Mondj nemet! – segít az interaktív tábla

 

Az osztályfőnöki órákra ajánlott elrettentő típusú „Mondj nemet!” videók szlogenje már sokak számára ismerősen cseng: az Egyesült Államokban a mai napig legelterjedtebb, rendőrök által tartott program, a DARE (magyar megfelelője a DADA) program használja elsősorban, de a szcientológusok Narconon  és Drogmentes Maratonjából  is ismerős lehet.

Bár a DARE program üzenete kívánatos és az osztályfőnökök számára igencsak leegyszerűsíti az iskolai drogprevenciót, a 10000 Ft-os 25-35 perces videók hatásosságát a vonatkozó tanulmányok nem igazolták vissza.
1999-ben a Kentucky Egyetem kutatói megkérdezve a DARE által elért gyerekeket 10 évvel később, nem találtak semmi különbséget a droghasználat, drog attitűdök, vagy az önértékelés tekintetében. 2003-ban az Amerikai Számvevőszék (General Accounting Office) hat hosszú távú kutatást áttekintve állapította meg ugyanezt: nincs különbség a tiltott szerek használatában a DARE program által elért és nem elért fiatalok körében. Az Amerikai Tiszti Főorvos, az Amerikai Tudományos Akadémia és az Amerikai Oktatási Minisztérium mind hatástalannak mondták  a DARE-t. Egy 2007-es kutatás  pedig egyenesen a potenciálisan ártalmakat okozó terápiás programok közé sorolta a DARE-t.

Visszatérve a hazai iskolapadokba, az Interaktív Oktatástechnika Portál a „Mondj Nemet!” programjában három filmet ajánl a tanároknak vetítésre.

Az elsőben az „igazságot” tudhatjuk meg a kábítószerekről kizárólag problémás fogyasztók, leállt függők, kórházi látogatások és gyermeküket elvesztett szülők bemutatásán keresztül. Ez tipikusan olyan egyoldalú bemutatása a drogok világának, amelytől a DARE kritikusai óva intenek, hiszen a hatásvizsgálatok szerint a gyakorlat teljesen eredménytelen.

A második film a függőség intő jeleire hívja fel a figyelmet. Ez hasznos iránytűként szolgálhat a fiatalok számára, hogy időben felismerjék, ha fogyasztásuk kezd problémássá válni. Egy elrettentésen alapuló program azonban valószínűleg erről sem tud tárgyilagosan tájékoztatni. „A figyelmezető jelek azonban, melyek sejteni engedik, hogy valaki drogon él, szinte mindenkinél megegyeznek” – közli a narrátor. A honlapon felsorolt tüneteket, az „érzelmi instabilitás, szociális problémák, a munkaképesség csökkenése és az egészségi állapot romlása” azonban kismillió jelenség okozhatja és számos droghasználat nem jár a felsorolt tünetekkel.

 

 

„Erősen hiszek abban, hogy ha valaki 100% helyet 110%-osan csinál valamit, akkor sokkal nagyobb sikert érhet el. A gyerekeknek azt kellene megérteniük, hogyha csak 10%-kal jobban teljesítenek, mint amennyit elvárnak tőlük, akkor sokkal többre vihetik, mint gondolnák” – osztja meg hitvallását Rambo.
Köztudott, hogy Stallone a plusz 10% eléréséhez illegális növekedési hormonokat használ , amelyek szerinte ártalmatlanok és emelik az életminőséget. 
Ez aztán a pozitív üzenet és a követendő példa a fiatalok számára!

 

Mi továbbra is az alternatív, ártalomcsökkentő prevenciót támogatuk az uralkodó elrettentő gyakorlat helyett és a hiteles információkon alapuló tájékoztatást, amely felelősségteljes döntéshozatalra neveli a fiatalokat. 

 

Kardos Tamás
Drogriporter
2008.10.07.