• Skip to main content
  • Skip to secondary menu
  • Ugrás az elsődleges oldalsávhoz
  • Ugrás a lábléchez
  • Cikkek
  • Blog
  • Híradó
  • Café
  • Videók

Drogriporter

Hírek és filmek a drogháború frontvonalából

  • Tudástár
  • Szabadegyetem
  • Rólunk
  • HU
    • EN
    • RU

Öt tévhit a marihuána-fogyasztásról (Kritika – HVG)

Szerző: Kardos Tamás | május 22, 2009

Tweet

„Tények a szakértőktől”: tévhitoszlatás tévhitekkel

Alighogy bemutattuk a NORML álláspontját az erősödő marihuánához asszociált egészségügyi problémákkal kapcsolatban, a HVG már másnap felült a híresztelésnek és korábbi, megfontoltabb hozzáállását sutba dobva, egy tévedésektől hemzsegő cikk hatására (remélhetőleg csak ideiglenesen) átiratkozott a pánikkeltők táborába.

A Daily Mail cikkét követve a HVG névtelen szerzője – magyar szakemberek közreműködésével – öt pontban gyűjtötte össze a marihuánával kapcsolatos tévhiteket. Ezek azonban éppúgy pontosításra szorulnak, mint a mítoszoszlató kategória egy korábbi versenyzőjének írása.

A cikk pontosan úgy indul, ahogyan arra számítani lehet: „Korántsem nevezhetnénk „őseink füvének” napjaink marihuánáját, amely a tudósok szerint jóval ütősebb, mint valaha volt.”

Kisvártatva – a magyar verzió sajátosságaként – az is kiderül, hogy a szerző számára a nemesített- és a vadkender egy és ugyanaz. Kétség sem fér hozzá, hogy a témában jártas emberre bízták a hír lehozását, aki képes kritikus attitűdöt tanúsítani az olvasottakkal szemben.

 

Lássuk az öt tévhitet!

1.Függőség
Az amerikai, drogfüggőkkel dolgozó ápoló és a magyar addiktológiai főosztályvezető polémiába keveredik: míg az előbbi szerint a magasabb THC tartalom miatt válnak többen függővé, addig az utóbbi szerint teljesen mindegy a növény erőssége, maga a THC tartalom megléte elegendő a függőség kialakításához.
Egyikükkel sem tudunk maradétalanul egyetérteni. A függőség komplexebb jelenség annál, minthogy egy ember és egy molekula találkozása hatására egyszer csak kialakuljon. Évtizedekig lehet valaki rekreációs droghasználó, míg más akár rövid hónapok alatt is függővé válhat. A képletbe mindenképpen bele kell vennünk az illető személyiségét, a szociokulturális környezetét, a droghasználatának motivációit is, ahogyan azt Zinberg és Peele is tette.

A függőség jellegéről, mértékéről, más szerekhez viszonyított súlyosságáról sajnos egyikük sem ejt szót, így nem jutunk kézzelfogható mondandóhoz.

A cikk szerzője is megcsillantja tárgyi tudását a marihuánával kapcsolatban. Szerinte „a tinédzserek 90 százaléka állítja, hogy kipróbálta (…) mire végzett a középiskolával”. Ekkora arány talán még a kávé kipróbálásáról sem mondható el, a marihuánát a középiskolások nagyjából harmada próbálja ki. 

Másik érdekes megállapítása így hangzik: „A legújabb kutatások szerint a kapudrogok (gateway drugs) érzékennyé teszik, ráhangolják a receptorokat a különböző pszichoaktív drogok „fogadására”.
Linkje alatt egy SOTE-s oktató pdf előadása található. Az ominózus idézet a 6. oldalról származik bárminemű hivatkozás nélkül. Ennek így a tudományos relevanciája körülbelül annyi, mint az úgynevezett kapudrog elméleté.

2. Elvonási tünetek
Erről a témakörről egy rehabilitációban dolgozó addiktológus számol be, aki bizonyára objektív szakértője a témának és semmi érdeke nem fűződik a drogok démonizálásához. Más szakértők is elismerik, hogy a krónikus használóknál elvonási tünetek léphetnek fel, de ezek csak ritkán és pár napig tapasztalhatóak és össze sem hasonlíthatóak a dohány és az alkohol sokkal súlyosabb elvonási tüneteivel – utóbbié halálos is lehet.
A megszólított addiktológus azt is elmondja, hogy a THC 4-5 hétig is kimutatható a szervezetből, csak arról feledkezik meg szólni, hogy ennek pszichoaktív hatásai a fogyasztás után néhány órával már nem érzékelhetők, így a kimutathatóságán kívül nem sok vizet zavar a fogyasztó szervezetében.

3. Ártalmak
Itt újra előkerül a rendszeres fogyasztók vs. szkizofrénia kialakulása érv, illetve a depresszió kialakulásának kockázata. Az elfogult addiktológus azonban nem említi, hogy a füvezés sem nem szükségszerű, sem nem elégséges oka a szkizofrénia kialakulásának. A genetikai- vagy környezeti tényezők miatt arra hajlamos tinédzserek esetében a kannabisz szívás egyértelműen rizikófaktor, azonban a füvesek döntő többségét ez a veszély nem érinti. (Bővebben lásd erről szóló írásunkat).

Az oksági kapcsolat a depresszió esetében sem egyértelmű. Sokan éppen a depressziójukat kezelik marihuánával: az ő esetükben mondhatjuk, hogy a füvezés depressziót vált ki?

Hormonális változások:
Megnövekedett férfi mellet valóban okozhat a kannabisz-fogyasztás, ha a használó keveset mozog és egészségtelenül táplálkozik, más esetben nem igazán. A férfi meddőségről terjesztett legendák sem igazak:
„Nagyobb adagban a kannabinoidok időlegesen megváltoztatják a szaporodási hormonok és a sperma összetételét, ezek a hatások azonban a fogyasztás beszüntetésével el is múlnak.”

Forrás: Earleywine: Marihuána, a tudomány álláspontja, 197. o., EDGE 2000-NDI Kiadó, 2004

A további fizikai ártalmak felsorolása is bántóan egyoldalú: nem olvashatunk a kannabisz gyógyászati alkalmazásairól, a rák ellenes hatásairól, a krónikus betegségben szenvedőknek nyújtott hatékony fájdalomcsillapításáról, étvágygerjesztő hatásáról és a többi. Ezek nem mondhatóak el a dohányról, amivel az addiktológus összehasonlítja a marihuána káros hatásait.
 

4. Vezetés

Nem kérdés, hogy füvezés után nem ajánlott vezetni, hiszen a marihuána befolyásolja a reakcióidőt és az érzékelést. Na de miért válik ezen a ponton hirtelen a fű hallucinogén droggá (az eredeti cikkben is)? A szakemberek között viszonylagos konszenzus uralkodik a hallucinogén drogok köréről és ebbe a kannabisz és származékai nem tartoznak bele. Tévhit helyett tévhit?

5. THC az anyatejben

„A kísérletek azt mutatják, hogy a marihuána nagyobb arányban van jelen az anyatejben, mint az anya vérében, azaz a babákba ilyenkor jóval több drog jut” … mintha az anya a vérével táplálná őket – fejezhetnénk be a mondatot az ápolónő helyett.
Szögezzük le, hogy a hölgy a marihuána alatt nyilván annak fő hatóanyagára, a THC-re gondol (fájdalmas lenne, ha az anyatejjel marihuána is távozna). A feltételezés egyébként helyes: Dr. Franjo Grotenhermen számításai szerint egy napi 1gramm marihuánát fogyasztó (tehát közel sem alkalmi, mértékletes használó) anya gyermeke átlagosan 0,07 mg THC-t fogyaszt egy nap a tejjel. Vita tárgya, hogy ez bírhat-e pszichoaktív hatással, de az elővigyázatosság érdekében jobb, ha egy szoptatós anyuka nem fogyaszt marihuánát.

Sajnálatos, hogy a Daily Mailben egy ennyire pontatlan és elfogult cikk jelent meg a marihuánáról, de még bosszantóbb, hogy hozzánk érve újabb tévedésekkel gazdagodott. Úgy tűnik, aligha kell félnünk attól, hogy a közeljövőben a drogok témakörében objektivitásra törekvő cikkek árasztják el a sajtót.

Kardos Tamás
Drogriporter
2009.05.22.

 

Kategória: Hírek Drogok: Kannabisz (fű/hasis), Pszichedelikus drogok

Ezt a cikket ingyen olvashatod, de a megírásuk és a filmjeink elkészítése nincsen ingyen. A Drogriporter egy non-profit szervezet, amelynek szüksége van a támogatásodra!

Segítsd munkánkat egyszeri adománnyal, vagy LEGYÉL TE IS DROGRIPORTER TÁMOGATÓ TAG havi rendszeres támogatással!

Kapcsolódó videók:

„Mentális védőoltásra van szükség!” Beszélgetés Dr. Makara Mihály főorvossal

január 25, 2023 - István Gábor Takács

„Párhuzamos Budapestet ismertünk meg a tapasztalati munkatársakon keresztül” – Interjú Dávid Ferenccel

január 18, 2023 - István Gábor Takács

„Ha lehozom a piáról, akkor meghal” – Interjú Oláh Péterrel

január 10, 2023 - István Gábor Takács

Elsődleges oldalsáv

SEGÍTSD MUNKÁNKAT EGYSZERI ADOMÁNNYAL, VAGY LEGYÉL TE IS DROGRIPORTER TÁMOGATÓ TAG HAVI RENDSZERES TÁMOGATÁSSAL!

Iratkozz fel hírlevelünkre!

"*" a kötelező mezőket jelöli

Ez a mező az érvényesítéshez van és üresen kell hagyni.
  • Facebook
  • Twitter
  • YouTube

Search

DROGRIPORTER TUDÁSTÁR

Tudástárunkban gyűjtük össze mindazt a hasznos információt a drogokról, amire akár fogyasztóként, akár hozzátartozóként, tanárként vagy újságíróként szükséged van!

DROGRIPORTER SZABADEGYETEM

A Drogriporter Szabadegyetem olyan embereknek szól, akik szeretnének tárgyilagos és elmélyült ismereteket szerezni a tudatmódosító szerek fogyasztásáról.

DROGRIPORTER HÍRADÓ

Drogpolitikai hírek a nagyvilágból

DROGRIPORTER CAFÉ

Rendszeres drogpolitikai beszélgető és hírműsor videón és podcaston is!

VIDEÓINK ADATBÁZISA

Itt böngészhetsz több száz drogpolitikai filmünk között, témák szerint és térképen megjelenítve is!

SEGÍTŐ HELYEK LISTÁJA

Segítség kell? Itt megtalálod! Táblázatba gyűjtöttük, milyen addiktológiai szolgáltatások érhetőek el Magyarországon.

Díjnyertes animációs dokumentumfilmünk Kosztya Proletárszkij és édesanyja, Irina Proletárszkij 2008-as interjúinak felhasználásával készült. A teljes film, háttéranyagok és fesztivál szereplések itt!

Footer

Jogriporter Alapítvány
1032 Budapest
San Marco utca 70.
Postafiók: 1428 Budapest, pf. 420
Email: rightsreporter@rightsreporter.net

Keresés

További oldalaink:

Drogriporter Blog

Jogriporter Alapítvány 

Szoba a nyolcban

The Autocracy Analyst

Room for Change Campaign

Dare to Act Campaign

Drogriporter