A büntető törvénykönyv kábítószerrel kapcsolatos szakaszainak a kormány által előterjesztett tervezete nem oldja meg a drogfogyasztók problémáit és a jelenleginél is nagyobb mértékű jogbizonytalanságot eredményezhet.
A TASZ munkatársának a Magyar Narancs c. hetilapban megjelent cikke a drogtörvény tervezett módosításával kapcsolatban.
Forrás: Magyar Narancs, XVII. évf. 30. szám, 2005-07-28
„Marad a liberalizmus”, „Az Orbán-kormányénál is szigorúbb lesz az új drogtörvény”: két egymásnak szögesen ellentmondó szalagcím a sajtóból a kormány nemrégen előterjesztett drogtörvény-tervezetével kapcsolatban. Az igazság valahol középen van.
Az Alkotmánybíróság decemberi döntése kétségkívül nehéz helyzetbe hozta a jogalkotókat, bár egyáltalán nem kötelezte a kormányt arra, hogy szigorítson. A kormányzat bejelentette, hogy két lépcsőben módosítani fogja a droggal kapcsolatos hazai jogszabályokat: tavasszal első körben a parlament elé terjesztették a kábítószerek listáját, amelyet az AB határozata értelmében törvényként kellett kihirdetni (2005. évi XXX. törvény). A lista tulajdonképpen az ENSZ egységes kábítószer-egyezményein és az EU droglistáin alapul, és a tiltott anyagok ömlesztett, differenciálatlan felsorolását adja. A második lépcsőben a kormány július elején előterjesztette a büntető törvénykönyv kábítószer-szakaszainak módosítását. A törvénytervezet kétségkívül fenntartja a 2002-es enyhítés főbb vívmányait (így megmarad az elterelés intézménye, tehát a fogyasztók „szabadon választhatják” a kényszergyógykezelést a börtönbüntetéssel szemben), a jelenlegi rendszert azonban nemzetközi viszonylatban távolról sem lehet „liberálisnak” nevezni. Az EU drogmonitorozó intézetének (EMCDDA) legutóbbi jelentése szerint az uniós tagállamok körében általános trend a dekriminalizáció, tehát a drogfogyasztók büntetőjogi fenyegetésének megszüntetése. Tény, hogy az ENSZ 1988-as kábítószer-egyezménye előírja, hogy a kábítószerek személyes használat céljából történő tartását bűncselekménnyé kell nyilvánítani, azonban a büntetőjogi fenyegetettség elhárítására számos kiskaput hagy meg. Egyes államokban az ügyészség vagy a rendőrség nem indít eljárást a drogok csekély mennyiségű tartása miatt, más országokban a csekély mennyiség birtoklása szabálysértésnek számít, így a drog elkobzása mellett az elkapott fogyasztók puszta megrovásban részesülnek (részletesebb információk a www.drogriporter.hu oldal Eurodrog menüpontjában). A TASZ véleménye szerint Magyarországon, ahol a jogalkalmazónak nincsen olyan széles diszkrecionális jogköre, mint Nyugaton, ez utóbbi út lenne járható, számos szakember által aláírt nyílt levelünkben ezért arra kértük Gyurcsány Ferenc miniszterelnököt, hogy az új törvény minősítse szabálysértéssé a kábítószer személyes használat céljából történő tartását. Kérésünk sajnos süket fülekre talált.
A 7 hónapos vajúdás után napvilágra kerülő törvénytervezet összességében véve csalódást keltő: nem oldja meg sem a drogfogyasztók, sem a jogalkalmazók problémáit. A tervezet szinte áttekinthetetlen bonyolultságára jellemző, hogy a TASZ sokat próbált jogászai csoportos konzultáció során is nehezen tudták kisilabizálni a kereszthivatkozások tengeréből a lényeget – vajon hogyan lesz erre képes a mezei bíró és rendőr, netán a tizenéves drogfogyasztó? Magyarországon minden jogszabállyal szemben alapvető követelmény a normavilágosság (mindenki számára érthetőség). A kábítószer-szakaszok ráadásul a Btk. leggyakrabban módosított szakaszai, hovatovább Budapest toldozott-foldozott, kátyús közutaihoz válnak hasonlatossá. Egyes kátyúk betömésére a tervezet még csak kísérletet sem tesz. Az Európai Unió Tanácsa előírta, hogy a tagállamoknak 2006. májusáig differenciálniuk kell a kábítószerek kereskedőivel szemben kiszabható büntetési tételek között az egyes drogok kockázatai szerint (pl. a heroinnal kereskedőket szigorúbban kell büntetni, mint a kannabisszal kereskedőket). Mivel a törvénytervezet ennek a követelménynek nem tesz eleget, a Btk.-át jövő tavasszal még akkor is ismét módosítani kellene, ha a parlament szeptemberben elfogadja a módosításokat. Egy másik alkotmányos követelmény, a jogbiztonság sérül, ha a büntetőjogi normák szinte évenkénti gyakorisággal változnak, de akkor is, ha nem teszünk eleget az EU jogharmonizációs előírásainak. A drogtörvény másik két kátyújának befoltozása is elmaradt, az egyik az összegzés (az ügyészség az egyszeri fogyasztó által valaha elfogyasztott összes drogot összeadja és emiatt indít eljárást), a másik a halmazat (a dílert súlyosabban ítélik meg, ha fogyasztó is egyben).
Maga az elterelés tulajdonképpen szintén egy ügyetlen és szégyenlős kísérlet annak a szakmai körökből ezerszer elhangzott problémának az elkendőzésére, hogy a fogyasztók büntetőjogi üldözése nemhogy jótékony, de bumeráng-hatással jár. Lehet, hogy az elterelés folytán a fogyasztók nem kerülnek börtönbe, azonban a büntetőeljárás nem csak a börtönbüntetésből áll: őrizetbe vétel, vizeletvizsgálat, előzetes, házkutatás, nyomozás, vallomástétel. Ennek a tortúrának a negatív hatásait sok fiatal a saját bőrén tapasztalja meg az iskolában, a lakóközösségben vagy a munkahelyen. A drogfogyasztók jelentős része Magyarországon akkor szembesül élete első „drogproblémáival”, amikor elkapja az utcán vagy a szórakozóhelyen a rendőrség. A büntetőeljárás alternatívájaként „választható” 6 hónapos „egészségügyi, illetve pszichológiai kezelés” pedig még a problémás drogosnak sem használ semmit, mivel a szakemberek egyöntetű álláspontja szerint a sikeres kezelés kulcsa az önkéntesség és a problémák tudatosulása. És ne essék félreértés, ez nem csak egy „szűk csoport” problémája, mint ahogy tervezet indoklása állítja: Budapesten a fiatal felnőttek mintegy 40%-a kipróbált már valamilyen illegális szert. Az, hogy csak keveset kapnak el közülük, csupán a rendszer igazságtalanságát növeli: Damoklész kardja vaktában hadonászik.
"Senkit nem akarunk börtönbe csukni csekély mennyiségű drog birtoklásáért vagy közös fogyasztásnál történő átadásáért. Továbbra is nyitva áll az elterelés lehetősége is a drogot közösen fogyasztó felnőttek előtt. Nem igaz, hogy a fiatalkorúakkal szemben a korábbinál szigorúbban lépnének fel."
Petrétei József igazságügyminiszter (Forrás: Hírszerző)
A mostani törvénytervezet ráadásul ahelyett, hogy a enyhítené a büntetőjogi nyomást, olyan szigorításokat is tartalmaz, amelyek még a 98-as törvényből is kimaradtak: így például a védett helyszínen (értsd: művelődési ház, iskola, kollégium) elszívott spangli, ami eddig 2 évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő vétség, ezentúl 3 évig terjedő szabadságvesztéssel sújtható bűntett lenne. Ezek a szigorítások természetesen nem olyan szintűek, hogy az ezredfordulós éra boszorkányüldözésének visszatérésétől kellene tartanunk, de kétségtelenül tovább rontanak a helyzeten, elindíthatnak például egy hasonló feljelentési hullámot, mint aminek 1999-ben lehettünk szemtanúi. Mindeközben kevés szó esik arról, hogy a 2005. évi költségvetésről szóló törvény drasztikusan csökkentette (1,5 milliárdról 900 millió forintra) a prevenciós és kezelő programok állami támogatását. Ahelyett, hogy a drogproblémák konstruktív, szociális-egészségügyi kezelési modellje kerülne előtérbe, marad a költséges és kontraproduktív kriminalizáció. A kormány olyan látványos és látványos kudarccal járó rendőrségi monstre-akciókkal próbálja kompenzálni az égető reformok hiányát, mint az egyre gyakoribb diszkó-razziák, amelyek során több száz békésen szórakozó fiatalt hurcoltak meg, miközben egyetlen dílert sem kaptak el (a legutóbbi akcióban 60 kivezényelt rendőr 600 fiatalt állított a falhoz és vizsgált át, 24-et őrizetbe vett, ebből 1-nek lett pozitív a vizeletmintája).
Tartós megoldást csak az jelentene, ha a kátyúk toldozása-foldozása helyett végre újraaszfaltoznák a büntetőpolitika útját, és dekriminalizálnák a drogfogyasztást. A kontrollált, szociális droghasználóknak így nem kellene félelemben élniük, a problémás drogfüggőket pedig a prevenciós, terápiás és ártalomcsökkentő szolgáltatások zökkenő- és kényszer-mentesen közelíthetnék meg. És mindez csak a politikai akaraton múlik.
SÁROSI PÉTER
Kapcsolódó Cikkek:
"Az Orbán-kormányénál is szigorúbb lesz az új drogtörvéy" (Index)
Drogügy: marad a liberalizmus (Népszabadság)
TASZ: az eddigi legszigorúbb drogtörvény készül (Origo)
Interjú Petrétei József igazságügyi miniszterrel (Hírszerző)
