Drogmentesség egy drogos világban (BAON)

1. Tévedés, hogy hazánkban megugrott a kábítószeres halálesetek száma az utóbbi években (szemben a túlzott alkoholfogyasztás számlájára írható elhalálozásokkal). A drogfogyasztási tendenciák az utóbbi évtizedben stagnálnak: 2006-ban 25-en haltak meg kábítószer fogyasztásával összefüggésben, a 2007-es évről készült Drog Fókuszpont jelentést még nem publikálták, de volt szerencsém beletekinteni: az arány semmit nem változott. A 2008-as jelentésig pedig még elég sokat kell várnunk.

2. Önáltatás a sztárokra kenni a drogfogyasztás ösztönzését. Mindnyájan felelősek vagyunk azért, hogy a mainstream- és a bulvármédia figyelme a sztárvilágra irányul és a fiatalok példaképei is leginkább közülük kerülnek ki. Azonban ha valamiben igazán jelentős a média (és rajta keresztül a sztárok) szerepe, akkor az inkább az alkoholfogyasztás ösztönzése. Esténként főműsoridőben a legnézettebb csatornákon rendszeresen láthatunk a vacsorájuk mellé tetemes alkoholmennyiséget elfogyasztó hazai celebeket, noha köztudott, hogy Magyarországon a legnagyobb arányú az alkoholfogyasztásra visszavezethető halálozás egész Európában, több százszorosa a kábítószer használatra visszavezethető halálokoknak (a KSH 2002-es adatai szerint 4985 ember vesztette életét májcirrózisban és 718 ezer alkoholbeteget tartottak számon). E fölött persze szívesen szemet hunyunk, mert az ittas sztárok jópofák (?) és még a nézettséget is növelik.

 

"A hírességek nyomában egyre többen mondanak nyíltan „NEM"-et a tiltott szerekre! Az idén 7. alkalommal megrendezett Drogmentes Magyarországért Maraton 42 napos rendezvénysorozata alatt megtett 2100 kilométeres drogellenes futásához közel 300 iskolából és számos sportegyesületből mintegy 20 ezren csatlakoztak!"

A Drogmentes Magyarországért Maraton (DMM) pont azt a tendenciát erősíti, hogy a hírességek véleményére figyeljük, akik jellemzően teljesen járatlanok a drogok témájában és vajmi keveset foglalkoznak azzal, hogy a DMM kiadványok teljesen tudománytalan megállapításokon alapszanak. A DMM-ről fontos tudni, hogy a kétes megítélésű Szcientológiai Egyház egyik programja, akiknek évtizedes gyakorlatai a drogfogyasztás megelőzésében és a leszoktatásban a legkevésbé sem mondhatóak sikeresnek. A Maratonosok ügyesen vonzzák be azokat a jóhiszemű embereket az olyan pozitívan csengő eszmék mögé, mint „drogmentes társadalom” vagy a „gyermekeink jövője”, akik többnyire nincsenek tisztában azzal, hogy ez az utópisztikus eszmény több kárt okoz, mint eredményt, és nem törődnek a szakemberek kisebb nyilvánosságot kapó véleményével sem.

 

Schmitt Pál – akinek az egészséggel kapcsolatos üzenetei a Magyar Olimpiai Bizottság elnökeként igen nagy horderejűek – odáig ment, hogy kijelentette: akár az ördöggel is cimborálna, hogy megmentse a fiatalokat a kábítószertől. Pedig az olyan hiteltelen praktikák, mint a hatásokat eltúlzó puszta elrettentés – amely a DMM-nek is a sajátja – a kimutatások szerint egyáltalán nem tartja vissza a fiatalokat a drogfogyasztástól, csupán azt éri el, hogy semmilyen prevenciós kiadványban vagy tevékenységben ne bízzanak. Könnyű tehát belátni: a hamis üzenetek az összes prevenciós szervezetre rossz fényt vetnek.

A fiatalok drogfogyasztásának visszaszorítása és az ártalmak csökkentése komplexebb megközelítést kíván annál, minthogy az érintettekkel egy nagy NEM-et mondassunk a drogokra, aztán alaposan megfuttassuk őket. Jó dolog, ha a fiatalok egészsége iránti aggodalom országos összefogást eredményez és tanárokat, diákokat egyaránt megmozgat, de az endorfinmámoros futás közben se feledkezzünk meg a régi bölcsességről: cipőt a cipőboltból! Különben nagyot bukhatunk.

Kardos Tamás
Drogriporter
2008.09.30.