„A drog tette gyilkossá” – mondja nem kis csúsztatással a Tények
A Tv2 részéről már megszokhattuk, hogy a hamarosan megszűnő ORTT íratlan szabályainak megfelelve igyekszik a kábítószereket szélsőségesen negatív színben feltüntetni. Egy évvel ezelőtt például sikerült megnyernie a GHB hisztéria nagyotmondási versenyét, mikor Gyilkos Cseppek című riportműsorában tévesen arról tájékoztatta a nézőket, hogy a keceli diszkóban a GHB-t túladagolók közül ketten életüket vesztették. Kérdésünkre dr. Zacher Gábor toxikológus határozottan tagadta, hogy az esetben bárki meghalt volna.
Idén májusban pedig egy leállt droghasználóval készítettek műsort, akinek mondandója teljes mértékben a hatásvadász szerkesztők áldozatává vált. A Tv2 ezúttal egy különös brutalitással elkövetett testvérgyilkosságra csapott le és rövid utánajárás után levonta a konklúziót, miszerint a tettet elkövető testvért „a drog tette gyilkossá”.
A riportból a következőket tudhatjuk meg: A testvérpár anyukája a Tényeknek beszámolt arról, hogy „mindkét fiú sokat ivott és kisebbik fia drogfüggő volt”, amfetamint használt. A Kék Fény egy korábbi adása kapcsán – amelyben egy indokolatlannak tűnő lövöldözést fűszívással magyaráztak – megemlékeztünk arról a 2002-ben publikált új-zélandi kutatásról, mely megállapítja, hogy az erőszakos bűncselekményeket elkövető fiatalok gyakran hajlamosak más normák megszegésére is, például rendszeres füvezésre, ebből azonban nem következik, hogy a fű vagy más kábítószer váltja ki az erőszakos bűncselekmények elkövetését. A Tv2 által megkérdezett Bilkei Pál kriminálpszichológus valószínűleg nem hallott erről a kutatásról, szerinte ugyanis a tettes a folyamatos sanyargatás, de leginkább „a drog” miatt ölte meg testvérét. Az esetet úgy ítéli meg, mint amiben „maga a drog játszotta a legnagyobb szerepet… hogy ez így történik, az egyértelműen a drognak tudható be.”
Feltűnő, hogy amíg Bilkei a lehető legdurvább személyiségtorzulásokért és mentális állapotokért teszi felelőssé a kábítószereket (úgy általában az összeset, bár ő pszichológusként egyszerűen „a drog” névvel illeti őket), addig a mértéktelen alkoholfogyasztás személyiségformáló hatásáról mélyen hallgat. A fent említett, Kék Fényre reagált cikkünkben már írtunk az USA Igazságügyi Információs Központja által 1994-ben kiadott jelentésről, amely megállapította, hogy “az összes pszichoaktív szer közül az alkohol az egyetlen, amelynek használata kimutathatóan növeli az agressziót”. Bár a kutatás nem mai, köztudott, hogy a ’90-es évek Amerikájában a drogok igen széles tárháza állt rendelkezésre, a vizsgálat mégis csak az alkoholt találta meg.
Visszatérve a Kék Fény két évvel ezelőtti őrjöngő füveseire, a sztori mögött ott is kedvenc kriminálpszichológusunkra, Bilkei Pálra bukkanunk, amint azt állítja, hogy „a kábítószerek fogyasztói poszttraumás állapotot élnek át”. A szakirodalom szerint azonban az ilyen állapotokat nem kábítószer fogyasztásnak, hanem valamilyen traumának – balesetnek, természeti katasztrófának, bántalmazásnak stb. – kell megelőznie, ami különféle gondolatok és érzések formájában vissza-visszatérve okoz szorongást. A pszichológus meghökkentő állítását bizonyítandó egy kaposvári esetre hivatkozik, ahol két diák brutálisan meggyilkolta egy osztálytársat, a tetemet pedig vízbe dobták. A pszichológus itt is úgy látta, hogy a kegyetlenség „mindenképpen utal kábítószerre”. Az eset tárgyalásán azonban a következők derültek ki: „a fiúk rendszeresen fogyasztottak alkoholt, a gyilkosság előtt is ittak. Egy szakértő szerint csak azért nem nevezhetők alkoholistáknak, mert még kiskorúak.”
Bár könnyen elképzelhető, hogy a fenti esetekben egyéb körülmények mellett a fiatalkori problémás alkoholfogyasztásnak legextrémebb eseteivel van dolgunk, a média – Bilkei Pál közreműködésével – mégis ragaszkodik a kábítószerek hatásainak szélsőséges bemutatására és a mértéktelen alkoholfogyasztás kockázatainak figyelmen kívül hagyására.
Kardos Tamás
Drogriporter
2010.10.05.
