Hír TV 2005. január 26. Interjú Hende Csabával

Erre igazából nem tudom, mit van mondani. Ez csak politika, nem mond túl sok konkrétumot. Például teljesen igaza van, hogy most már a szülők sokkal nyugodtabban engedhetik el a középiskolába a gyermekeiket. Ezt a fajta nyugalmat még egy kis váliummal lehetne fokozni, szerintem. Azért leírom a benyomásaimat, szeretek gépelni.

Az Alkotmánybíróság határozatának indoklása szerint
"A jogalkotó  felelőssége
éppen abban áll, hogy a lehetséges felhasználási módjukban és
így következményeikben eltérő szerek használata esetén eltérő
és   differenciált  megoldásokat  alkalmazzon,   minthogy   a
büntetőjogi  rendelkezés szükségességének  és  arányosságának
alkotmányossági követelménye csak így teljesíthető."
Ez körülbelül azt jelenti, hogy a különböző drogokra vonatkozólag a törvényi szigornak a különböző drogok veszélyességével arányosan kell különbözőnek lennie. Ha egy károsabb droggal szemben kevésbé szigorúan járnánk el, mint egy kevésbé káros droggal szemben, akkor — bármi legyen is a megfelelő szigor — a kettő közül legalább az egyik drogra vonatkozólag biztos nem megfelelő, vagyis alkotmányellenes a törvény. Ezekután az Alkotmánybíróság kijelenti, hogy a jelenleg legális drogok kevésbé veszélyesek és károsak, mint a jelenleg illegális drogok, tehát a törvényi különbségtétel megfelel az arányosság elvének.
"Az alkohollal,  nikotinnal,
kávéval  az európai kultúra „megtanult” együtt élni […] A
dohányzás  és  a  koffein bódulatot, módosult  tudatállapotot
egyáltalán   nem   hoz  létre,  vagyis  az  egyén   szellemi,
cselekvési   szabadságára  semmilyen   hatással   nincs.   Az
alkoholfogyasztás kockázatai pedig a függőség  kialakulásához
szükséges  mennyiség  és  időtartam jelentősen  eltérő  volta
miatt messze elmaradnak a kábítószerek okozta veszélyektől, s
a  fogyasztás azonnali következményei is kevesebb kockázattal
járnak."
Ezek az állítások szakmailag teljesen tarthatatlanok. A drogokkal kapcsolatos valódi ismereteink fényében az AB határozat indoklása nyilvánvalóvá teszi, hogy ez a fajta jogi különbségtétel nem összeegyeztethető az arányosság elvével, és valójában nem tekinthető az Alkotmánnyal összeegyeztethetőnek.

A határozatban vagy indoklásában a "magánügy" szó nem szerepel. Az önrendelkezés jogával kapcsolatban írja a következőket az Alkotmánybíróság:

"Az
önrendelkezési jogból fakadó „szabad választás”  jogosságának
hangoztatása  mellett  paradox módon az  egyén  egyre  inkább
alárendelődik  a kábítószerek használatának,  azaz  a  függés
felé megtett út fordított arányban áll a cselekvési szabadság
fokával.   Az   általánosan   behatárolhatatlan,   és   magas
egészségügyi  –  adott esetben az élet  elvesztéséig  menő  –
kockázati  szinttel  járó  fogyasztás  innentől  kezdve   nem
tudatos  döntés kérdése, nincs tehát többé az egyén  szintjén
sem valódi szabad választás."

Ha jól értem, valami olyasmit próbálnak mondani, hogy a kábítószerfogyasztás által a fogyasztó elveszíti az önrendelkezési képességét, tehát a fogyasztás jogának biztosítása nem tekinthető az önrendelkezési jog biztosításának. Ez szerintem teljesen abszurd érvelés. Ez olyan, mintha a tulajdonhoz való jogot azért nem adnánk meg az embereknek, mert elveszíthetik a tulajdonukat, így "paradox módon" a tulajdonhoz való jogot csak úgy biztosíthatjuk, ha megtiltjuk a tulajdon átruházását. Vagy ha az emberek egészséghez való jogát úgy próbálnánk biztosítani, hogy megakadályozzuk, hogy egészségtelenül éljenek. Javaslom az alkotmánybíráknak, hogy keressék ki a szótárból a "jog" és a "szabadság" szavak jelentését.

Én úgy látom, hogy a "magánüggyel" kapcsolatban Hende Csaba a saját véleményét mondja el, amikor elmeséli a klasszikus drogkarrier rémtörténetét. Arról beszél, hogy a drogbetegség milyen káros következményekkel jár a drogfogyasztó környezetére és a társadalomra nézve. Énnekem erről az a véleményem, hogy a törvényeknek azt kell megszabniuk, hogy hogyan viselkedhetnek egymással az emberek, nem pedig azt, hogy hogyan alakíthatják saját elméjük állapotát. A hendei logika szerint azt hiszem, nem volna elég tiltani a veszélyes könyvek kiadását, de a veszélyes könyvek olvasását is büntetni kellene. Ha elfogadom azt, amit Hende Csaba mond, akkor el kell fogadnom, hogy semmi nem magánügy. Mert mi az a magánügy, ami nincsen hatással az ember cselekedeteire? Ne keverjük össze azt, amit az ember önmagával csinál azzal, ahogyan másokkal viselkedik.

De amiről az Alkotmánybíróság határozatában a legtöbbet olvashatunk, és amire Hende Csaba is hivatkozik, az a fiatalok védelme. Ebben a tekintetben csak egy kérdésre nem válaszol az Alkotmánybíróság: a tilalom valóban csökkenti a fiatalok veszélyeztetettségét? Vagy ha a fogyasztás teljes depenalizálásáról van szó, Hende Csabától azt kérdezhetnénk, hogy a fogyasztás büntetése valóban csökkenti a fiatalok veszélyeztetettségét? Ezt ugyanis axiómaként kezeli az Alkotmánybíróság is, amit rendkívül sértőnek érzek a büntetés megszüntetése mellett érvelő oldallal szemben: talán azt gondolják, hogy ők rosszat akarnak a fiataloknak? Hogy megengedhető veszteségnek tartják a veszélyeztetettség növekedését, és pusztán a liberális elvek érvényesítése a céljuk? Ha én azt mondom, hogy a tilalom fokozza a drogokkal kapcsolatos károkat és a fiatalok veszélyeztetettségét, erre nem válasz az, hogy de a drogok veszélyesek.

Hende Csaba szerint "logikai ellentmondás" a fogyasztás dekriminalizálása a forgalmazás legalizálása nélkül. Ebben van valami. Bár a tilalmi ideológia szerint a drogfogyasztó a drogkínálat áldozata, és nem szoktuk azért büntetni az embereket, mert áldozatul esnek mások veszélyes magatartásának. Ha viszont nem áldozat, hanem éppenhogy a kereslet az oka a kínálatnak, akkor nem büntethetjük a forgalmazókat azért, hogy veszélynek teszik ki az embereket, ahogy az egészségtelen táplálkozásért sem az élelmiszerárusokat tesszük felelőssé. Szóval, ha a dekriminalizáció logikai ellentmondás, akkor a tilalom is önellentmondó.

Ami a marihuána ártalmatlanságát és Freund Tamás munkásságát illeti, én nem tudok róla, hogy a marihuánafüggőséget bizonyította volna. Freund Tamás a THC neurológiai hatásainak feltárásában végzett nagyon fontos munkát, és ezeket a marihuána emberre való hatásának fényében értelmezi. Ő előtételezi azt, hogy a marihuána függőséget okoz, nem pedig "bizonyítja". A tanulási képességekkel kapcsolatban hasonló a helyzet: Freund tudtommal nem azt mutatta meg, hogy tanulási zavarokat okoz, hanem hogy miért okoz tanulási zavarokat (a rövidtávú memória romlását). Hende Csaba azon megjegyzése, hogy Freund Tamás kutatása "pontot tesz arra a régóta húzódó vitára, hogy  vajon a marihuána-fogyasztás függőséghez vezet-e", arról árulkodik, hogy nem ismeri az illető kutatási eredményeket. Inkább a kapudrog-elméletre kellett volna hivatkoznia, mert Freund szerint az egerek könnyebben válnak alkoholistává, ha marihuánát adunk nekik. Mindenesetre mind a kapudrog-elmélettel, mind a függőséggel, mind a tanulási zavarokkal kapcsolatban vannak olyan vizsgálatok, ahol az alanyok agya nem mikroszkóp alatt feküdt felszeletelve, és nem egerek, hanem emberek voltak.

A marihuána agykárosodást okoz a fogyasztó anya magzatánál? Én ilyenről még nem hallottam, én még ott tartok, hogy mégsem a marihuánától egészségesebbek a marihuána-fogyasztó jamaikai asszonyok gyermekei a nem-fogyasztó anyák gyermekeinél, csak azért áll fenn a korreláció, mert a fogyasztók általában jobb körülmények között élnek. De valahol biztos hallotta ezt a Hende Csaba, én meg nem ismerem a forrásait, úgyhogy nem tudom.

De a marihuána veszélyeivel kapcsolatban szerintem az segítené a helyes értékítéleteket, ha egy viszonylagossági kontextusba helyeznénk, és arra is rámutatnánk, hogy a marihuánával való beteges vagy káros kapcsolat mennyiben "ok" és mennyiben "okozat". Ha okként állítjuk be, azzal nem feltétlen segítünk a családon belüli döntésekben. Ha egy fiatal folyamatosan be van tépve, vagy folyamatosan az internet előtt ül, ma egy félrevezetett szülő könnyen azt hiheti, hogy a tiltás megoldja a problémát. És ha csak annyit tud, hogy "káros", és azt hiszi, hogy károsabb mindennél, ami legális, akkor egyszerűen csak téves ismeretekre fogja alapozni a döntéseit. Hende Csaba szerintem nincsen tisztában azzal, hogy milyen óriási felelősség terheli a drogellenes propagandát a családon belüli mentálhigiénés körülmények alakításában. Persze, az ő helyében valószínűleg én is közelebb érezném magamhoz a pártpolitikai és ideológiai szempontokat, mint magát a drogproblémát.

Hende Csaba kimondja a csak-drog-van kulcsmondatot: "Innentől kezdve arról beszélni, hogy van kétféle drog, az egyik veszélyes, a másik meg nem veszélyes, teljesen értelmetlen. Ezért tehát ez a kettéválasztás okafogyottá válik". Szerintem az egész tilalmi propagandában ez az egyik legveszélyesebb dolog, ezellen csinálni kellene valamit! Kész röhej, hogy politikai huzavona folyik arról, hogy mennyire veszélyes a marihuána, még a tudósok is pártállás szerint tálalják az ismereteiket. Szégyen és gyalázat, hogy ez poltikai kérdés. Egy kis politikai győzelem ezen az oldalon, egy kis poltikai győzelem azon az oldalon, közben meg maga a tájékoztatás, a reális ismeretek ott, ahol igazán szükség lenne rá, a fogyasztók és a potenciális fogyasztók között és akörnyezetükben úgy szét van darálva, hogy effektíve rosszabb, mintha semmit nem hallanának a témáról. Ha megkérdezek egy fiatalt, hogy tudomása szerint milyen hatásai vannak a marihuánának, szinte biztos, hogy egy poltikai álláspontot fogok hallani tőle.

A nemzetközi egyezményeket meg fel lehet mondani, az alkotmánybíróságnak nem a nemzetközi egyezmények alapján kellene megállapítania, hogy mi alkotmányos, hanem éppen fordítva: azt kéne megvizsgálnia, hogy az egyezmények összeegyeztethetőek-e az Alkotmánnyal.

"[…] én annak idején beszélgettem holland illetékesekkel, már úgy megbánták a liberalizálást, mint a macska, amelyik kilencet kölykezett." — Már csak az a kérdés, hogy mi az, hogy "illetékesek"? Mondjuk igazából sejthető: azok, akik ellenzik a szabályozott marihuána-árusítást. Úgy beszél, mintha Hollandiában nem lenne politika, csak egy darab "holland álláspont". Gondolom, cserébe egy hasonlóan ízes népies mondással ő is szemléltette a "magyar álláspontot", amikor azokkal az illetékesekkel beszélt, például hogy "ha a magyar szülő megtudja, hogy drogozik a gyereke, úgy elveri, mint szódás a lovát".

Legszívesebben beperelném rágalmazásért! Amit leírt a füves cigit kipróbáló drogos karrierről, az szerintem nyílt rágalom. Persze a HírTV ahhoz túl gyáva, hogy meg merjen hívni egy SZDSZ-est, vagy akárkit, aki mondjuk ismeri a kábítószerrel kapcsolatos bűnesetek négy típusát, az ehhez tartozó statisztikákat, valamint az egyes drogok és ezen statisztikák összefüggését.

Egyszerűen a szemébe kéne vágni ennek a mocsoknak (elnézést az indulatért, de ezt érzem, ha a képembe hazudnak), hogy a marihuána és a beszerzési bűnözés milyen viszonyban van egymással. Vagy fel kéne kérni, hogy ugyanmár támassza alá az érveit.

Namostmár pl. annak örülnék, ha a Kendermag lenne olyan erős (főleg anyagilag sajnos) civil szervezet, aki az ilyen kijelentés miatt pert indít. Úgyis elveszítené, ismerve a magyar bíróságokat ugye, de legalább benne lenne a hírekben, hogy rágalmazásért, vagy pánikkeltésért eljárást indítanak. MInt annó az MDF Demszky ellen a tornádó miatt.

Ha Hende hülyeséget beszél, a HírTV meg leközli, és azt hiteles forrásként elfogadja egy csomó ember, ezáltal azt hiszi, hogy a füvesek vagy kocsit lopnak, vagy a családi vagyont herdálják el, szerintem ez elég durva rágalmazás….

na mindegy, amíg ilyen a jobboldal, ilyen a drogpolitika is.

LegottTegel, érdekes, de nekünk is megfordult a fejünkben, hogy be kellene perelni Hendét. De igazából én nem vagyok ezeknek a rágalmazási pereknek a híve. Többet ér, ha minden fórumon elmondjuk az ellenkezőjét azoknak a hende-mondáknak, amikkel évek óta mérgezi a közéletet.