Mennyi eredményt tudnak felmutatni az adófizetők forintjaiból finanszírozott, szúrópróbaszerű razziák?
A múlt hétvégi két diszkórazzia csak a jéghegy csúcsa. A rendőrségnek bevett gyakorlata, hogy egyes mulatóhelyeken időről-időre razziát tart, na, nem azért, mert valakit konkrétan keres, hanem csak mert hátha horogra akad valaki. Ez az esetek 1%-ában be is jön.
A komolyabb bűnözők 99%-a viszont nem a Morrison’s-féle szórakozóhelyeken bulizik, így felmerül a kérdés, hogy mi értelme van egyáltalán ezeknek az akcióknak. Az Index újságírói ennek próbáltak utánajárni.
A cikk elolvasásáig lássunk néhány számot előzetesen, amelyeket az Index kérdéseire a Budapesti Rendőr-főkapitányság árult el:
|
• csak Budapest ötödik kerületében havi 2-3 razziát tartanak, de a többi kerület is hasonló számokat tud felmutatni
• egy 123 fővel végzett rendőri intézkedés költségét ~900ezer Ft-ra becslik (az egri rendőrkapitányság a tavaly nyári diszkórazzia költségét 1,1 millió Ft-ra becsülte) |
És mit felelnek erre a jogvédők?
|
• 2 millió ellenőrzésből az emberek mindössze 1%-a ellen indul intézkedés, beleértve a közúti ellenőrzésen fennakadt lejárt műszaki vizsgásokat és társaikat
• szinte lehetetlen bebizonyítani, hogy egy igazoltatás jogszerűtlen volt azért, mert nem volt jogszabályban rögzített oka • a romáknak háromszor akkora esélyük van arra, hogy igazoltatják őket • ezek az akciók nem hatékonyak, közpénzt herdálnak el és értelmetlenül veszik el az időt más, fontosabb rendőrségi feladatoktól |
Kardos Tamás
Drogriporter
2010.03.02.
