Két írás a doppingok világáról

A másik cikk „Szabadság, szer” címen a Magyar Narancs mai számában jelent meg Dénes Ferenc spotközgazdász tollából és alapos történeti áttekintéssel szolgál az élsport és a doppingolás kettősének viszonyáról. Az írásból az emberi jogi és etikai dimenzió sem hiányzik, amelyből kiderül, hogy a doppingszerek engedélyezése és tiltása körül zajló diskurzusok bizonyos érvei meglepő átfedéseket mutatnak a napokban újra fellángolt drogpolitikai vitákkal.

A cikk idevágó részét összefoglalva a tiltás mellett érvelők az egészségvédelem mellett foglalnak állást, a tisztességtelen előnyhöz jutást, a sport eszményének megcsúfítását róják fel a doppingolóknak és úgy vélik, hogy ha senki sem szed semmit, akkor ugyanúgy kijönnek a teljesítménybeli különbségek, mintha mindenki doppingol.

A doppingszerek liberalizációját szorgalmazók szerint azonban a társadalom tagjai számos teljesítményfokozóval élhetnek törvényesen, ugyanakkor az egészségtelen életmódnak is számos fajtája választható mindenféle szankció nélkül, tehát nem indokolt pont a sportolóktól elvitatni ezt a jogot. Másik érvük szerint a doppingok tiltása az, ami egyenlőtlenné teszi a versenyeket, hiszen így csak a gazdagabbak jutnak hozzá a legjobb teljesítményfokozókhoz. Gyakorlati szempontból pedig a doppingháború megnyerhetetlen, hiszen a gyártók mindig egy lépéssel az üldözők előtt járnak, így a reménytelen harc fölöslegesen emészt föl vagyonokat, miközben a gyógyszergyáraknak mindkét oldalról fizetnek.

A cikk tartalma ezzel még közel sem merült ki, mindenképpen megéri rászánni azt a tíz percet!