A Nap-kelte 2005. április 11.-ei adásában (Büntetné a marihuána szívást) Dr. Csernus Imre több olyan állítást is megfogalmazott, amelyek a tudományos tények ismeretében nem állják meg a helyüket.
A legtöbb ember, aki marihuánát szív, alkalomszerűen teszi (1). A legtöbb rendszeres használó húszas évei végére felhagy marihuána-fogyasztásával (3). Nagyon kevesen válnak napi marihuána-használóvá, és ezeknek is egy töredéke válik valóban függővé a szertől.
Számos, az elmúlt évtizedekben változatos körülmények között elvégzett tudományos kutatás szerint ritkán jelentkeznek elvonási tünetek akkor, amikor a nagy mennyiséget fogyasztó marihuána-használók hirtelen felhagynak a fogyasztással. A kutatások valóban leírnak marihuána és THC elvonási tüneteket, de ezek jóval enyhébbek és rövidebb ideig tartanak mint alkohol vagy a heroin elvonásának tünetei. (1)
Nincsen meggyőző tudományos bizonyíték arra, hogy a marihuána akár a tinédzsereknél, akár a felnőtteknél pszichológiai károkat vagy mentális betegséget okozna. Az erős marihuána-használat ugyanakkor súlyosbíthatja a tizenévesek problémáit, de a tudományos vizsgálatok alapján úgy tűnik, sokkal inkább a társas és pszichológiai problémák tünetének tekinthető az erős marihuána-használat, mintsem okának. Kevés a valószínűsége annak, hogy a jól beilleszkedő és jól viselkedő tinédzserek, akik kipróbálták a marihuánát, gyakori erős használókká válnak, az alkalmi marihuána-használat a longitudinális (hosszú időt felölelő) vizsgálatok alapján semmilyen szignifikáns hatással nincsen a fiatalok személyiségére, pszichológiai állapotára vagy viselkedésére. (1) A kutatások nem találtak meggyőző oksági kapcsolatot a depresszió vagy szorongás kialakulása és a marihuána fogyasztása között (2). A marihuána fogyasztása súlyosbíthatja a skizofrénia tüneteit, és kiválthatja új "epizódot", de nem a marihuána okozza a skizofréniát (a marihuána fogyasztásának ugrásszerű terjedéséhez képest az utóbbi évtizedekben a skizofrénia előfordulása enyhe csökkenést mutat) (5)
Immár huszonöt éve vizsgálják a kutatók azt a kérdést hogy vajon a marihuána amotivációs szindrómát okoz-e. Mára meggyőző bizonyítékok gyűltek fel amellett, hogy a marihuána farmakológiai hatásai nem okoznak amotivációs szindrómát. (1) A közhiedelemmel és a műsorban elhangzott állításokkal szemben több mint féltucat tudományos (külföldi) vizsgálat bizonyítja, hogy a marihuánafogyasztók a többiekéhez hasonló jegyeket kapnak a főiskolán (2).
A legtöbb ember- és állatkísérlet azt mutatja, hogy a marihuána csökkenti és nem növeli az agressziót. (1) Bizonyára vannak olyan erőszakos emberek, akik marihuánát szívnak, de nem a marihuána az ami erőszakossá teszi őket. (2)
A hosszútávú erős kannabisz-használat nem jár olyan súlyos memória, figyelmi és gondolkodási károsodással mint a krónikus erős alkoholhasználat (3). A tudományos vizsgálatok alapján nincsen meggyőző bizonyíték arra, hogy a hosszútávú erős marihuána-használat tartósan károsítja az emlékezetet vagy más kognitív (gondolkodási) funkciókat. A marihuána hatása alatt az emberek nehezebben tanulnak meg új dolgokat (rövidtávú memória), és ezekre rosszabbul is emlékeznek. Ez a rövidtávú memóriában beálló működéscsökkenés csak az intoxikáció időtartamának végéig tart. (1)
A marihuána THC tartalma nem nőtt meg ugrásszerűen. A Kábítószer és Kábítószer-függőség Európai Megfigyelő központja (EMCDDA) 2004-es jelentése szerint az Európában kapható marihuána THC tartalmában enyhe növekedés mutatható ki. A feketepiacon kapható marihuána minősége rendkívül ingadozó, figyelembe véve a különbségeket, Európában az átlagos THC tartalom továbbra is 6-8% közötti (leginkább importált kannabisz), egyetlen kivételt ez alól Hollandia képez, ahol 16%-os a marihuána THC tartalma (több a házilag termesztett nagyobb potenciájú marihuána). A marihuána THC-tartalmának növekedése és a potenciális károk kapcsolata között nincs egyértelmű megfelelés, hiányoznak az ezt feltáró kutatások (4). Ezen kívül a megnövekedett potencia miatt lehetségessé válik, hogy a kívánt hatás eléréséhez kevesebbet fogyasszanak a szerből, ezzel csökkentve az egészségügyi kockázatokat. (2)
A marihuána használata mint minden más pszichoaktív szeré, nem veszélytelen. Ahogy az alkohol esetében, úgy a marihuánára is igaz, hogy ezeknek a károknak és potenciális veszélyeknek a minimalizálása lehetséges kontrollált használat által és a hiteles tények ismeretében.
Végezetül szeretném megjegyezni, hogy a műsorban nem különült el két terület melyeket pedig igen fontos lenne megkülönböztetni. Az egyik a kábítószerek potenciális veszélyességének kérdése, a másik pedig az hogy a kábítószer-problémát milyen módon lehet kezelni. A leggyakoribb érvrendszer úgy hangzik, hogy mivel az adott kábítószer "nagyon veszélyes", indokolt, sőt szükségszerű fogyasztásának büntetése (kriminalizálása) azért hogy "visszaszorítsuk a fogyasztását", megelőzzük a kipróbálásukat. A büntetés hatékonysága a megelőzésben és a "kábítószer-probléma visszaszorításában" tehát egy olyan előfeltevés amit mindenki elfogad, holott a rendőrség és az igazságszolgáltatás egyértelműen nem alkalmas erre a feladatra (e szakma képviselőinek többsége szerint sem). Nem tudja megelőzni a kábítószerek fogyasztását, elrettentő hatása nincs, de igen költséges és a drogfogyasztó üldözésével több kárt teremt mint amit megoldani szándékozott, egyéni és társadalmi szinten egyaránt. A dekriminalizáció nem azt jelenti, hogy egy szert "rászabadítanak" a társadalomra, hanem azt hogy nem büntetőjogi eszközökkel kezeli a társadalom a kérdést, mert felismeri hogy eredménytelen, költséges és káros. A Kendermag Egyesület Polgári Engedelmességi Mozgalma erről szól. A Kendermag Egyesület kétségtelenül a marihuána legalizációját tűzte ki hosszú távú céljának, de a jelen mozgalom nem a legalizálásról szól. A jelen mozgalom a dekriminalizálásról szól, ezért is fejezte ki szolidaritását az önmaguk feljelentésével tiltakozókkal és a dekriminalizációval 53 szakértő a múlt héten (köztük olyanok is akik egyébként a legalizációval nem értenek egyet).
Ezt a levelet a Társaság a Szabadságjogokért drogpolitikai weboldalának a Drogriporter.hu-nak Médiamonitor programja részeként kapták. A Médiamonitor program célja, hogy figyelje és olvasói levelek segítségével tudományos alapokon nyugvó tényekkel korrigálja a sajtóban megjelent, legális és illegális drogokkal kapcsolatos tévedéseket és pontatlan információkat. A műsorukban elhangzott állítások idézetei és részletes kritikájuk felkerült a honlapunkra, melyet ezúttal szeretném szíves figyelmükbe ajánlani.
Munkájukhoz további sok sikert kívánva,
Takács István Gábor
pszichológus
Társaság a Szabadságjogokért
Médiamonitor Program
Budapest, 1114, Eszék u. 8/b.,
tel./fax:+36-1-209-00-46
www.drogriporter.hu
források:
(3) Hall W. and Solowij N. Adverse effects of cannabis, Lancet 1998; 352:1611-16
