Az amerikai Legfelsőbb Bíróság döntése értemében a szólásszabadságot nem lehet korlátozni még akkor sem, ha ez a pedagógus megítélése szerint ellentétes az iskolai drogstatégiával.
Az amerikai Legfelsőbb Bíróság döntése értemében a szólásszabadságot nem lehet korlátozni még akkor sem, ha ez a pedagógus megítélése szerint ellentétes az iskolai drogstatégiával.
2002 januárjában az alaszkai Juneau szinte teljes lakossága kivonult a főutcára, hogy szemtanúja legyen, ahogy a Téli Olimpia lángja keresztülhalad a városon. Ezt a pillanatot használta fel a helyi Juneau-Douglas Gimnázium diákja, Joseph Frederick arra, hogy bekerüljön a tévébe: kibontotta 4 méteres transzparensét, amelyen a következő felirat díszelgett: „Bong Hits 4 Jesus”. A marihuána fogyasztására alkalmas pipa, a bong és a keresztény vallás középpontjában álló Jézus együtt szerepeltetése kiverte a biztosítékot az iskola igazgatójánál, Deborah Morse-nál. Az igazgató odasietett és kirángatta a diák kezéből a transzparenst, majd elkobozta azt. Miután Frederick nem volt hajlandó elárulni társai nevét, ehelyett Thomas Jeffersont idézve arra hivatkozott, hogy csupán a véleménnyilvánításhoz fűződő alkotmányos jogát gyakorolta, az igazgató 10 napra eltiltotta az iskolától. Ekkor még nem sejtette, hogy az ügy hamarosan megtölti majd a nemzetközi sajtó hasábjait is.
Frederick előbb az iskola felügyelőbizottságához fellebbezett, majd miután az elutasította, 2002 áprilisában az alaszkai kerületi bírósághoz nyújtott be keresetet az 1871. évi Szabadságjogi Törvény (Civil Rights Act) alapján. A fiú érvelését, miszerint a szólásszabadsághoz fűződő alkotmányos joga sérült, a bíróság első fokon elutasította, a fellebviteli bíróság azonban neki adott igazat. Mivel az igazgató ezek után a Legfelsőbb Bírósághoz fordult, a Morse vs. Frederick ügy országos visszhangott keltett. Frederick jogi képviseletét a TASZ amerikai testvérszervezete, az ACLU látta el, sőt, érdekes módon még keresztény-jobboldali szervezetek is kiálltak mellette. Ennek az az oka, hogy ugyanezen szervezetek szintén a szólásszabadságra hivatkozva lépnek fel a vallási eszmék és szokások iskolából való kitiltása ellen. A Legfelsőbb Bíróság március 19-én hozta meg döntését, amelynek értelmében az igazgatónő megsértette a diák szólásszabadsághoz fűződő jogát azzal, hogy elkobozta a transzparenst.
Sárosi Péter
