzik, és a páciens nem azonosítható be. Az intravénás droghasználóknak a HIV/AIDS tesztet a kórházakban kötelező felajánlani (3), de az nem fordulhat elő, sőt illegális, hogy valakit a belegyezése nélkül tesztelnek, majd az eredményt közlik vele és további tesztelésre irányítják.
A cikk állításával ellentétben, az intravénás droghasználók törődnek az egészségükkel, ha megfelelően vannak tájékoztatva, könnyen hozzáférnek steril injektáló eszközökhöz, és a steril felszereléshez való hozzájutást nem akadályozzák a bűnüldöző hatóságok.
A heroin-használókat „leépült, magatehetetlen” emberként ábrázolni téves leegyszerűsítés. Habár valóban élnek heroin-használók nagyon nehéz élethelyzetekben, közülük is sokan dolgoznak és iskolába járnak. Még kevésbé érvényes ez az általánosítás a nem heroint használó „drogosokra”, akiknek túlnyomó többsége alkalomszerűen, meghatározott helyzetekben és időpontokban, rekreációs jelleggel fogyaszt kábítószert. Ezért sem érvényesek rájuk a cikkben leírt „intő jelek”, hiszen az alkalmi, szituációs-rekreációs droghasználók pontosan olyan hatékonyan látják el mindennapi feladataikat, és semmivel nem betegebb emberek, mint azok, akik legális drogokat használnak.
Végezetül szeretnénk felhívni arra a tényre a Tisztelt Szerkesztőség figyelmét, hogy a kábítószerrel átitatott bélyeggel való beetetés egy olyan alaptalan mítosz, ami csak azért tudja tartani magát mind a mai napig, mert az újságok mindig anélkül írnak róla, hogy ellenőriznék a valóságtartalmát.
Ez a levél a TASZ Médiamonitor programjának részeként született. További információrét keresse fel a www.drogriporter.hu weboldalt.
Üdvözlettel,
Takács István Gábor
pszichológus
Társaság a Szabadságjogokért
Médiamonitor Program
Budapest, 1084, Víg utca 28,
tel./fax:+36-1-209-00-46
www.drogriporter.hu
takacsistvan@tasz.hu
AZ ÉV CIVIL SZERVEZETE 2004-BEN!
NGO OF THE YEAR IN 2004!
Források:
(1) World Health Organization (2002) Hepatitis C World Health Organization, 2002
(2) Az Egészségügyről Szóló 1997. évi CLIV. törvény 59.§ (4) bekezdés
Magyar Nemzet Online 2005. november 30. Füvezz, vezess, és halj meg fiatalon? (A Drogriporter levele)
Tisztelt Szerkesztőség,
Udvardy Zoltán cikkében (Füvezz, vezess, és halj meg fiatalon? Franciaország: „lágy” drog kemény következményekkel, 2005. november 30. Magyar Nemzet Online) egy érdekes kutatást idéz, mely szerint 2003-2004-ben a harminc év alatti, autóbalesetben elhunyt francia fiatalok 28.9%-ának vérében mutatható ki a marihuána aktív hatóanyaga, a THC (1). Az igazán izgalmas kérdés az, hogy milyen szerepet is játszik a THC a balesetekben.
Az ezt a kérdést boncolgató kutatásoknak, azért, hogy ne vonjanak le téves következtetéseket, a következőket kell figyelembe venniük: 1. Vajon nem egyéb tényezők okozták-e a balesetet, úgy mint az egyidejű alkoholfogyasztás, vagy az életkorral és a nemmel kapcsolatos különbségek (hiszen a legtöbb balesetet fiatal férfiak okozzák szerte a világon) 2. A kontroll csoportban (vagyis azok között a vezetők között, akik nem vesznek részt balesetekben) hányan vezetnek marihuána hatása alatt? 3. A fűszívók hány százaléka volt vétkes a balesetekben? Az idézett kutatás nem tartalmazza ezeket a módszertanilag igen fontos szempontokat, nem tesz említést az egyidejű alkoholfogyasztásról, nem alkalmaz kontrollcsoportot, nem tesz különbséget vétkesség és vétlenség között, és éppen azt a populációt vizsgálja, amely önmagában a legtöbb balesetet okozza (harminc év alatti fiatalok, a vizsgálatban 89.4%-uk férfi). Ilyen hiányosságok mellett nehéz a kutatásból messzemenő következtetéseket levonni a marihuána balesetekben játszott szerepével kapcsolatban.
Egy 2005 december 2.-án publikált, a francia Egészségügyi Minisztérium által finanszírozott kutatás jóval pontosabb képet nyújt a jelenségről. A kutatásban 6766 fatális kimenetelű balesetben vétkes vezetőt hasonlítottak össze 3006 balesetben résztvevő, de nem vétkes sofőrrel (kontroll csoport), kontrollálva az életkori, nembéli változókat és az alkoholfogyasztást is. A kutatás eredménye szerint a kannabisz hatása alatt történő vezetés megnöveli a balesetek kockázatát, de Franciaországban a kannabisz szerepe jelentősen kisebb a balesetekben mint az alkoholé. A kutatás szerint a balesetek 2.5%-a tulajdonítható a kannabisz általi befolyásoltságnak, míg az alkoholos befolyásoltság a karambolok 28.6%-ban játszott oki szerepet A vizsgálat másik fontos megállapítása (amely megegyezik a korábbi eredményekkel) az, hogy a kannabisz dózis-függő mértékben befolyásolja a vezetést, tehát a baleseti kockázat a vér THC-szintjének mértékével nő (2).
Kutatók szerint a THC vezetésre gyakorolt káros hatásának mértéke 300 mikrogrammnyi (másfél joint egy 68 kilós embernél) THC elszívása után sem éri el azt a károsodási szintet, ami alkohol estében még sok amerikai államban legális (0.08%-os véralkohol koncentráció), hazánkban pedig a bírói gyakorlat szerint „még” szabálysértésnek minősül (3). A francia törvények 0.05% vér alkoholszint felett büntetnek, de a fű esetében nem ismernek toleranciát – illegális drog hatása alatti vezetést 4500 EUR vagy két éves börtönbüntetés jár. A megfelelően elvégzett vizsgálatok eredményeinek fényében, a differenciálatlan szabályozás életszerűsége kérdésessé válik.
Ez a levél a TASZ Médiamonitor programjának részeként született. További információrét keresse fel a www.drogriporter.hu weboldalt.
Üdvözlettel,
Takács István Gábor
pszichológus
Társaság a Szabadságjogokért
Médiamonitor Program
Budapest, 1084, Víg utca 28,
tel./fax:+36-1-209-00-46
www.drogriporter.hu
takacsistvan@tasz.hu
AZ ÉV CIVIL SZERVEZETE 2004-BEN!
NGO OF THE YEAR IN 2004!
Források:
A mentő ne hívjon rendőrt
A TASZ tiltakozásának eredményeként az Országos Mentőszolgálat arra utasítja dolgozóit: ne riasszák a rendőrséget a kábítószertől rosszul lévő betegek ellátásakor.