A kanadai Vancouverben a fentanillal felütött heroin túladagolási hullámhoz vezetett, azonban az ellenőrzött drogfogyasztói szobának köszönhetően csak egy végződött halállal.
Heroin (opiátok)
A heroin a diacetilmorfin nevű opioid közismert elnevezése, amit 1887-ben állítottak először elő az ópium mák gubójából. A depresszánsok (nyugtatók, lassítók) csoportjába tartozik. Az ópium mák fő termőterülete jelenleg Afganisztán: innen származik a világ heroin-utánpótlásának több, mint 80 százaléka. Körülbelül 10 kg nyers ópiumból állítanak elő 1 kg heroint. A heroin barnás színű porként kerül forgalomba. Ezt az emberek egy része alufólián öngyújtóval hevítve elszívja (fóliázás, „chasing the dragon”). A legnépszerűbb fogyasztási mód Magyarországon az injektálás. A heroin jól oldódik, de ahhoz, hogy beinjektálja valaki, valamilyen savas anyagra van szükség (pl. citromsav, C-vitamin), és ebben felhevítik (például kanálban, öngyújtóval). Olvass többet a tudástárban!
Negyedével csökkent a túladagolások száma a gyógyászati marihuánát legalizáló államokban
Az Egyesült Államokban minden nap 100 ember hal meg opiát alapú fájdalomcsillapító gyógyszerek túladagolása miatt. Lehet, hogy sok ember számára lenne egy kevésbé veszélyes alternatíva?
Szoba a nyolcban
SZOBA A
NYOLCBAN
A 2014-es "Szoba a Nyolcban" kampány utóélete
2014 augusztusában indítottuk ezt a kampányt a biztonságosabb fővárosért. A kampányhoz öt filmet készítettünk, melyek az érintettek és a szakemberek szemüvegén keresztül mutatják be a józsefvárosi drog- és HIV-krízis kialakulását és súlyosbodását, a Szoba a Nyolcban című dokumentumfilmet több, mint 350 ezren látták. City light posztereket helyeztünk ki 10 forgalmas helyen a városban, a petíciónkat online 6199-en, aláírásgyűjtő íveken pedig 1742-en írták alá. Több televíziós műsor, 4 rádióbeszélgetés, több, mint 20 újságcíkk foglalkozott a témával, és több, mint 120 ember vett részt a vitafórumokon.
A kampány utóéletét ezekben a cikkekben lehet nyomonkövetni:
Miért kell drogambulanciát nyitni a Teleki téren? | 2021. május 6.
Pikó András: tarthatatlan, hogy a főváros nem foglalkozik a drogpolitikával | Drogriporter Café | 2021. február 17.
FORRÓ A VÉREM: Filmbemutató és konferencia beszámoló | 2015. december 8.
Élet a tűcsere bezárása után | 2015. június 27.
Válasz Kocsis Máté polgármesternek | 2015. április 16.
Időutazás: bezárt a főváros legrégebbi tűcseréje | 2015. február 26.
2014 a hazai drogpolitikában | 2015. január 2.
A zárt ülés és a hatalom természete | 2014. szeptember 30.
Alább az eredeti kampányoldal Drogriporterre átültetett változata látható:
AZ UTCAI DROGFOGYASZTÁS TERJEDÉSE EGYRE SÚLYOSABB PROBLÉMÁKAT OKOZ A FŐVÁROSNAK.
A fecskendők megosztása miatt terjed a hepatitis és a HIV járvány, az eldobált drogszemét pedig zavarja a lakókat. A megoldás azonban nem a tűcsere bezárása, a rendőrség nem fogja tudni eltüntetni a drogfogyasztást!
Olyan higiénikus és ellenőrzött helyiségekre van szükség, ahol a fogyasztók steril eszközökkel adhatják be a szert, és ahonnan a tűk utána nem kerülhetnek ki az utcára. Görgess lejjebb, tudj meg többet a drogproblémáról, a járványveszélyről, a drogszemétről és a lehetséges megoldásokról - és írd alá a petíciónkat a biztonságosabb fővárosért!
SZOBA A NYOLCBAN - A DOKUMENTUMFILM
Trailer
A dokumentumfilm trailerét itt lehet megnézni:
A DROGPROBLÉMA BUDAPESTEN
Budapesten több ezer ember fogyaszt intravénásan drogokat, közülük a legtöbben a Józsefváros egy jól körülhatárolható részén élnek. Itt a rossz lakhatási viszonyok, a magas munkanélküliség, az alacsony iskolázottság miatt sok fiatal a drogfüggőség rabja lett. Amikor a Kék Pont tűcsere programja a kerületbe költözött, már több ezer ember használt itt heroint, a helyzet azóta csak romlott. 2010 óta elterjedt ugyanis az ún. dizájner drogok (Kínában és Indiában előállított szintetikus pörgetőszerek) használata.
Míg a heroint naponta három-négyszer, ezeket a szereket akár napi tíz-tizenötször is beszúrják. Ennek megfelelően többször oszthatják meg a fecskendőiket és növekedett az utcán eldobált drogszemét is.
HIV ÉS HEPATITISZ JÁRVÁNYOK, FERTŐZÉSVESZÉLY
A használt tűk és fecskendők megosztása hepatitis és HIV fertőzésekhez vezet. Tízből hét józsefvárosi drogfogyasztó hepatitis C fertőzött, és az elmúlt hónapban kiszűrték az első HIV pozitív drogfogyasztókat is. Ezeknek a gyógyíthatatlan betegségeknek a gyógykezelése akár több millió forintba kerülhet évente páciensenként, a megelőzés jóval olcsóbb, ehhez steril tűkre és fecskendőkre van szükség.
DROGSZEMÉT AZ UTCÁN
A drogszemét érthetően dühíti fel a kerület polgárait, akik féltik lakóhelyük tisztaságát és biztonságát. Sokan a tűcserét tették meg bűnbaknak, és a rendőrségtől várják a megoldást. A tűcsere bezárása azonban csak ront a helyzeten, a rendőrség nem fogja tudni eltüntetni a drogfogyasztást a kerületből. A fogyasztók gyakran éppen azért dobják el a fecskendőket, mert félnek a rendőri igazoltatástól.
Ennél jóval gyakorlatiasabb megoldásra van szükség, ami megelőzi a járványt és egyben eltünteti a drogszemetet is az utcákról.
MI LEHET A MEGOLDÁS?
A használt tűk és fecskendők megosztása hepatitis és HIV fertőzésekhez vezet. Tízből hét józsefvárosi drogfogyasztó hepatitis C fertőzött, és az elmúlt hónapban kiszűrték az első HIV pozitív drogfogyasztókat is. Ezeknek a gyógyíthatatlan betegségeknek a gyógykezelése akár több millió forintba kerülhet évente páciensenként, a megelőzés jóval olcsóbb, ehhez steril tűkre és fecskendőkre van szükség.
Az utcai drogfogyasztás visszaszorításának négy pillére:
Megelőzés
Azoknak, akik még nem fogyasztottak drogokat, vagy még csak kísérletezők, megelőző programokra van szükségük az iskolák, a családok és a szórakozóhelyek szintjén!
Ártalomcsökkentés
Azoknak, akik már aktív droghasználók, biztosítani kell a steril tűket és olyan ellenőrzött fogyasztói szobákat, ahol az egészségüket legkevésbé károsítva, másokat legkevésbé zavarva, szemetelés nélkül tehetik ezt. Itt motiválni kell őket a leszokásra!
Kezelés
Azokat, akik már készek a leállásra, be kell juttatni a kórházak detoxikáló osztályaira és a rehabilitációs otthonokba, és segíteni kell a visszailleszkedésüket a társadalomba!
Rendészet
Azoknak a védelmében, akik nem fogyasztanak drogokat, a rendőrség ügyeljen a közterületek biztonságára, az utcáról a fogyasztókat ne az őrszobára, hanem a fogyasztói szobába kísérje!
Ezt a négypilléres stratégiát már a világ számos nagyvárosában sikerrel alkalmazták. Jelenleg több mint 90 ellenőrzött fogyasztói szoba létezik a világon. Az elsőt 1986-ban hozták létre Sájcban, majd sorra jöttek létre hasonlók Németországban, Spanyolországban, Hollandiában, Luxemburgban, Kanadában. Tavaly Görögországban, Athénban nyitottak egyet, idén hamarosan megnyílik az első szoba Lisszabonban, Portugáliában is.
A képlet egyszerű: az utcáról és kapualjakból a fogyasztókat olyan helyiségekbe kell bejuttatni, ahol steril körülmények között, orvosi személyzet felügyelete mellett adhatják be maguknak az általuk hozott drogokat. Ezeknek a programoknak a hatékonysága az Európai Drogmonitorozó Intézet (EMCDDA) szerint ma már tudományosan is igazolt, nem csak a fogyasztókra, de a környezetükben élőkre is!
Milyen előnyökkel jártak a fogyasztói szobák ezekben az országokban?
Csökken az utcai drogfogyasztás.
A fogyasztók nem a parkokban, kapualjakban és játszótereken szúrnak, hanem ellenőrzött helyiségekben.
Csökken a fertőzések száma.
A fogyasztók steril eszközökkel használnak szereket, így nem kapják el a vírusos és bakteriális fertőzéseket.
Több függőnek sikerül leállni.
A függőknek olyan foglalkozásokat tartanak, amelyek a leszokást célzó programokba juttatják be őket.
Csökken a drogszemét.
A szobából nem jut ki az utcára használt fecskendő, mindet helyben tárolják majd megsemmisítik mint veszélyes hulladékot.
A túladagolásos halálesetek száma csökken.
Szakképzett személyzet avatkozik be, ha valaki túladagolja magát, így azonnali orvosi segítséget kaphat.
Az ilyen szobák csak úgy működhetnek sikeresen, ha támogatja őket a helyi rendőrség és a helyi önkormányzat, és ha szorosan együttműködnek a drogambulanciákkal, a kórházakkal, a mentőkkel és szociális munkásokkal. Hosszú távon egy ilyen szoba jó befektetés – nem csak bosszúságot, de rengeteg pénzt is megspórol az adófizetőknek, amit egyébként a fertőzöttek kórházi kezelésére, a drogszemét eltakarítására vagy a büntetőeljárások lefolytatására kellene fordítani. Hosszú távon megtérül a bele fektetett pénz, és nem utolsó sorban életeket ment meg.
JÓ PÉLDÁK A NAGYVILÁGBÓL
Írd alá a nyilatkozatot a biztonságos fővárosért!
A BESZÉLGETŐFÓRUMOK
SZOBA A NYOLCBAN
A büntetés és a tűcsere bezárása nem megoldás – kampány az első ellenőrzött budapesti drogfogyasztói szobáért – Kampányoldal!
Válaszúton: Költ-e majd Szerbia ártalomcsökkentő programokra
Szerbia nem kap több pénzt a Globális Alaptól ártalomcsökkentő programokra, így ezek léte veszélybe került. Filmünk betekintést nyújt a roma droghasználók helyzetébe Belgrádban.
A Nyulacska és a Farkas: Túladagolás megelőzés rajzfilmen
Az opioid túladagolás sok országban vezető halálok a fiatalok körében. Rövid angol vagy orosz nyelvű rajzfilmünkben a naloxon alkalmazását mutatjuk be, annak a szerét amely nagyon hatékony a túladagolások ellen. EGYENLŐRE CSAK ANGOL ÉS OROSZ NYELVEN
Elnézést kérnek a drogdílerektől
Az orvosi marihuána és a fű rekreációs használatának térnyerése Amerikában elhozhatja a drogháború végét. Az Index és a Drogriporter stábja a világ legnagyobb drogkonferenciáján járt a 2014 januárjától a fűfogyasztást és árusítást szabályozó és adóztató Colorado államban.
Breaking Worse
Rövid videó Jean-Paul Grund ártalomcsökkentés szakértővel a „Krokodil” nevű drogról. Az interjút annak apromójából készítettük, hogy az International Journal on Drug Policy-ban megjelent Grund tanulmánya. EGYENLŐRE CSAK ANGOL NYELVEN
A csatornák gyermekei – film
A Drogriporter filmes csapata márciusban Romániában forgatott a csatornahálózatban élő drogfogyasztó utcagyerekekről – és az őket egyre inkább fenyegető HIV járványról. Nézd meg a filmet és kérd levélben a román miniszterelnöktől, hogy támogassa a fertőzések megelőzésén dolgozó szervezeteket!
Nekünk Mohács kell?
Miközben jelentősen nőtt a kábítószerek injektálásának száma, az állami támogatások elapadása miatt a tűcserék 2012-ben 35%-al kevesebb steril fecskendőt tudtak kiadni. Vajon addig kell várnunk, amíg kitör a HIV-járvány, hogy a döntéshozók észbe kapjanak?
