Tisztelt Szerkesztőség,
Ugró Miklós „Megmérgezve” című vezércikkének (2005. október 21. Magyar Nemzet) minden tévedésével terjedelmi okok miatt nem tudunk foglalkozni, de két témakörre elengedhetetlennek tartjuk reagálni, a hiteles tájékoztatás védelmében.
Bár maga a szerző is leírja, hogy arra, hogy a tragikus baleset időpontjában a marihuána hatása alatt volt-e a vezető, csak további szakértői vizsgálatok adhatnak majd választ, mégis azt a megállapítást teszi, hogy „a kábítószer és a tragédia között mindenképpen összefüggés van”. A marihuána hatóanyaga, a THC körülbelül két három óra alatt a pszichoaktív hatás eléréséhez szükséges szint alá csökken az agyban[1], eddig tart tehát a „befolyásoltság”. Az viszont, hogy valaki marihuánát fogyasztott, az alkalmak rendszerességétől függően az utolsó fogyasztás után akár több hónapos időtartamig is kimutatható a vizeletből[2]. Tehát az, hogy az elkövető vizeletében marihuána fogyasztás jeleit mutatták ki, nem jelenti azt, hogy az elkövetés idejében a hatása alatt is volt, ezért van szükség szakértői véleményre. Amíg ez nem született meg, semmilyen következtetést nem lehet levonni.
A másik tisztázandó kérdésre, hogy a marihuána mekkora szerepet játszik a közúti balesetekben, létezik tudományos és hiteles válasz. Az epidemiológiai vizsgálatok szerint azok a gépkocsivezetők, akik csak kannabiszt fogyasztanak, nem okoznak gyakrabban balesetet azoknál, akik teljesen józanul vezetnek. A kannabisz hatása a vezetési képességekre viszonylag elhanyagolható. A laboratóriumi kísérletek azt mutatják, hogy marihuána hatása alatt a vezetők nagyobb oldalirányú kilengéseket végeznek, de egyébként ugyanúgy tudják kezelni az autót, ugyanúgy manővereznek és ugyanúgy tudnak fordulni mint egyébként. A közúti balesetek komoly szociális problémát jelentenek, a balesetek gyakoriságát azonban a marihuána csak minimális mértékben befolyásolja, olvasható mindez magyarul is a Nemzeti Drogmegelőzési Intézet által kiadott, „Marihuána, a tudomány álláspontja” című könyvben[3].
Az Országos Kriminológiai Intézet közlekedési balesetekkel kapcsolatos vizsgálata szerint „a kábítószer szerepe a bűncselekményekben mind a tények, mind a közvélekedés alapján elenyésző”[4]. Felmerül a kérdés, hogy a szerző tollat ragadott volna egyáltalán, ha a hírben marihuána helyett az a drog szerepel, amely valóban jelentős szerepet játszik a közlekedési balesetekben. 2004-ben a 22112 közlekedési bűncselekmény több mint 62%-a, 13758 eset volt ittas járművezetéssel elkövetett bűncselekmény[5]. Ebben az évben a 20957 személysérülést okozó közúti balesetből 1104-et (5,3%) követtek el ittas állapotban[6]. Idén szilveszter és újév napján 50 ittas állapotban okozott, személyi sérüléssel járó baleset történt, ebből 6 a halálos áldozatok száma. Vajon miért nem jelennek mag hasonlóan felfokozott lelkületű írások ezen esetek kapcsán, az alkohol betiltását követelve?
A szerző úgy tett bizonyítékok nélküli súlyos kijelentéseket a tragikus baleset körülményeiről, hogy az az újságíró etikai kódexet sérti, és méltatlan a Magyar Nemzet színvonalához.
Szeretnénk kérni, hogy amennyiben van lehetőség olvasói levelünk leközlésére a Magyar Nemzet hasábjain, legyenek szívesek jelezni nekünk. Amennyiben a forráshivatkozásokat nem lehet az olvasói levélben megjelentetni, továbbra is megtalálhatóak lesznek a honlapunkon, a a Társaság a Szabadságjogokért drogpolitikai weboldalának a www.drogriporter.hu -nak Médiamonitor programjában. A Médiamonitor program célja, hogy figyelje és olvasói levelek segítségével tudományos alapokon nyugvó tényekkel korrigálja a sajtóban megjelent, legális és illegális drogokkal kapcsolatos tévedéseket és pontatlan információkat.
Munkájukhoz további sok sikert kívánva,
Takács István Gábor
pszichológus
Társaság a Szabadságjogokért
Médiamonitor Program
Budapest, 1084, Víg utca 28,
tel./fax:+36-1-209-00-46
[1] Argurell, S. et al., „Pharmacokinetics and Metabolism of Delta-9-Tetrahydrocannabinol and Other Cannabinoids with Emphasis on Man,” Pharmacological Reviews 38: 21-43 (1986); Cone, E.J. et al., „Acute Effects of Smoking Marijuana on Hormones, Subjective Effects and Performance in Male Human Subjects,” Pharmacology Biochemistry and Behavior 24: 1749-54 (1986). Idézi Marihuana Myths: Marihuana Facts, Zimmer and Morgan, The Lindesmith Center, 888 Seventh Avenue, NY, NY 10106, 1997
