Az orosz drogcár azt szeretné, ha az amerikaiak keményebben lépnének fel Afganisztánban
Viktor Ivanov, az orosz Szövetségi Kábítószer-ellenőrzési Hivatal igazgatója szeptember végén az Egyesült Államokba látogatott, ahol a Nixon Központban tartott előadást az afgán ópiumtermelés elleni harcról. Ivanov kijelentette, hogy “Oroszország számára az afgán drogtermelés megszüntetése fontos prioritás, hiszen mi vagyunk a legnagyobb áldozatai ennek a jelenségnek. Országunkban a drogfüggők 90%-a afgán opiátokat fogyaszt. 30 ezer ember hal meg herointúladagolásban minden évben”. A probléma megoldása szerinte az Egyesült Államok kezében van, ezért az amerikai-orosz kapcsolatok jövője nagyban függ attól, hogy az amerikaiak hajlandóak-e keményen fellépni a máktermesztők ellen.
Ivanov szerint az alternatív megélhetést kínáló programok nem lehetnek sikeresek egy háborús konfliktus sújtotta, fejletlen infrastruktúrával rendelkező országban. Az egyetlen megoldást egy radikális irtóhadjáratban látja, amelynek részeként légi úton vegyszerekkel kellene permetezni az afgán mákültetvényeket. Erre szerinte az afgán kormány nem képes, a megszálló amerikaiaknak kell a kezükbe ragadniuk a kezdeményezést (az afgán kormány egyébként ellenzi a permetezést). Ha az USA bombázza a hadurakat, akkor miért ne permetezné a mákültetvényeiket, teszi fel a kérdést. Ivanov emlékeztetett arra, hogy a jelenlegi globális drogtilalom annak a nemzetközi drogellenes szövetségnek köszönhető, amelyet 65 éve hoztak létre a nácikat legyőző szövetséges hatalmak. Szerinte ennek szimbolikus jelentősége van, hiszen ma az afgán drog éppen olyan veszélyt jelenten a nemzetközi biztonságra, mint egykor a nácik.
Vannak dolgok amiről Ivanov nem beszélt. Például arról, hogy az Afganisztánt korábban megszálló szovjet csapatok maguk is előidézői voltak a jelenlegi polgárháborús helyzetnek. Nem szólt arról, hogy az afgán ópiumpiac nem létezne, ha nem lenne rá kielégíthetetlen kereslet az olyan országokban, mint Oroszország – márpedig a kereslet nem fog megszűnni pusztán a kínálat kiiktatásával. Az orosz kormánynak pedig óriási felelőssége van abban, hogy a heroinhullám ilyen tragikus következményekkel járt az országban – hiszen nem tette meg a szükséges egészségügyi és szociális intézkedéseket azért, hogy kevesebb orosz fiatal haljon meg túladagolásban vagy AIDS-ben. Nem említette azt sem, hogy az Andok-vidékén az amerikaiak hosszú évekig próbálkoztak a koka-ültetvények permetezésével, de ma még több kokain áramlik az USA-ba, mint amikor Clinton meghirdette a Kolumbia Tervet 1998-ban. Arról nem beszélve, hogy a vegyszerek nem kímélték az esőerdőket, a haszonnövényeket, a haszonállatokat de még az embereket sem. Egy hasonló kampány a polgárháborútól amúgy is végletesen legyengült Afganisztánban humanitárius katasztrófához vezetne, ami pedig méginkább a tálibok malmára hajtaná a vizet.
Sárosi Péter
