Egy nemrég publikált brit tanulmány szerint a kötelező iskolai drogtesztek hatékonyságát nem támasztják alá tudományos bizonyítékok.
Egy nemrég publikált brit tanulmány szerint a kötelező iskolai drogtesztek hatékonyságát nem támasztják alá tudományos bizonyítékok.
Az angol kutatók a Joseph Rowntree Alapítvány megbízásából mérték fel a rendelkezésre álló szakirodalom eredményeit, és arra következtettek, hogy „kevés szilárd tudományos bizonyíték” igazolja a drogtesztek pozitív hatásait. A kutatócsoportot vezető Neil McKeganey, a Glasgow-i Egyetem professzora szerint az iskolai drogtesztek komplex etikai kérdéseket vetnek fel és „számításba nem vett káros hatások” is jelentkezhetnek. Így például a diákok és oktatók közötti bizalmi viszony megromlásától is lehet tartani. A drogproblémák megoldásában pedig kulcsszerepe van az őszinte párbeszédnek.
A szúrópróbaszerűen alkalmazott drogtesztek elsősorban a kannabiszt fogyasztó diákokat buktatják le, akik többnyire nem tartoznak a problémás droghasználók közé. A kannabisz hatóanyaga, a THC ugyanakkor a legtöbb egyéb drog hatóanyagával szemben akár két hétig is kimutatható a vizeletből. Ez a tényező ahhoz vezethet, hogy a valóban problémás droghasználók (pl. az intravénás heroinhasználók) sokkal kisebb valószínűséggel akadnak fenn a rostán. A drogtesztek tehát akár azt a hatást is kiválthatják, hogy a diákok a kevésbé veszélyes kannabisz használata helyett a keményebb drogok használatára térnek át.
Az is kérdéses, hogy a drogtesztek pozitív eredménye esetén mi a helyes magatartás az iskola részéről. A teszteknek csupán azoknál a diákoknál lehet komoly elrettentő hatása, akik vagy nem használnak illegális drogokat, vagy csupán kísérleteztek velük. A rendszeres, valódi problémákat okozó drogfogyasztó diákok esetében ez az elrettentő hatás vajmi kevés. Bár az iskolai drogtesztek bevezetését gyakran a problémák korai felismerésével és a diákoknak nyújtott segítség megkönnyítésével magyarázzák, a legtöbb iskolában, ahol hasonló teszteket vezettek be, a pozitív eredményt produkáló diákoknak valamilyen szintű büntetéssel kell szembenézniük.
Az eddigi független felmérések szerint ezenkívül nem sikerült jelentős különbséget kimutatni a drogfogyasztás előfordulásának gyakoriságában a drogtesztelést bevezető és be nem vezető iskolák diákjai között. A Michigan-i Egyetem Szociális Kutatóközpontjának 2004-es, 76 ezer fős mintán végzett országos felmérése szerint például a drogteszteket bevezető iskolák diákjai éppen olyan gyakran használatak illegális drogokat, mint a tesztelést elutasító iskolák diákjai.
Ezen megfontolások ellenére a politikusok és szülők jelentős része Angliában is támogatja a kötelező drogtesztek bevezetését az iskolákba. Az ICM közvéleménykutató intézet felmérése szerint a szülők 82%-a a tesztelés mellett van. Az Amerikai Egyesült Államok 2005-ös drogstratégiája pedig 25,4 millió dollárt különített el az iskolai drogtesztelő programok támogatására. Az elmúlt évben az amerikai kormány 79 iskolában finanszírozta a drogtesztelő programokat.
Fatema Gunja és Marsha Rosenbaum összefoglalója az iskolai drogtesztekről ("Making Sense of Student Drug Testing: Why Educators are Saying No?") – letölthető itt
