• Skip to main content
  • Skip to secondary menu
  • Ugrás az elsődleges oldalsávhoz
  • Ugrás a lábléchez
  • Cikkek
  • Blog
  • Híradó
  • Café
  • Videók

Drogriporter

Hírek és filmek a drogháború frontvonalából

  • Tudástár
  • Szabadegyetem
  • Rólunk
  • HU
    • EN
    • RU

Őrület

Szerző: Péter Sárosi | február 1, 2006

Tweet

A sajtóhisztéria ellenére a brit kormány nem szigorít és a fű nem okoz szkizofréniát.

Charles Clarke, a brit belügyminiszter úgy döntött, még sem sorolja vissza a kannabiszt a veszélyesebb drogok osztályába. A brit kormány tudományos tanácsadó testületének (ACMD) véleményével összhangban arra a következtetésre jutott, hogy a kannabisszal kapcsolatos jogszabályok szigorítása rossz ötlet volt. A belügyminiszter valószínűleg azért változtatta meg álláspontját, mivel az ACMD egyes tagjai azzal fenyegetőztek, hogy ha a kormány tanácsuk ellenére is szigorít, akkor lemondanak posztjukról (lásd korábbi cikkünket), ezenkívül a Királyi Pszichiátriai Szakkolégium is a változtatás ellen foglalt állást. „Úgy döntöttem, elfogadom az ACMD ajánlását a kannabisz jelenlegi szabályozásának fenntartásáról, ezzel a rendőrség, a drog- és pszichiátriai kezelők nagy része is egyetért,” indokolta döntését Clarke. Bejelentette ugyanakkor, hogy nagyszabású tájékoztatási kampányt tervez a kannabisz veszélyeinek tudatosítása céljából.

A magyar sajtó egyes orgánumai az elmúlt hetekben kész tényként tárták az olvasók elé, hogy a brit kormány elhatározta a kannabisszal kapcsolatos jogszabályok szigorítását, mivel a szakmai vélemények már a 2002-es reformokat is ellenezték (sic!), „a  legújabb kutatások eredményei” szerint pedig a kannabisz elmebetegséget okoz. A Nethírlap független híroldal például a következőképpen számolt be erről:

Hatalmas vita alakult ki a Cannabis veszélyességéről és besorolásáról Nagy-Britanniában – adta hírül a Krónika Hírszolgálat. Az ok egyszerű: karácsony előtt Tony Blair brit miniszterelnök kezébe került egy, a brit pszichiáterek közlönyében megjelent cikk, amely a vadkender használatának káros hatásáról szól. A kutatást dán tudósok végezték olyan embereken, akik rendszeresen használták ezt a hangulatjavító szert. Korábban semmilyen pszichiátriai gondjuk nem akadt. Az ötéves vizsgálat után igen meglepő eredményt állapítottak meg. A vizsgált csoport majdnem 45 százalékában skizofrénia alakult ki, és mintegy 77 százalékuknál, a szaklap szerint, pszichotikus epizódokat figyeltek meg. A férfiak és a fiatalok nagyobb veszélyben vannak, mint a társadalom többi csoportja. A kutatók határozottan kimondták, hogy igen erős kapcsolatot fedeztek fel a rendszeres Cannabis használat és a különböző betegségek, skizofrénia és depresszió között.

A „Cannabis” és „vadkender” elnevezések helyett a Cannabis Sativa és Cannabis Indica növények helyes magyar elnevezése kender vagy kannabisz. A „vadkender” (Cannabis Ruderalis) elnevezés Magyarországon az út szélén természetes környezetében megtalálható, rendkívül alacsony pszichoaktív hatóanyagtartalmú (tehát tudatállapotmódosításra nem alkalmas) kender növényt jelöli. Ezzel szemben a cikk témája egyértelműen a magas THC tartalmú, elsősorban fejlett indoor technológiákkal termesztett kannabisz növény, illetve annak virágzata (marihuána) és gyantája (hasis). A „vadkender” elnevezés következetes használata azokra az újságírókra jellemző, akik a kannabiszt a közvélemény által allergiás hatásai miatt rettegett parlagfűvel keverik.

Az említett dán kutatás [1] valójában nem mutatta ki azt, hogy a kannabisz egészséges fiatalembereknél skizofréniát okozhat. A Drogriporter megkereste a kutatás vezetőjét, Dr. Mikkel Arendtet, aki elküldte nekünk az eredeti cikket. Maga Arendt egy a BBC-nek adott interjúban is kijelentette, hogy a kutatás nem mutatta ki, hogy a kannabisz és a szkizofrénia kialakulása között oksági kapcsolat állna fent, ugyanis számos olyan tényezőt nem voltak képesek megvizsgálni (pl. szociális háttér, más drogok használata stb.), amelyek mindegyike felelős lehet a szkizofrénia kialakulásáért.

A vizsgálat: a Dán Központi Pszichiátriai Nyilvántartó adatainak feldolgozásával készült. Kiválasztották azokat a személyeket, akik 1994 és 1997 között kannabisz következtében fellépő mentális zavarokkal kezeltek, és korábban nem álltak kezelés alatt, majd nyomon követték a kórtörténetüket 3 éven keresztül. Az 535 vizsgált személy 44,5%-át diagnosztizálták szkizofréniával a következő három év során, 77,2%-uknál pszichotikus epizódokat figyeltek meg. A páciensek mintegy felénél a szkizofrénia kialakulása legalább egy évvel azután történt meg, hogy a kannabisszal kapcsolatos panaszaik miatt jelentkeztek egy kezelőhelyen. Módszertani nehézségek: a központi nyilvántartó nem szolgáltatott adatokat a vizsgált személyek egzisztenciális és családi hátteréről, arról, hogy fogyasztottak-e más drogokat a kannabiszon kívül, illetve hogy a kannabiszt milyen intenzitással használták, hogy voltak-e olyan lelki problémáik korábban, amelyekkel nem fordultak szakember segítségéhez, hogy genetikailag hajlamosak voltak-e a szkizofréniára. Ugyanezen kutatók egy korábbi kutatásából [2] kiderült, hogy a kannabisszal kapcsolatos pszichotikus zavarok elsősorban marginalizált (szegénységben élő vagy hajléktalan) fiataloknál jelentkeztek, akik a rendkívül intenzív kannabiszhasználat mellett egyéb drogokat is használtak. Ezen tényezők mindegyike komoly szerepet játszhat a szkizofrénia kialakulásában. A kutatók maguk is elismerik ezen kívül, hogy a szakirodalomban vita folyik arról, hogy a „kannabisz-pszichózis” létezik-e egyáltalán, lehetséges az is, hogy a kezelőhelyeken a szkizofrénia korai tüneteinek jelentkezéseit diagnosztizálták „kannabisz-pszichózisként”. Eredmény: a kutatás gyakorlatilag azt igazolja, hogy a kannabisz fogyasztása siettetheti a szkizofrénia kialakulását/kiteljesedését azoknál a személyeknél, akik erre hajlamosak.

“A szkizofrénia egy olyan pszichiátriai betegség, amely az észlelés, a gondolkodás, a viselkedés és az érzelmi élet komplex zavarával járhat együtt. A betegség általában pubertás vagy fiatal felnőttkorban jelentkezik először.” (mimi.hu)

A dán kutatók is elismerik, hogy a kannabisszal kapcsolatos súlyos mentális zavarok („kannabisz-pszichózis”) csupán a kannabiszfogyasztók törpe kisebbségénél jelentkeznek. A hivatalos dán becslések szerint évente minden 100000 emberből 2,7 szembesül kannabisz indukálta pszichotikus zavarral. A 2003-as statisztikák szerint a dán 16-24 év közötti lakosság mintegy 40,9%-a használt már kannabiszt, mintegy 20%-uk az elmúlt hónapban is. Még ha el is fogadjuk, hogy minden 100000 emberből körülbelül 1 személynél a kannabisz fogyasztása felelős a szkizofrénia tüneteinek kialakulásáért (tehát eltekintünk az egyéb tényezők vizsgálatától), akkor is ki kell jelentenünk, hogy ez a jelenség rendkívül ritka: a kannabisz fogyasztóinak túlnyomó többsége (több mint 99%-a) nem találkozik hasonló mentális problémákkal. Az ilyen esetek túlságosan ritkák ahhoz, hogy jelentősen befolyásolják a szkizofrénia általános előfordulásának alakulását. A statisztikák szerint az olyan időszakokban, amikor a kannabisz-fogyasztás rohamosan növekedett, a szkizofrénia előfordulása csökkent [3]. A Guardian beszámolt róla, „a lakosság 1%-a szenved a szkizofrénia valamely formájától. Az ACMD becslése szerint ezt a mentális zavart 10%-al csökkenthetnénk, ha a kannabisz fogyasztását teljesen megszüntetnénk. Más szavakkal, a kannabisz, amelyet mintegy 3,6 millióan használtak az elmúlt évben, a lakosság egy ezrelékét fenyegeti.” [4]

Az is rendkívül ritka a jogalkotásban, hogy 100000 emberrel szemben büntetőjogi elrettentést alkalmazzunk csak azért, mert egy ezreléküknél egy bizonyos magatartásforma súlyos egészségügyi következményekkel járhat. Egy ilyen megoldás szögesen ellentétes a büntetőjog szükségességi-arányossági és költséghatékonysági alapelveivel:

1) nem indítható büntetőeljárás egy magatartásforma miatt, ha azzal az elkövető kizárólag a saját egészségét veszélyezteti (bizonyítani kell, hogy az adott magatartás puszta előfordulása szükségszerűen vagy nagy valószínűséggel veszélyezteti mások egészségét is, lásd például a magyar Alkotmánybíróság 56/1995. határozatát);

2) meg kell bizonyosodni arról, hogy a büntetőjog valóban végső eszközként (ultima ratio) kerül alkalmazásra, tehát a jogalkalmazónak nincs más eszköze arra, hogy az adott problémát kezelje;

3) meg kell bizonyosodni továbbá arról is, hogy a büntetőjogi beavatkozásnak nem lennének olyan káros hatásai, amelyek aránytalan terhet rónának a társadalomra a kívánt cél elérése érdekében, illetve hogy a büntetőjogi beavatkozások valóban hatékonyan segítik a kitűzött célok elérését;

Ebben az esetben egyik feltétel sem áll fenn. Bár kétségkívül szörnyű kockázatnak számít az is, hogy akár egyetlen embernél kialakulhat a szkizofrénia a kannabisz fogyasztása következtében, ez egyáltalán nem szolgáltat elegendő indokot az összes kannabiszfogyasztó büntetőjogi üldözéséhez. Nagy-Britanniában a kannabisz 2004-es újraosztályozása a kevésbé veszélyes drogok közé azt eredményezte, hogy a fűfogyasztók ellen a rendőrség csak különleges esetekben járt el (ha nyilvánosan, közrendet zavaró módon hódoltak szokásuknak). A kormány becslései szerint ez 200.000 munkaórát spórolt meg a rendőrségnek, amelyet a veszélyesebbnek ítélt bűncselekmények üldözésére fordíthattak (a rendőri munkaóra ugyanis drága kincs, mivel a közbiztonság Angliában sem tökéletes). A szigorításpárt érvelése szerint természetesen ez sem elég drága annak a nemes célnak az elérése érdekében, hogy a fiatalokat megmentsük a kannabisz „poklától”. De vajon a büntetőjog az egyetlen eszköz a nemes cél érdekében, és egyáltalán: közelebb visz-e a büntetőjog a célhoz?

A büntetőjog jelenleg képtelennek bizonyul arra, hogy a kannabisz fogyasztását csökkentse (a dán fiatalok majdnem fele például már szívott kannabiszt, a kannabisz hozzáférhetősége minden európai államban magas). Az Eurobarometer 2004-es felmérése szerint az EU-ban élő 16 és 25 év közötti fiatalok 63%-kuk szerint lenne könnyű kannabiszt vásárolniuk a közvetlen lakóhelyük közelében, 79%-uk szerint szórakozóhelyen [5]. Ha a büntetőjog jelenleg ilyen hatékonysággal védi meg a a fiatalokat a kannabisztól, akkor van-e értelme a kannabiszt szívó diákokat börtönnel vagy pénzbüntetéssel fenyegetni a „saját érdekükben”? Vajon nem kellene-e felfedezni azokat a büntetőjogon kívüli eszközöket, amelyek valóban hatékonyan felvértezik a fiatalokat a megfelelő ismeretekkel, önbizalommal és támogatással ahhoz, hogy helyes döntéseket hozzanak a saját életükről?

Ebben az esetben a megfelelő politikai beavatkozás kézenfekvő: a társadalomban tudatosítani kell a kockázat létezését, és hatékony prevencióval lehetőleg meg kell akadályozni, hogy a különféle genetikai vagy szocio-pszichológiai tényezők miatt a szkizofréniára hajlamos egyének kannabiszt fogyasszanak. Az elrettentés, a hisztériakeltés viszont nem szolgálja a probléma megoldását. Úgy gondoljuk tehát, a brit belügyminiszter helyesen döntött.

Hivatkozások:

[1] Mikkel Arendt et al., „Cannabis-induced psychosis and subsequent schizophrenia-spectrum disorders: follow-up study of 535 incident cases,” British Journal of Psychiatry 187 (2005): 510-515. [Absztrakt]

[2] Arendt M. és Munk-Jorgensen P., „Heavy cannabis users seeking treatment- prevalence of psychiatric disorders,” Social Psychiatry and Psychiatric Epidemiology 2 (2004):97-105. [Absztrakt]

[3] Hall W. and Solowij N., „Adverse effects of cannabis,” Lancet 352 (1998):1611-16[PDF]; J. Macleod et al., „Psychological and social sequelae of cannabis and other illicit drug use by young people: a systematic review of longitudinal, general population studies,” Lancet 363 (2004):1579-88. [PDF]

[4] „Trust the experts and the evidence,” The Guardian (Friday January 13, 2006) [HTML]

[5] Young People and Drugs (Brussels: European Commission, 2004). 5. [PDF]

S.P.

Kapcsolódó Médiamonitor cikkek:

>> Nethírlap.hu 2006. január 14. Kemény drog a marihuána

>> Délmagyarország Online 2006. január 15 A marihuanát a veszélyes kemény drogok közé sorolná Blair – Használata skizofréiát és depressziót okoz

>> Stop! portál 2006. január 16. A marihuanát a veszélyes kemény drogok közé sorolná Blair

 

Kategória: Hírek Drogok: Kannabisz (fű/hasis), Pszichedelikus drogokArchívum: Drogjog, Drogpolitika, Európai Unió

Ezt a cikket ingyen olvashatod, de a megírásuk és a filmjeink elkészítése nincsen ingyen. A Drogriporter egy non-profit szervezet, amelynek szüksége van a támogatásodra!

Segítsd munkánkat egyszeri adománnyal, vagy LEGYÉL TE IS DROGRIPORTER TÁMOGATÓ TAG havi rendszeres támogatással!

Kapcsolódó cikkek:

“Párhuzamos Budapestet ismertünk meg a tapasztalati munkatársakon keresztül” – Interjú Dávid Ferenccel

január 18, 2023 - István Gábor Takács

Abortusz-tabletták: új front az amerikai drogellenes háborúban

december 15, 2022 - Péter Sárosi

Fókuszban a környezet: a megelőzés és ártalomcsökkentés jó gyakorlatai nagyvárosokban

december 5, 2022 - Péter Sárosi

Kapcsolódó videók:

“Mentális védőoltásra van szükség!” Beszélgetés Dr. Makara Mihály főorvossal

január 25, 2023 - István Gábor Takács

“Párhuzamos Budapestet ismertünk meg a tapasztalati munkatársakon keresztül” – Interjú Dávid Ferenccel

január 18, 2023 - István Gábor Takács

“Ha lehozom a piáról, akkor meghal” – Interjú Oláh Péterrel

január 10, 2023 - István Gábor Takács

Elsődleges oldalsáv

SEGÍTSD MUNKÁNKAT EGYSZERI ADOMÁNNYAL, VAGY LEGYÉL TE IS DROGRIPORTER TÁMOGATÓ TAG HAVI RENDSZERES TÁMOGATÁSSAL!
Iratkozz fel hírlevelünkre!

"*" a kötelező mezőket jelöli

Ez a mező az érvényesítéshez van és üresen kell hagyni.
  • Facebook
  • Twitter
  • YouTube

Search

DROGRIPORTER TUDÁSTÁR

Tudástárunkban gyűjtük össze mindazt a hasznos információt a drogokról, amire akár fogyasztóként, akár hozzátartozóként, tanárként vagy újságíróként szükséged van!

DROGRIPORTER SZABADEGYETEM

A Drogriporter Szabadegyetem olyan embereknek szól, akik szeretnének tárgyilagos és elmélyült ismereteket szerezni a tudatmódosító szerek fogyasztásáról.

DROGRIPORTER HÍRADÓ

Drogpolitikai hírek a nagyvilágból

DROGRIPORTER CAFÉ

Rendszeres drogpolitikai beszélgető és hírműsor videón és podcaston is!

VIDEÓINK ADATBÁZISA

Itt böngészhetsz több száz drogpolitikai filmünk között, témák szerint és térképen megjelenítve is!

SEGÍTŐ HELYEK LISTÁJA

Segítség kell? Itt megtalálod! Táblázatba gyűjtöttük, milyen addiktológiai szolgáltatások érhetőek el Magyarországon.

Díjnyertes animációs dokumentumfilmünk Kosztya Proletárszkij és édesanyja, Irina Proletárszkij 2008-as interjúinak felhasználásával készült. A teljes film, háttéranyagok és fesztivál szereplések itt!

Footer

Jogriporter Alapítvány
1032 Budapest
San Marco utca 70.
Postafiók: 1428 Budapest, pf. 420
Email: rightsreporter@rightsreporter.net

Keresés

További oldalaink:

Drogriporter Blog

Jogriporter Alapítvány 

Szoba a nyolcban

The Autocracy Analyst

Room for Change Campaign

Dare to Act Campaign

Drogriporter