• Skip to main content
  • Skip to secondary menu
  • Ugrás az elsődleges oldalsávhoz
  • Ugrás a lábléchez
  • Cikkek
  • Blog
  • Híradó
  • Café
  • Videók

Drogriporter

Hírek és filmek a drogháború frontvonalából

  • Tudástár
  • Szabadegyetem
  • Rólunk
  • HU
    • EN
    • RU

Nemzetközi konferencia a viselkedési addikciókról

Szerző: Kardos Tamás | március 14, 2013

Tweet

A szakemberek azt üzenik, hogy a drog-, a szerencsejáték- vagy éppen az internetfüggőség természete között nincs lényegi különbség

Nemzetközi mércével is igen színvonalas rendezvényre sikerült az „Első nemzetközi konferencia a viselkedési addikciókról” a budapesti Benczúr Hotelben. A két napos eseményen körülbelül 160 előadó vett részt a világ minden tájáról, hogy a lehető legtágabb palettáját vonultassák fel azoknak a viselkedési zavaroknak, melyek függőségként való besorolása jelenleg is élénk vita tárgyát képezi. Külön elismerés illeti a szervezőket, amiért a nagyszabású rendezvényt annak ellenére tudták profi módon megvalósítani az Eötvös Loránd Tudományegyetem segítségével, hogy semmilyen külső támogatást nem kaptak.

Nyitó beszédében Demetrovics Zsolt pszichológus, az ELTE-PPK Pszichológiai Intézetének igazgatója és a rendezvény elnöke megragadta az alkalmat, hogy bemutassa az általa szerkesztett Journal of Behavioral Addictions szakfolyóirat legújabb számát, melyben a konferencia számos előadójának vonatkozó tanulmánya található. A konferencia absztratjai is ezen lap különszámaként jelentek meg. Minthogy már ezek is megtöltenek egy teljes számot, ezért e beszámoló keretében nem vállalkozhatunk akár a tizedük taglalására sem, csupán néhány felvetett gondolat és dilemma ismertetésére hangsúlyozottan a teljesség igénye nélkül.

A Diagnostic and Statistical Manual of Mental Disorders (DSM), azaz a Mentális Rendellenességek Kórmeghatározó és Statisztikai Kézikönyve már 60 éve a pszichiáterek útmutató kiadványa. A szakorvosokat a benne lefektetett kritériumok segítik az egyes mentális betegségek beazonosításában. A DSM legfrissebb, ötödik változatát 2012 decemberében fogadta el az Amerikai Pszichiátria Társaság és májusban fog életbe lépni. A kidolgozását kísérő viták során most először merült fel, hogy viselkedési addikciókat is felvegyenek a rendellenességek listájára. Ezek közül végül egy, a szerencsejáték függőség került be az új kézikönyve. Ezt a fejleményt a konferencia első előadója, Dr. Mark Griffiths (Nottingham Trent University) áttörésnek nevezte és úgy vélte, hogy a lépés utat nyithat további viselkedési addikciók elismeréséhez, melyekre más függőségekhez hasonlóan jellemző, hogy

•    kiemelkedő helyet foglalnak el a személy gondolkodásában és viselkedésében
•    befolyásolják a hangulatukat
•    a tevékenységgel szemben növekvő toleranciát építenek ki
•    hiányuk esetén elvonási tünetek lépnek fel
•    a hozzájuk való ragaszkodás konfliktushelyzeteket eredményez
•    jellemző a visszaesés

Griffiths rávilágított, hogy a viselkedési addikció kielégítése gyakran körülményesebb, mint a kémiai függőségeké, hiszen ő, ha alkoholista lenne, akkor a stressz levezetése érdekében bátran kortyolgathatna mások által víznek hitt vodkát az előadása alatt, de aligha tarthatna prezentációt játékgépezés közben. Véleménye szerint a jövőben nagyobb figyelem fog irányulni a technológiákhoz köthető függőségekre úgy véli, hogy a következő módosítás alkalmával a videójáték addikció fog bekerülni a DSM-be.

Több előadó számolt be képalkotási és egyéb vizsgálati módok alapján, hogy a viselkedési rendellenességekkel rendelkezők agyi jutalomközpontjában hasonló reakciók figyelhetők meg különböző ingerekre, mint az alkohol- vagy a kábítószer-függők esetében. Jon E. Grant  (University of Chicago) a függőségek neurobiológiai hátterét és a gyógyszeres terápiák lehetőségeit taglalta. A pszichiáter ismertette azokat az eseteket, melyekben az opiát antagonisták alkalmazása éppúgy sikerrel járt a szerencsejáték-függők és a kleptomániások, mint az alkoholbetegek kezelésében, de felhívta a figyelmet a módszer korlátjaira is. A tapasztalat szerint a gyógyszeres terápia nagyobb eséllyel lesz hatékony, ha a családtörténetben előfordult már valamilyen függőség. A dopaminszint emelése szintén eredményes lehet, hozzásegítheti például a szerencsejáték-függőt annak megértéséhez, hogy kényszeres, kockázatos tevékenységével csak veszíthet.  

Anneke Goudriaan (University of Amsterdam) szintén a jutalomközpont reakciót hasonlította össze problémás alkoholfogyasztók és szerencsejátékosok körében. Kiindulópontja szerint a szociális ivók jutalomközpontját is ingerli az alkohol fogyasztása, ám jóval kevésbé, mint a függők esetében. Hasonló eredményeket találtak a problémás szerencsejátékosoknál is. Az ő jutalomközpontjuk majdnem nyeréskor jelez, és további játékra ösztönöz, a hibák vétésénél azonban nem küld arra vonatkozó inputot, hogy változtassanak a magatartásukon. Az eredmények értelmezése alapján az egyes esetekben lehet gyógyszeres terápiákban, neuropszichológiai tréningekben vagy neuromodulációban gondolkodni, hogy javítsák az egyes agyterületek funkcióit.

A videójáték-függőség és a kényszeres evés kapcsán az előadók (Aviv Weinstein és Marc N. Potenza) a viselkedésben megfigyelhető tünetek, az agyi képalkotó vizsgálatok, illetve a dopaminszint elemzések alapján szintén arra jutottak, hogy a tünetek nagyban hasonlítanak a drogfüggőségekre, ezért a kezelésük is hasonló módon történhet.

A további szóba jöhető terápiákról Dr. John Giordano tartott kimerítő előadást. Az előadó közel harminc éve keresztfüggőségekkel küzdött és tapasztalata szerint a minden függőséghez külön kialakított terápiás központ rendszerének hátránya, hogy a felépülni vágyók így egyik függőségükből a másikba ugrálhatnak anélkül, hogy a tüneteik valós gyökerét kezelnék. Giordano ezért egy holisztikus függőségkezelő központot működtet, ahol minden terápia alapja a humanisztikus megközelítés. Minden módszerük kutatásokon alapul és első lépésben a stressz oldására törekszenek, ami jóformán minden addikció mögött megbújik (lásd Dr. Máté Gábor elméletét).  A terápiás központ nem pártolja a szubsztitúciós gyógyszerkezelést mondván, a függők pont azt szeretnék elérni, hogy beálljanak valamilyen szertől, ők azonban a mélyen fekvő okokat szeretnék oldani. A központban ezért részt lehet venni jógán, meditáción, hang- és zeneterápián, vizsgálják a táplálkozási gondokat és a nehézfémek jelenlétét a szervezetben, ami befolyásolhatja az idegműködést. Különböző traumakezelő módszerekkel dolgoznak, például NLP és kognitív terápiával és folyamatos visszakövetést ígérnek.

Rory C. Reid (University of California) a legtöbb előadóval ellentétben azt a dilemmát fogalmazta meg, hogy vajon indokolt-e a különböző viselkedési zavaroknál függőségről beszélni. Elmondta, hogy a hiperszexualitással kapcsolatban a tudomány függőség helyett inkább viselkedési zavarról beszél, de nem egyértelmű és egységesen elfogadott a besorolása. Hivatkozott Martin P. Kafka tanulmányára, mely a DSM-5-be szerette volna felvetetni a hiperszexualitást. Kafka érvelése szerint ha az alábbi 5 kritériumból 4 megfigyelhető, akkor hiperszexualitásról beszélhetünk:

•    túlzott idő töltése szexuális fantáziálással vagy tevékenységgel
•    e viselkedésformák uralkodása szorongás, depresszió, unalom esetén
•    e viselkedésformák uralkodása stressz esetén
•    rendszeres ám sikertelen próbálkozás e viselkedésforma kontrollálására
•    e sürgetésekkor az érzelmi és fizikai hatások, illetve a kockázatok figyelmen kívül hagyása

Ezek a kritériumok nem működtek egyértelműen jól, egyes problémamentes tesztalanyoknál bejelzett, míg a problémásnak vélt személyeknél nem mindig. Reid szerint nem csak a függőségi modell felől lehet közelíteni a rendellenességek felé. Ebben az esetben szerinte sokkal inkább egyfajta figyelemzavarról van szó, amiben a tudatosság és az önszabályozás fejlesztése sokat segíthet.

Összességében hasznos és gondolatébresztő volt látni, hogy a terület szakértőit a szenvedélybetegségek rokon vonásai foglalkoztatják. Senkitől nem hallottam, hogy a különbségeket hangsúlyozta volna, sőt agyi képalkotó vizsgálatokkal, dopaminszint elemzéssel és a viselkedésre irányuló felmérésekkel igazolták a kémiai és a viselkedési függőségek hasonló természetét. Kívánatos lenne, hogy a tudomány álláspontja a köztudatba is eljusson és világosság váljon, hogy a kényszeres viselkedési mintákban és a problémás droghasználat formájában megtestesülő függőségek között nem vonható éles különbségtétel. Ha tehát morálisan elítéljük vagy diszkrimináljuk a drogfüggőket, akkor egyidejűleg pontosan ugyanazt tesszük a viselkedési addikciók elszenvedőivel is.

Kardos Tamás
Drogriporter
2013.03.14.

Kategória: Hírek Drogok: Alkohol, Dohány, Ecstasy (MDMA), Heroin (opiátok), Kannabisz (fű/hasis), Katinonok (kristály, mefedron, mefi, kati), Kávé, Ketamin, Kokain, Pszichedelikus drogok, Speed (spuri), Szintetikus kannabinoidokArchívum: Függőség

Ezt a cikket ingyen olvashatod, de a megírásuk és a filmjeink elkészítése nincsen ingyen. A Drogriporter egy non-profit szervezet, amelynek szüksége van a támogatásodra!

Segítsd munkánkat egyszeri adománnyal, vagy LEGYÉL TE IS DROGRIPORTER TÁMOGATÓ TAG havi rendszeres támogatással!

Kapcsolódó cikkek:

“Mentális védőoltásra van szükség!” Beszélgetés Dr. Makara Mihály főorvossal

január 25, 2023 - István Gábor Takács

Demetrovics Zsolt: Trendek és eredmények az addiktológiai kutatás elmúlt 30 évében

január 20, 2023 - Péter Sárosi

“Ha lehozom a piáról, akkor meghal” – Interjú Oláh Péterrel

január 10, 2023 - István Gábor Takács

Kapcsolódó videók:

“Mentális védőoltásra van szükség!” Beszélgetés Dr. Makara Mihály főorvossal

január 25, 2023 - István Gábor Takács

“Párhuzamos Budapestet ismertünk meg a tapasztalati munkatársakon keresztül” – Interjú Dávid Ferenccel

január 18, 2023 - István Gábor Takács

“Ha lehozom a piáról, akkor meghal” – Interjú Oláh Péterrel

január 10, 2023 - István Gábor Takács

Elsődleges oldalsáv

SEGÍTSD MUNKÁNKAT EGYSZERI ADOMÁNNYAL, VAGY LEGYÉL TE IS DROGRIPORTER TÁMOGATÓ TAG HAVI RENDSZERES TÁMOGATÁSSAL!
Iratkozz fel hírlevelünkre!

"*" a kötelező mezőket jelöli

Ez a mező az érvényesítéshez van és üresen kell hagyni.
  • Facebook
  • Twitter
  • YouTube

Search

DROGRIPORTER TUDÁSTÁR

Tudástárunkban gyűjtük össze mindazt a hasznos információt a drogokról, amire akár fogyasztóként, akár hozzátartozóként, tanárként vagy újságíróként szükséged van!

DROGRIPORTER SZABADEGYETEM

A Drogriporter Szabadegyetem olyan embereknek szól, akik szeretnének tárgyilagos és elmélyült ismereteket szerezni a tudatmódosító szerek fogyasztásáról.

DROGRIPORTER HÍRADÓ

Drogpolitikai hírek a nagyvilágból

DROGRIPORTER CAFÉ

Rendszeres drogpolitikai beszélgető és hírműsor videón és podcaston is!

VIDEÓINK ADATBÁZISA

Itt böngészhetsz több száz drogpolitikai filmünk között, témák szerint és térképen megjelenítve is!

SEGÍTŐ HELYEK LISTÁJA

Segítség kell? Itt megtalálod! Táblázatba gyűjtöttük, milyen addiktológiai szolgáltatások érhetőek el Magyarországon.

Díjnyertes animációs dokumentumfilmünk Kosztya Proletárszkij és édesanyja, Irina Proletárszkij 2008-as interjúinak felhasználásával készült. A teljes film, háttéranyagok és fesztivál szereplések itt!

Footer

Jogriporter Alapítvány
1032 Budapest
San Marco utca 70.
Postafiók: 1428 Budapest, pf. 420
Email: rightsreporter@rightsreporter.net

Keresés

További oldalaink:

Drogriporter Blog

Jogriporter Alapítvány 

Szoba a nyolcban

The Autocracy Analyst

Room for Change Campaign

Dare to Act Campaign

Drogriporter