A média továbbgondolta a kutatócsoport eredményeit
A drogok szervezetre gyakorolt hatását vizsgáló kutatások rendszerint egy adott szer hatásait analizálják, többnyire laboratóriumi körülmények között. Néhány újabb munka azonban előnyben részesíti a vizsgálat lefolytatását abban a közegben, ahol az adott szer jellemzően fogyasztásra kerül. További lépés a napjaink kiszámíthatatlan hatóanyag-tartalmú tablettáinak bevonása rekreációs közegben.
Az Addiction Journal nevű szakfolyóiratban idén már a második ecstasyval kapcsolatos kutatás fog megjelenni, amely a fenti metodológiába illeszkedik. A szaklap februári számában publikált kutatásról mi is beszámoltunk és kiemeltük, hogy a vizsgálat leszámolt a korábbi, agykárosodást és a kognitív funkciók romlását kimutató kutatások módszertani hibáival és olyan személyeket választott vizsgálata alanyául, akik az ecstasy mellett nem használtak rendszeresen más drogot és a tesztelés idején nem fogyasztottak semmilyen tudatmódosító szert. A velük szembeállított csoport tagjainak esetében pedig feltétel volt, hogy ők is a rave szubkultúra tagjai legyenek, vagyis az ecstasy fogyasztását leszámítva hasonló rekreációs szokásokkal rendelkezzenek. Az így született tanulmány, az elődeivel ellentétben nem tapasztalt az agyi funkciók romlására utaló jeleket az ecstasy fogyasztói körében.
A folyóirat most egy újabb kutatást fogadott el, amely viszont az imént említettel ellentétben éppen azt vizsgálta, hogy az ecstasy-használók partiján pontosan milyen szerek és mekkora dózisban kerülnek fogyasztásra. A kutatásról szóló sajtóhír azonban azt állítja, hogy az „ecstasy néven ismert kábítószer használata [esetében] a fogyasztók agya nagyobb veszélynek van kitéve, mint azt megtervezett tanulmányok alapján korábban feltételezték”. Ami pedig egyáltalán nem pontos, hiszen a tanulmány részben pont arra hívja fel a figyelmet, hogy az ecstasy néven árult tabletták hatóanyaga nem feltétlenül MDMA és ha mégis az, a koncentrációja kiszámíthatatlan.
Az ausztrál kutatócsoport 56 ember vérében vizsgálta az MDMA és az egyéb szerek jelenlétét partikörülmények között. Az okozta számukra a fő meglepést, hogy a tabletták hatóanyag-tartalma között akár tízszeres eltérés is előfordult, másrészt számos pirula nem MDMA-t, hanem egyéb szereket tartalmazott, illetve néhány tesztalany vérében kiugróan magas, akár 700mg/liter fölötti MDMA-t is találtak, amely a főemlősök esetében halálos dózis lehet. Ez alapvetően azt bizonyítja, amit már eddig is tudtunk, nevesül, hogy a feketepiaci körülmények között piacra kerülő tabletták hatóanyag-tartalma igen nagy szórást mutat és sokszor a használók sem tudják, hogy mit vesznek be. Képzeljük csak el, hova vezetne, ha alkoholszabályozás híján a fiatalok nem tudnák, hogy likőr, pálinka, vagy éppen metil-alkoholt is tartalmazó ital az, amit a dílertől szereztek! Azonban a mentális funkciók vizsgálata nélkül aligha lenne következetes az alkohol fokozott agykárosító hatásának betudni az egyes tesztalanyok véréből kimutatott kimagasló értékeket, ahogyan ezt a média beszámolói teszik – bár az alkohol esetében ez a hatás ismert.
Ahhoz azonban, hogy az MDMA fogyasztás esetében kimondjuk az agy károsodásának nagyobb veszélyét, először azt kell bizonyítanunk, hogy az Ecstasy egyáltalán károsítja az agyat. Márpedig a februárban publikált kutatás – a korábbiaknál szigorúbb és életszerűbb módszertani körülmények megteremtésével – éppen arra az eredményre jutott, hogy önmagában az MDMA fogyasztása nem befolyásolja a mentális teljesítőképességet és nem okoz észlelhető elváltozásokat az agyban! Vagyis a vérből kimutatott, kiugróan magas MDMA tartalom, amely a média tálalásában az agy fokozott veszélyeztetését jelenti, erős csúsztatás, a változó hatóanyagok és mennyiségek pedig nem az MDMA tulajdonságaiba, hanem az illegalitásából fakadó nem kívánt következményekbe nyújtanak betekintést. Összegezve az ausztrál kutatócsoport vizsgálata nem szolgál olyan eredményekkel, amelyek alapján ismét felmerülne az MDMA agykárosító hatása, azonban lesújtó képet nyújt a partiszcénát jellemző aktuális trendekről.
Kardos Tamás
Drogriporter
2011.03.31.
