|
Jogszabályi háttér |
A francia drogjogi szabályozás kereteit napjainkig egy 1970-es jogszabály adja, amelynek fő céljai a következők voltak: a drogkereskedelem szigorú visszaszorítása, a kábítószer-használat tiltása, ugyanakkor pusztán használat esetére alternatív büntetési módok kidolgozása, a gyógykezelést vállaló drogfüggők ingyenes és név nélkül történő (anonymus) ellátása. Az 1970-es jogszabály komolyabb átdolgozására ugyan több javaslat is született (1978,1990 és 1995 során), azonban végül mindössze miniszteri rendeletek útján módosították, ahol az szükségesnek mutatkozott. Legutóbbi kiegészítése 2001-ben történt meg. |
|
Illegális drogok |
Egy 1990-es dekrétum a következőképpen osztályozza a tiltott szereket: I. osztály: narkotikus anyagok (cannabis, kokain, heroin, metadon. ópium) Ezek a kategóriák nem járnak különböző büntetőjogi megítéléssel, a francia jogszabályok ugyanazon büntetési tételekkel sújtják a különböző osztályba tartozó drogok használóit, termesztőit és kereskedőit. A tiltó törvények ellenére Franciaország az Európai Unió egyik legnagyobb kannabisz fogyasztója. Egy 2010-es felmérés szerint a 13,4 millió 11-75 év közötti francia próbálta ki legalább egyszer a kannabiszt élete során. A rendszeres fogyasztók számát 1,2 millióra teszik. |
|
Legfontosabb (és leggyakoribb) elkövetési magatartások, büntetési tételek |
Az 1970. évi drogtörvény alapján az illegális drogok puszta fogyasztásáért is 1 évig terjedő szabadságvesztés volt kiszabható. 1999-ben azonban széleskörű társadalmi vitákat követően már igazságügyi miniszteri rendelet írta elő a jogalkalmazóknak, hogy a csekély mennyiségű drogot saját használatra birtokló elkövetők büntetőjogi üldözése helyett irányítsák át őket a kezelőintézményekhez. Ez gyakorlatilag úgy történik, hogy a fogyasztó egy írásbeli figyelmeztetést kap arról, hogy keresse fel a kezelőhelyek egyikét. Az 1999-es rendelet óta puszta fogyasztás miatt ritkán indítanak büntetőeljárást. A kábítószerek birtoklása is büntetendő, tekintet nélkül arra, hogy a birtoklás személyes használatra, vagy kereskedelmi célzattal történt-e. Egyszerű birtoklásnál is felmerülhet a kereskedelem gyanúja, a birtokolt kábítószerek mennyisége alapján, amelyet a vádló mérlegel esetről esetre. Az illegális drogok terjesztését a törvény minden esetben kereskedelemnek tekinti, még akkor is, ha nem haszonszerzés céljából történt. A szankciók 10 évig tartó szabadságvesztés és/vagy pénzbüntetés. Csupán egy kivételt tesz azokkal a függőkkel, akik saját adagjuk megszerzése céljából terjesztettek drogot. |
|
Elterelés lehetősége |
Az elterelésnek több módja is lehetséges, így például kártérítés önkéntes megfizetése, közmunka teljesítése vagy gyógykezelés vállalása is a büntetőeljárás megszüntetéséhez vezethet. Ugyanakkor a birtoklásra vonatkozó szigorú büntetési rendszernek köszönhetően csak 2011-ben 50 092 esetben szabtak ki büntetést drogfogyasztókra. A vádemelések 90 százalékában cannabisszal való visszaélés miatt folytattak eljárást. Az esetek 58 százalékában szabtak ki büntetést az elkövetőkre, aminek 30 százaléka felfüggesztett vagy letöltendő börtönbüntetés volt. |
|
Csekély és jelentős mennyiség |
Nincs információ (illetve mérlegelés kérdése). |
|
Újdonságok |
Az egyes drogok dekriminalizálásáról és kannabisz legalizálásáról jelenleg is vita folyik, de egyelőre még az előbbire is kevés esély mutatkozik. A téma annyira megosztó, hogy még az egy párton belüli politikusok is gyakran mást gondolnak a kérdésről. 2012-ben a francia hatóságok 54,4 tonna cannabist foglaltak le Franciaországban, melynek 94 százaléka Marokkóból származott. Szintén 2012-ben 701 kg heroint, 5,6 tonna kokaint és 157 ezer darab ecstasy tablettát foglaltak le. Ez utóbbi három anyag tekintetében a lefoglalt mennyiségek az utóbbi időben folyamatosan csökkennek. A Francia Nemzetgyűlés 2015 áprilisában megszavazta, hogy a következő években Párizsban, Bordeaux-ban és Strasbourgban kísérleti jelleggel, felügyelt drogfogyasztói szobák működjenek |
Frissítve: 2015.08.11.
