A volt Jugoszlávia más országaival ellentétben Szlovénia drogpolitikai kísérletekkel próbál megfelelőbb közegészségügyi választ adni a droghasználatra. Közel két évtized érdekképviseleti és jogi előkészítő munkát követően a Stigma nevű civil szervezet 2015-ben elindította a drogfogyasztói szoba (drug consumption room – DCR) kísérleti projektet.
Egy belgrádi, regionális drogpolitikai konferencián mutatták be a Re Generation munkatársai a Szoba a Nyolcban kampányfilmet és beszéltek a nyilvános párbeszéd beindításának szükségességéről Szerbiában. Az egyik meghívott a Szlovéniai Egészségügyi Minisztérium egy kormányzati képviselője volt, aki közölte a hallgatósággal, hogy Szlovénia kísérleti drogfogyasztói szoba programot kezd Ljubljanában. Általában az ilyen fontos drogpolitikai változások – melyek legalábbis a drogpolitikai aktivisták és szakértők számára jelentősek – szkeptikus fogadtatásban részesülnek a nagyközönségtől, amit kampányok és hatalmas médiavisszhang követ a balkáni régióban. Ebben az esetben azonban médiahírek helyett a Szlovéniai Egészségügyi Minisztérium és a kezdeményező helyi civil szervezetet, a Stigma a média reflektorfényétől elzárva működött együtt. A jó koordinációnak köszönhetően a jogi kereteket is felállították és forrást is rendeltek ehhez a tudományalapú közegészségügyi programhoz.
Az első gondolatok a DCR ljubljanai megnyitásáról az 1990-es évekig vezetnek vissza. A Stigma 2004-ben hivatalos kérelmet nyújtott be a Kormány Drogügyi Hivatalának, ami a drogfogyasztói szobák nyitását célozta. Ez azonban akkor nem valósult meg. Négy évvel később, 2008-ban a szervezet büntetőjogi kiegészítést terjesztett elő a Külügyminisztérium számára, amely 2012-ben törvényi változásokhoz vezetett. A kiegészítés kimondja, hogy bár a kábítószer-használat továbbra is bűncselekménynek minősül, mentesség adható abban az esetben, ha egy szervezet kezelőprogramot vagy helyszínt nyújt az ellenőrzött kábítószer-használatra. Előírás továbbá, hogy a szervezetnek a megfelelő egészségügyi intézmények ellenőrzése alatt kell működnie. 2015 szeptemberében a Stigma támogatást kapott az Egészségügyi Minisztériumtól egy két éves kísérleti projektre. „Az elképzelés szerint a DCR 2016 márciusában nyit meg. Jelenleg droghasználói szemszögből vizsgáljuk az igényeket és értékelési eszközöket dolgozunk ki a következő évre. Monitorozni fogjuk a változásokat a droghasználók magatartásában, egészségügyi státusukban és az ártalomcsökkentés fejlődésében. Az értékelés második lépcsőjeként a helyi közösségre és a helyi környezetben beállt változásokra fókuszálunk – az eldobált tűk mennyiségére, a nyilvános droghasználat csökkenésére és a droghulladék csökkentésére az utcákon” – mondta el Borut Bah, a szervezet elnöke. Az Országos Közegészségügyi Intézet lesz felelős a kísérleti program felügyeletéért, monitorozásáért és értékeléséért.
A kísérleti DCR program hat hónapig tart, de a Stigma reméli, hogy a 2016 szeptember utáni folytatáshoz is kapnak anyagi támogatást. A DCR működésével, belső szabályaival és a nyitva tartási időkkel kapcsolatos részleteket a projekt későbbi részében fogják meghatározni. „A novemberben végzett, a klienseink igényeit feltérképező kutatásunk alapján igyekszünk azonosítani a droghasználat legjobb feltételeit. A jelenlegi programunk felállása a hozzáférhető forrásoktól függ. Szeretnénk teljes időben alkalmazni egy egészségügyi tagot a munkatársak között. Hat injektáló fülkét tervezünk 9:00-15:00-ig tartó nyitva tartással, de ez még változhat. A DCR a Stigma ljubljanai drop-in központjának része lesz, melynek napi 50-60 látogatója van. Ugyanekkora számra számítunk a DCR napi használói esetében is” mondta el Bah. További tervük a ljubljanai szervezetek és intézmények hálójának létrehozása, beleértve egy közösségi központot, egy toxikológiai központot és egy ellátó intézményt, hogy egészségügyi vészhelyzet esetén hatékonyan tudjanak reagálni.
A DCR költségvetési tervét a Szlovén Kormány Drogügyi Bizottsága ismertette és fogadta el, évi 80.000 Eurós működtetési költséggel kalkulálva, amely két egészségügyi munkaerő foglalkoztatását fedezi. „A 2015/2016 időszakra a Stigma 42.500 Eurót kapott az Egészségügyi Minisztériumtól. Ez az oka annak, hogy a projekt kivitelezése mindössze 6 hónapig tart, csupán egy fő egészségügyi alkalmazottal.” A program külföldi példák alapján várható költséghatékonyságával kapcsolatban Bah megállapította „a DCR programok más országok példái alapján bizonyítottan költséghatékonyak, ezért biztosak vagyunk benne, hogy a mi DCR-ünk is költséghatékony lesz. Egy DCR éves költségvetése megegyezik két HIV fertőzött személy kezelésével, így ha a program két új HIV fertőzést megelőz, máris igazolja az ország támogatását.”A fertőző betegségek megelőzése mellett a DCR fő céljai a nyilvános droghasználat csökkentése és a közegészségügy fejlesztése a helyi közösségek és a lakók körében.
A szlovén fejleményekkel ellentétben, Szerbiában a drogfogyasztói szobák jelentős médiavisszhangot kaptak, szenzációhajhász címekkel, például „Szabad drogozást nyújtó szoba nyílik Belgrádban”. Több mint 20 média szervezet számolt be az ügyről és olyan kérdéseket tettek fel, mint „Honnan tervezitek beszerezni a drogot?”, „Hol tároljátok majd a drogokat?” és „Ki fog vigyázni a drogokra?”. A széleskörű nyilvános párbeszédet többnyire ellenző vélemények uralták ahelyett, hogy nyílt, tudományos alapú vita folyt volna. Belgrád kormányzatának várható álláspontja a távolmaradásából leszűrhető volt, de pozitív fejleményként kimagasló szakemberek is nyilvánosan támogatták a DCR programot.
Jovana Arsenijević, Re Generation
Fordította: Kardos Tamás
A Re Generation civil szervezet szeretne köszönetet nyújtani Borut Bah úrnak, a Stigma szervezet elnökének, a cikkben való közreműködéséért
