A konferenciát Dr. Petrétei József igazságügyiminiszter nyitotta meg, aki elmondta, hogy az elmúlt évben 799 személyt tarottak fogva a hazai börtönökben kábítószerrel való visszaélés bűncselekmény miatt, ez az összes fogva tartott 7,4%-a. Idén 904 ember ül a rácsok mögött kábítószer miatt, a jövőben további emelkedés várható. A miniszter hangsúlyozta az elmúlt időszakban kialakított drogmentes körletek fontosságát, amelyek már 14 börtönben működnek. Elismerően szólt azokról az ártalomcsökkentő módszerekről (pl. metadonfenntartó kezelés, tűcsere) is, amelyek a nemzetközi szakirodalom szerint hatékonyak, Magyarországon azonban még nem alkalmazzák őket a börtönökben.

Az általános vita során Dr. Alex Gatherer, a ENSZ Egészségügyi Világszervezete Börtönegészségügyi Programjának (WHO-HIPP) kutatója ismertette legújabb kiadványukat, amely a börtönökben folytatott HIV- és hepatitis prevenció sikeres módszereit foglalja össze. A Lancet c. rangos orvosi szaklap szerint „a börtönegészségügy területén publikált egyik legfontosabb dokumentum” beszámol arról, hogy a börtönök a fertőző betegségek terjedése szempontjából különösen kockázatos helynek számítanak a túlzsúfoltság, a védekezés nélküli szexuális kapcsolatok és a droghasználók közötti fecskendők megosztása miatt. A WHO azt ajánlja a kormányoknak, hogy ezeket a kockázatokat a zéró-tolerancia helyett hatékony ártalomcsökkentő programok bevezetésével csökkentsék. A fogva tartottak egyenlő egészségügyi kezeléshez való joga is azt követeli meg, hogy az általános népesség számára elérhető kezelések legyenek elérhetőek a börtönökben is.

Huszár László bv. dandártábornok szerint ezeknek a programoknak a bevezetését a jelenlegi jogszabályok és társadalmi előítéletek teszik lehetetlenné Magyarországon, amelyek büntetni rendelik és bűnözőnek tekintik a drogfogyasztókat. Egy a Büntetés-Végrehajtás Országos Parancsnoksága (BVOP) által megrendelt 2004-es független kutatás szerint a hazai fogva tartottak több mint 33%-a használt már illegális szereket, 8%-uk pedig azt is bevallotta, hogy a fogva tartásának idején is fogyasztott kábítószert, megjelentek az intravénás fogyasztók is. Huszár szerint azonban ez a probléma még gyakorlatilag láthatatlan a börtönszemélyzet számára. A Társaság a Szabadságjogokért jogvédő szervezet munkatársa, Sárosi Péter előadásában elmondta, hogy szükség lenne az ártalomcsökkentő szakemberek és civil szervezetek intenzívebb bevonására a börtönökben folytatott prevenciós munkába, hogy a fertőző betegségek szűrése, megelőzése és kezelése hatékonyabb lehessen. A metadonfenntartó programok bevezetését pedig az a tény is alátámasztja, hogy a WHO nemrégen felvette a metadont a létfontosságú gyógyszerek listájára. 

Kapcsolódó linkek:

A WHO jelentése a börtönegészségügyről

Sárosi Péter: Ártalomcsökkentés a börtönökben

Nők az amerikai börtönökben (A TASZ amerikai testvérszervezetének jelentése)