Jogszabályi háttér

A drogjogi szabályozást elsősorban a dán Büntető Törvénykönyv, valamint a napjainkig folyamatosan bővített, 1955-ös Bódulatkeltő anyagokról szóló törvény (Euphoriants Act) tartalmazza.

Illegális drogok

A dán drogjog 5 csoportra osztja az ellenőrzött anyagokat (A,B,C,D,E). Az A osztályba tartozik például a cannabis, ópium és heroin, a B osztályba a kokain, MDMA és amfetamin, a C osztályba a kodeinhez hasonló anyagok, a D osztályba a barbiturátok, az E osztályba pedig a nyugtatószerek.

Legfontosabb (és leggyakoribb) elkövetési magatartások és büntetési tételek

Bár a droghasználat önmagában nem bűncselekmény, a birtoklás igen. Személyes használatra történő birtoklással való első lebukás esetén az elkövető 300 koronás (40 Euró) pénzbírságot köteles fizetni, töbszöri lebukás esetén ez az összeg emelkedik (max. 3000 korona, vagy 400Euró).

A csekély mennyiséget meghaladó droggal való kereskedés többnyire börtönbüntetést von maga után. 1996 óta a csekély mennyiséggel történő ismétlődő kereskedelmet néhány hétig terjedő szabadságvesztéssel szankcionálták (1-2 alkalommal történő értékesítés esetén 10-14 napig, 10-nél több alkalom esetén 3-4 hónapig terjedő börtönbüntetéssel). A kisebb vagyon elleni bűncselekmények esetében a bíróság nem tekinti enyhítő körülménynek a drogfüggőséget.

Elterelés lehetősége

A kiszabott büntetések végrehajtása próbaidőre felfüggeszthető, amennyiben az elkövető vállalja, hogy felügyeletnek és kezelésnek veti alá magát.

Azok a drogfüggő elkövetők, akik szabadságvesztés büntetést kaptak, büntetésüket részben vagy egészben a függőség kezelésére szakosodott egészségügyi vagy szociális intézményben tölthetik le.    

Csekély és jelentős mennyiség

A csekély mennyiség határai európai viszonylatban viszonylag magasnak számítanak (cannabis 10 kg, amfetamin 50 g, kokain és heroin 25 g).

Újdonságok

Különös helyet töltött be a dán drogpolitikában Koppenhága alternatív negyede, Christiania, ahol egy ideig szabad hasispiac működött a helyi lakosság és a hatóságok kompromisszumának köszönhetően. A nyílt hasispiacot azonban 2004-ben felszámolták.

2008 júliusában orvosi heroinfelíró programok indultak és 2012-ben az egészségügyi miniszter engedélyezte a felügyelt drogfogyasztói szobák létesítését.

2012 júliusában a dizájner drogok jelenségére reagálva Dánia generikus szabályozást vezetett be.