A józsefvárosi polgármester a Drogriporter Café adásában elmondta, hogy új fővárosi drogstratégiára van szükség, aminek a középpontjában nem a büntetés, hanem a segítés áll.
Találatok erre: Features of Pdfvce NS0-521 PDF and Practice Exams 🎮 Simply search for ➠ NS0-521 🠰 for free download on ➥ www.pdfvce.com 🡄 😏NS0-521 Actual Dumps
Köztes Átmenetek: drogprevenciós vándorkiállítás| Drogriporter Café | s01e01
Beszélgetés Varga Dániellel, a Köztes Átmenetek Nonprofit Kft. szakmai vezetőjével, élőben a Drogriporter Cafén.
„Mentális védőoltásra van szükség!” Beszélgetés Dr. Makara Mihály főorvossal
Dr. Makara Mihály főorvossal beszélgettünk arról, hogy az ártalmas gyermekkori élmények miként befolyásolják a későbbi felnőttkori betegségeink, pszichés problémáink kialakulását. Makara doktor bemutatja annak a kutatásnak az eredményeit, amit ebben a témában folytattak.
Marihuána és gondolkodási képességek, memória, kreativitás
A hosszútávú erős kannabiszhasználat nem jár olyan súlyos memória, figyelmi és gondolkodási károsodással mint a krónikus erős alkoholhasználat (1). A tudományos vizsgálatok alapján nincsen meggyőző bizonyíték arra, hogy a hosszútávú erős marihuánahasználat tartósan károsítja az emlékezetet vagy más kognitív (gondolkodási) funkciókat (2).
Az elmúlt harminc évben a kutatók többnyire kisebb kognitív eltéréseket találtak a krónikus marihuánahasználók és nemhasználók között, s az eredmények tanulmányonként is különböznek. Ezen eredmények alapján nem tűnik úgy, hogy a marihuánahasználat bármilyen jelentős tartós károsodást okozna az intellektuális képességekben. Azok az állatkísérletek sem voltak képesek tartós károsodásra utaló bizonyítékot felmutatni, melyek magas dózisú THC alkalmazása esetén rövid távú tanulási és memóriazavarokat mutattak ki (3).
A marihuána hatása alatt az emberek nehezebben tanulnak meg új dolgokat (rövidtávú memória), és ezekre rosszabbul is emlékeznek. Ez a rövidtávú memóriában beálló működéscsökkenés csak az intoxikáció időtartamának végéig tart. (2)
Akut hatások: A marihuána egyszeri és időleges változásokat okoz az érzékelésben és az információk továbbításában. A marihuána által leginkább befolyásolt kognitív folyamat a rövidtávú memória. A laboratóriumi vizsgálatok alanyainak nem okozott problémát visszaemlékezni a korábban tanultakra (hosszútávú memória), de nehezebben tanulnak meg új dolgokat (rövidtávú memória), a marihuána hatása alatt (képeket, szavakat, történeteket vagy hangokat stb.) és ezeket nehezebben hívják elő (vagyis emlékeznek vissza rájuk). Ez a csökkenés csak az intoxikáció időtartamának végéig tart. (2)
A laboratóriumon kívül az emberek arról számolnak be, hogy a marihuána intoxikáció (vagyis a hatása alatt állás) nehezebbé teszi a számukra az egy adott dologra való összpontosítást, nehezebbé teszi a gondolkodás egyenes mederben tartását (4). Végső soron a marihuána hatásai a való világban attól függnek, hogy az emberek milyen helyet és időt választanak a marihuána használatához, s milyen feladatot kell elvégezniük (5).
Krónikus hatások: Egy 1970-es amerikai tanulmány, mely jamaicai, görög és costa ricai marihuána-használókat (erős és mérsékelten fogyasztókat) hasonlított össze nem-használókkal, nem talált kimutatható különbséget a gondolkodási képességek terén (6). Egy különálló Jamaica-tanulmányban kanadai kutatók sem találtak bizonyítékot a gyakori marihuána-használatra visszavezethető tartós kognitív károsodásra (7). Némely vizsgálatban a kutatók azt mutatták ki, hogy az erős marihuána-használók magasabb pontokat szereztek egyes kognitív teszteken, mint a nem használók (8).
Források:
(1) Hall W. and Solowij N. Adverse effects of cannabis, Lancet 1998; 352:1611-16
(2) Marihuana Myths: Marihuana Facts, Zimmer and Morgan, The Lindesmith Center, 888 Seventh Avenue, NY, NY 10106, 1997 ( a következő források ebből az összefoglaló kötetből származnak: 3, 4, 5, 6, 7, 8)
(3) Deadwyler, S.A. et al., „The Effects of Delta-9-THC on Mechanism of Learning and Memory,” pp. 79-83 in Erinoff, L. (ed), Neurobiology of Drug Abuse: Learning and Memory, Rockville, MD: National Institute on Drug Abuse (1990); Lichtman, A.H. et al., „Systematic or Inrahippocampal Cannabinoid Administration Impairs Spatial Memory in Rats,” Psychopharmacology 119: 282-90 (1995).
(4) Bromberg, W., „Marihuana Intoxication: A Clinical Study of Cannabis Sativa Intoxication,” American Journal of Psychiatry 91: 303-30 (1934); Tart, T.C., „Marijuana Intoxication: Common Experiences,” Nature 226: 701-04 (1970); Adamec, C. et al., „An Analysis of the Subjective Marijuana Experience,” International Journal of the Addictions 11: 295-307 (1976).
(5) Carlin, A.S. et al., „Social Facilitation of Marijuan Intoxication: Impact of Social Set and Pharmacological Activity,” Journal of Abnormal Psychology 80: 132-40 (1972); Zinberg, N.E., Drug, Set, and Setting, New Haven: Yale University Press (1984).
(6) Rubin, V. and Comitas, L., Ganja in Jamaica: A Medical and Anthropological Study of Chronic Marijuana Use, The Hague: Mouton (1975); Kokkevi, A. and Dornbush, R., „Psychological Test Characteristics of Long-Term Hashish Users,” pp. 43-47 in Stefanis, C. et al. (eds), Hashish: Studies of Long-Term Users, New York: Raven Press (1977); Satz. P. et al., „Neuropsychologic, Intellectual, and Personality Correlates of Chronic Marijuana Use in Native Costa Ricans,” Annals of the New York Academy of Medicine 282: 266-306 (1976).
(7) Bowman, M. and Pihl, R.O., „Cannabis: Psychological Effects of Chronic Heavy Use: A Controlled Study of Intellectual Functioning in Chronic Users in of High Potency Cannabis,” Pharmacologia 29: 159-70 (1973).
(8) Weckowicz, T.E. and Janssen, D.V., „Cognitive Functions, Personality Traits, and Social Values in Heavy Marijuana Smokers and Nonsmokers Controls,” Journal of Abnormal Psychology 81: 264-69 (1973); Weckowicz et al. (1977); Carlin and Trupin (1977).
Durvább, mint a kokain – Mi az? (Harmonet)
A válasz a cikk szerint a metamfetamin, mi azonban körültekintésre intünk
A kapudrog elmélet
A „kapudrog elmélet” szerint a kannabisz használata „keményebb drogok”, mint a heroin vagy kokain használatához vezet. Gyakran ezzel az elmélettel indokolják azt a kívánalmat, hogy a kannabisz illegális drog maradjon annak ellenére, hogy számos legális szernél bizonyítottan veszélytelenebb.
A kapudrog elmélet
A „kapudrog elmélet” szerint a kannabisz használata „keményebb drogok”, mint a heroin vagy kokain használatához vezet. Gyakran ezzel az elmélettel indokolják azt a kívánalmat, hogy a kannabisz illegális drog maradjon annak ellenére, hogy számos legális szernél bizonyítottan veszélytelenebb.
Igaz hogy a marihuána fogyasztása tipikusan előbb történik mint a többi illegális szeré. Ugyanakkor nem a marihuána fogyasztás az oka a későbbi „keményebb” illegális szerek használatának, de még nem is a legjobb előrejelzője.
Sokkal többen vannak akik kipróbálták már, vagy használják a marihuánát életükben, mint akik heroin vagy kokain függővé váltak:
A világon sokkal többen használnak marihuánát, mint ahányan más szerekhez nyúlnak.
Az ENSZ Kábítószer- és Bűnüldözési Irodájának (UNODC) 2004-es jelentése szerint a világon a felmérést megelőző évben legalább egyszer 185 millió ember fogyasztott kábítószert, mely a globális népesség 3 százaléka (a 15 és 64 év közötti korosztálynak 4,7%-a). A legelterjedtebb szer a kannabisz (150 millió ember használta), ezt követik az amfetamin típusú stimulánsok (ATS), 30 millió ember amfetamint, 8 millióan pedig ecstasyt használtak. Kevéssel több mint 13 millió ember használt kokaint, 15 millióan pedig opiátokat (heroin, morfin, ópium és szintetikus opiátok), melyből körülbelül 9 millióan heroint használtak. A felmérés becslése szerint 13 millió injektáló szerhasználó van a világon, melyből 8,8 millióan Kelet-Európában, Közép- Dél és Középkelet-Ázsiában, 1,4 millióan Észak-Amerikában és 1 millióan Dél-Amerikában élnek. (8)
Több mint 72 millió amerikai próbált valaha marihuánát, mégis minden 120. marihuána fogyasztóra esik egy rendszeres kokainhasználó (1).
Egy 2000-res amerikai szövetségi felmérés szerint 76.3 millió amerikai próbálta ki valaha a marihuánát, míg csupán 2.78 millióan próbáltak valaha életükben heroint, és 5.3 millióan a kokaint. A havi használat mintázata hasonló: 10.7 millió amerikai ismeri el hogy rendszeres marihuána fogyasztó, és 1.2 millióan vallják hogy havonta kokaint fogyasztanak – 9 marihuána fogyasztóra 1. Az adatok szerint 130000 ember használ heroint havonta, ez 1 a 80-hoz arányt jelent. (2)
Egy 2003-mas amerikai nemzeti felmérés szerint 14,6 millió amerikai használt marihuánát havi rendszerességgel, míg heroint kétszázezer ember (9)
A legfrissebb magyar adatok szerint, 2003-ban a felnőtt népesség körében…”szerenkénti élet- és éves prevalenciák alapján is legelterjedtebb a kannabisz-származékok fogyasztása (életprevalencia 9,8 %, éves prevalencia 3,9 %). Az összes többi szer előfordulási gyakorisága jóval kisebb a felnőtt lakosság körében. Az életprevalencia értékek alapján a második-harmadik helyen az ecstasy, illetve az amfetamin találhatók, melyek elterjedtsége között gyakorlatilag nincs különbség, s nem sokkal marad el mögöttük a negyedik helyen lévő LSD. Az összes többi vizsgált tiltott drog életprevalencia értéke 1% alatti értéket vesz fel.” (3)
Arra, hogy a marihuána farmakológiai hatásai miatt „keményebb” pszichoaktív szerek használatához vezetne (lépcsőfok, vagy stepping stone hipotézis), nincs bizonyíték:
1999 márciusában az amerikai Orvosi Intézet (Institute of Medicine) kiadott egy jelentést a marihuánáról, így az úgynevezett kapudrog elméletről is. Az IOM megállapította, hogy „nincsenek meggyőző bizonyítékok arra nézve, hogy a marihuána oksági kapcsolatban állna a későbbi illegális drogok abúzusával. (4)
„A serdülőkortól a felnőttkorig a kábítószer-fogyasztás kialakulásának mintázata nagyon hasonló. Miután ez a leggyakrabban használt illegális drog, a marihuána valószínűleg az első illegális drog amivel a legtöbb ember először találkozik. Nem meglepő tehát, hogy az illegális drogok használóinak nagy része a marihuánát használta először. Valójában a legtöbb drog-fogyasztó alkohollal és nikotinnal kezd a marihuána előtt – általában még mielőtt elérnék a korhatárt”. (4)
A stepping stone (lépcsőfok) hipotézis csak a legtágabb értelemben alkalmazható a marihuánára. Azok az emberek akik a marihuána kellemes élményeit élvezik, logikusan valószínűleg inkább próbálnak ki más szereket is, mint azok akik nem akarják kipróbálni a marihuánát vagy akik nem szeretik a hatását. Más szóval a hajlandóság alapja, hogy marihuánát használjon valaki ugyanaz mint más drogok kipróbálása esetében. Ebbe tartozhat a marihuána fiziológiai hatásaira adott válasz vagy más pszihoszociális, de a drog-specifikus hatásoktól független tényező is. Nincs rá bizonyíték, hogy a marihuána fiziológiás hatásai miatt „lépcsőfok hatást” eredményezne. (4)
A kapudrog elmélet másik oldala alapvetően szociológiai jellegű. A marihuána illegalitásából adódóan, a feketepiacon az ember valószínűbben kerül kapcsolatba más illegális szerekkel is:
A WHO kapudrog elmélettel kapcsolatos vizsgálatában megállapította, „hogy az összes hipotézis közül a legvalószínűtlenebb az, hogy a serdülők marihuána használata vezetne heroin használathoz”. A tiltás hatásával kapcsolatban a jelentés megjegyzi, hogy „miközben valaki a feketepiacon marihuánát vásárol, kapcsolatba kerülhet más drogokkal is, ezzel megnő az esélye hogy egyéb illegális szereket is használni fog” (5)
Az, hogy az illegális piacon a marihuánát vásárló egyéb drogokkal is kapcsolatba kerülhet volt az egyik fő ok, hogy a hollandok dekriminalizálják a kannabisz-használatot, azért hogy a kannabiszt elválasszák a keménydrog piactól. Ez a stratégia hatékonynak tűnik, a marihuána-használók között kevesebb kokain-fogyasztó van Hollandiában, mint az USA-ban. (6)
A kábítószerhasználat progressziójának előrejelzésében (ti. hogy „keményebb” drogokra vált az egyén) szerepet játszó fontosabb tényezők:
Bizonyos pszichiátriai zavarok kapcsolatba hozhatók a függőség kialakulásával, és valószínű rizikófaktort jelentenek a progresszióban is. Egy adott szer (akár alkohol) problémás használata (abúzusa) szintén kockázati tényező. A droghasználat intenzitása fontos tényező, a napi marihuána használó fiatalok valószínűbben használnak más szereket is.(4)
Ugyanakkor azok közül akik valaha napi marihuána használók voltak, mindössze 15%-volt az, aki az is maradt húszas évei végén, írja az angol Lordok Háza egyik jelentése. (7)
A marihuána utáni egyéb illegális szerek használatát a legjobban a következő tényezők jelzik előre: az első alkohol vagy nikotin használat ideje, pszichiátriai zavarok és rendszeres (napi) marihuána használat.
Ugyanakkor a folyamatos vagy gyakori használat nem szinonimája a progressziónak. Például a legális drogok használatának elkezdésének ideje bejósolja a későbbi illegális droghasználatot, nem képes előre jelezni a későbbi kábítószerhasználat intenzitását. (4)
Források:
1 Substance Abuse and Mental Health Services Administration, US Department of Health and Human Services, National Household Survey on Drug Abuse: Population Estimates 1998 (Washington DC: US Department of Health and Human Services, 1999), pp. 19, 25, 31.
5 Hall, W., Room, R. & Bondy, S., WHO Project on Health Implications of Cannabis Use: A Comparative Appraisal of the Health and Psychological Consequences of Alcohol, Cannabis, Nicotine and Opiate Use, August 28, 1995 (Geneva, Switzerland: World Health Organization, March 1998).
9 SAMHSA (2004) National Survey on Drug Use and Health, idézi: How likely is trying a substance to lead to further use? Debunking the Gateway Theory & Other Myths, Erowid
Ez az oldal is, mint mindegyik másik a drogriporteren, folyamatosan bővül adatokkal és linkekkel.
További linkek:
Drug War Facts, Common Sense for Drug Policy
Recreational Drugs Information Home Page
Magyar Nemzet 2005. október 21. Megmérgezve (A Drogriporter levele)
Tisztelt Szerkesztőség,
Ugró Miklós „Megmérgezve” című vezércikkének (2005. október 21. Magyar Nemzet) minden tévedésével terjedelmi okok miatt nem tudunk foglalkozni, de két témakörre elengedhetetlennek tartjuk reagálni, a hiteles tájékoztatás védelmében.
Bár maga a szerző is leírja, hogy arra, hogy a tragikus baleset időpontjában a marihuána hatása alatt volt-e a vezető, csak további szakértői vizsgálatok adhatnak majd választ, mégis azt a megállapítást teszi, hogy „a kábítószer és a tragédia között mindenképpen összefüggés van”. A marihuána hatóanyaga, a THC körülbelül két három óra alatt a pszichoaktív hatás eléréséhez szükséges szint alá csökken az agyban[1], eddig tart tehát a „befolyásoltság”. Az viszont, hogy valaki marihuánát fogyasztott, az alkalmak rendszerességétől függően az utolsó fogyasztás után akár több hónapos időtartamig is kimutatható a vizeletből[2]. Tehát az, hogy az elkövető vizeletében marihuána fogyasztás jeleit mutatták ki, nem jelenti azt, hogy az elkövetés idejében a hatása alatt is volt, ezért van szükség szakértői véleményre. Amíg ez nem született meg, semmilyen következtetést nem lehet levonni.
A másik tisztázandó kérdésre, hogy a marihuána mekkora szerepet játszik a közúti balesetekben, létezik tudományos és hiteles válasz. Az epidemiológiai vizsgálatok szerint azok a gépkocsivezetők, akik csak kannabiszt fogyasztanak, nem okoznak gyakrabban balesetet azoknál, akik teljesen józanul vezetnek. A kannabisz hatása a vezetési képességekre viszonylag elhanyagolható. A laboratóriumi kísérletek azt mutatják, hogy marihuána hatása alatt a vezetők nagyobb oldalirányú kilengéseket végeznek, de egyébként ugyanúgy tudják kezelni az autót, ugyanúgy manővereznek és ugyanúgy tudnak fordulni mint egyébként. A közúti balesetek komoly szociális problémát jelentenek, a balesetek gyakoriságát azonban a marihuána csak minimális mértékben befolyásolja, olvasható mindez magyarul is a Nemzeti Drogmegelőzési Intézet által kiadott, „Marihuána, a tudomány álláspontja” című könyvben[3].
Az Országos Kriminológiai Intézet közlekedési balesetekkel kapcsolatos vizsgálata szerint „a kábítószer szerepe a bűncselekményekben mind a tények, mind a közvélekedés alapján elenyésző”[4]. Felmerül a kérdés, hogy a szerző tollat ragadott volna egyáltalán, ha a hírben marihuána helyett az a drog szerepel, amely valóban jelentős szerepet játszik a közlekedési balesetekben. 2004-ben a 22112 közlekedési bűncselekmény több mint 62%-a, 13758 eset volt ittas járművezetéssel elkövetett bűncselekmény[5]. Ebben az évben a 20957 személysérülést okozó közúti balesetből 1104-et (5,3%) követtek el ittas állapotban[6]. Idén szilveszter és újév napján 50 ittas állapotban okozott, személyi sérüléssel járó baleset történt, ebből 6 a halálos áldozatok száma. Vajon miért nem jelennek mag hasonlóan felfokozott lelkületű írások ezen esetek kapcsán, az alkohol betiltását követelve?
A szerző úgy tett bizonyítékok nélküli súlyos kijelentéseket a tragikus baleset körülményeiről, hogy az az újságíró etikai kódexet sérti, és méltatlan a Magyar Nemzet színvonalához.
Szeretnénk kérni, hogy amennyiben van lehetőség olvasói levelünk leközlésére a Magyar Nemzet hasábjain, legyenek szívesek jelezni nekünk. Amennyiben a forráshivatkozásokat nem lehet az olvasói levélben megjelentetni, továbbra is megtalálhatóak lesznek a honlapunkon, a a Társaság a Szabadságjogokért drogpolitikai weboldalának a www.drogriporter.hu -nak Médiamonitor programjában. A Médiamonitor program célja, hogy figyelje és olvasói levelek segítségével tudományos alapokon nyugvó tényekkel korrigálja a sajtóban megjelent, legális és illegális drogokkal kapcsolatos tévedéseket és pontatlan információkat.
Munkájukhoz további sok sikert kívánva,
Takács István Gábor
pszichológus
Társaság a Szabadságjogokért
Médiamonitor Program
Budapest, 1084, Víg utca 28,
tel./fax:+36-1-209-00-46
[1] Argurell, S. et al., „Pharmacokinetics and Metabolism of Delta-9-Tetrahydrocannabinol and Other Cannabinoids with Emphasis on Man,” Pharmacological Reviews 38: 21-43 (1986); Cone, E.J. et al., „Acute Effects of Smoking Marijuana on Hormones, Subjective Effects and Performance in Male Human Subjects,” Pharmacology Biochemistry and Behavior 24: 1749-54 (1986). Idézi Marihuana Myths: Marihuana Facts, Zimmer and Morgan, The Lindesmith Center, 888 Seventh Avenue, NY, NY 10106, 1997
Győri Hét 2007. március 22. Európa beteges szenvedélyei
Tisztelt Győri Hét Szerkesztőség!
A 2007. március 22.-i „Európa beteges szenvedélyei" című cikkükkel kapcsolatban szeretnénk felhívni a figyelmüket néhány tárgyi tévedésre. Az írásuk kritikátlanul hagyatkozik egy brit liberális lapban, az Independent-ben megjelent, Európa szerte nagy port kavaró cikk féligazságaira. A lap szerzői – bizonyos kutatások következtében véleményt változtatva – bocsánatot kértek olvasóiktól, amiért korábban kiálltak a kannabisz dekriminalizációjának népszerűsítése mellett.
Az Independent és az Önök írásának egyik központi állítása szerint a ma forgalomban lévő kannabiszfajták THC tartalma 10-20-szor magasabb, mint egy évtizeddel ezelőtt. Az ez irányú tudományos kutatások azonban nem támasztják alá ezeket az értékeket: A Drugscope nevű brit drogmonitorozási intézet 2007 márciusi jelentése szerint az Egyesült Királyságban használt „skunk" (az egyik legpotensebb kannabisz típus) átlagos potenciája 10% körül van, az ennél erősebb fajták pedig nagyon ritkák [1]. Ha ezt összehasonlítjuk a ’90-es években a marihuánát jellemző, átlagosan 3-5%-os THC tartalommal, akkor 2-3x-os növekedésről beszélhetünk, de THC-t 30-100%-ban tartalmazó kannabiszfajtákról – melyet a 10-20-szoros növekedés eredményezne – semmiképpen sem.
Az ebből következő állításuk – mely értelmében egy füves cigaretta ma 10-20-szor ártalmasabb, mint egy évtizede – egy erőteljes csúsztatás, hiszen a fő hatóanyag, a THC hatásmechanizmusa, a kannabiszban előforduló többlettartalma ellenére mit sem változott. Ugyanígy tévedés lenne általában a szeszes italok ártalmainak növekedéséről beszélni, miután valaki – azonos mennyiségű napi fogyasztás mellett – áttérne a borról a pálinkára. A kannabiszt fogyasztóknak nincs olyan kötelezően előírt mennyiség, melyből a füves cigarettát készítik, tehát egy kézenfekvő módszerrel alkalmazkodni tudnak az erősebb fajtákhoz: kevesebbet tesznek belőle a cigarettába. A tulajdonképpeni probléma azonban nem a bizonyos kannabiszfajták hatóanyagtartalmának növekedése, hanem az elvegyülésük alacsonyabb potenciájú rokonaikkal. Az állami kontroll hiánya a kannabiszpiac fölött többek között azt eredményezi, hogy a fogyasztók ki vannak téve annak a veszélynek, hogy változó erősségű kannabiszhoz jutnak hozzá. Hasonló okokból nyilatkozta Jim van Os professzor, egy a marihuána és a skizofrénia kialakulása közötti relációt vizsgáló holland kutatás vezetője a Guardian-nek a következőket: „az, hogy a kannabisz az emberek egy kisebbségénél pszichózist okozhat, egyáltalán nem érv a tiltása, hanem sokkal inkább a legalizálása mellett. Ez tenné ugyanis lehetővé, hogy a kormányzat információt és tanácsot adjon, és hogy kontrollt gyakoroljon a veszélyesebb skunk fajták fölött". [2]
Ezzel elérkeztünk írásuk másik – szintén az Independent cikk alapján megfogalmazott – fő állításához, mely szerint „a marihuána fogyasztása az emberi agyban megkettőzi a pszichózis kialakulásának lehetőségét".
A skizofrénia és a kannabisz használat közötti kapcsolat már a tavalyi évben is vitatéma volt a brit pszichiáterek körében a Dr. Mikkel Arendt által vezetett dán kutatás kapcsán [3]. Ám a BBC-nek adott interjúban [4] Arendt elismerte, hogy a kutatás nem mutatta ki, hogy a kannabisz és a skizofrénia kialakulása között oksági kapcsolat állna fent, ugyanis számos olyan tényezőt nem voltak képesek megvizsgálni (pl. szociális háttér, más drogok használata stb.), amelyek mindegyike felelős lehet a skizofrénia kialakulásáért. A kutatás gyakorlatilag azt igazolja, hogy a kannabisz fogyasztása siettetheti a skizofrénia kialakulását/kiteljesedését azoknál a személyeknél, akik erre hajlamosak. Az érintettek kisebbségét érzékeltetendő érdemes megjegyezni, hogy a hivatalos dán becslések szerint évente minden 100 000 emberből 2,7 szembesül kannabisz indukálta pszichotikus zavarral (miközben a 2003-as statisztikák szerint a dán 16-24 év közötti lakosság mintegy 40,9%-a használt már kannabiszt, mintegy 20%-uk az elmúlt hónapban is), tehát bajosan fogadható el, hogy a kannabisz megkettőzi a pszichózis kialakulásának esélyét. Tudományosan jelenleg annyi bizonyított, hogy a pszichózisra genetikailag hajlamos fiatalok esetében a kannabisz intenzív fogyasztása növeli a tünetek megjelenésének valószínűségét [5], de ez nem jellemző azok esetében, akik nem hajlamosak pszichózisra. A skizofrénia ugyanakkor nem fordult elő gyakrabban azokban a történelmi korokban, amelyekben a marihuána-fogyasztás elterjedtebb volt, az elmúlt harminc évben pedig, a kannabisz-használat ugrásszerű növekedéséhez képest a skizofrénia előfordulása enyhén csökkenő tendenciát mutat [6].
A kábítószer használattal járó problémák csökkentéséhez tudományosan megalapozott, tényszerű információkat átadásával lehet sikeresen hozzájárulni, elkerülve a már meglévő félreértések számának és az előítéleteknek növelését.
Ez a levél a TASZ Médiamonitor programjának részeként született, melynek célja a sajtó hiteles és tényszerű tájékoztatásnak segítése drogtémában. Levelünk a cikkük kritikájaként felkerült a www.drogriporter.hu című honlapunkra. A TASZ Médiamonitor programja 2007-ben a SozialMarie innovatív szociális program díját nyerte.
További sok sikert a munkájukhoz,
Kardos Tamás
Társaság a Szabadságjogokért
Médiamonitor Program
Budapest, 1054, Víg utca 28,
tel./fax: 36-1-209-00-46
Hivatkozások:
[1] Drugscope: Cannabis cultivation â018boomingâ019 in Britain but law enforcement hitting local supplies – http://href.hu/x/2gb8
[2] No retreat on cannabis: Leader Tuesday March 22, 2005 http://href.hu/x/2su8
[3] Mikkel Arendt et al., „Cannabis-induced psychosis and subsequent schizophrenia-spectrum disorders: follow-up study of 535 incident cases," British Journal of Psychiatry 187 (2005): 510-515. [Absztrakt]
[4] Drug disorder schizophrenia link: http://href.hu/x/2sub
[5] Prospective cohort study of cannabis use, predisposition for psychosis, and psychotic symptoms in young people. – http://href.hu/x/2lzf
[6] Macleod J, Oakes R, Copello A, Crome I, Egger M, Hickman M, Oppenkowski T, Stokes-Lampard H, Davey Smith G. (2004) Psychological and social sequelae of cannabis and other illicit drug use by young people: a systematic review of longitudinal, general popul – http://href.hu/x/2lzi
Drogszigor: Mi változik az új Büntető Törvénykönyvben?
A Drogriporter büntetőjogi kisokosából megtudhatod, hogy miként változnak a kábítószerrel kapcsolatos jogszabályok július elsejétől