A büntető törvénykönyv kábítószerrel kapcsolatos szakaszainak a kormány által előterjesztett tervezete nem oldja meg a drogfogyasztók problémáit és a jelenleginél is nagyobb mértékű jogbizonytalanságot eredményezhet.
Találatok erre: Exam NCA-6.5 Details 🧰 Reliable NCA-6.5 Test Materials 📕 NCA-6.5 Guide 🏟 Search on ( www.pdfvce.com ) for NCA-6.5 to obtain exam materials for free download ⚓Best NCA-6.5 Preparation Materials
Széljegyzetek – 2023.12.19.
A múltkori posztban arról írtam, hogy egy pszichológiai modell szerint a mentális jóllétnek/egészségnek négy tényezője, dimenziója van: (1) tudatosság, (2) kapcsolódás, (3) belátás és (4) céltudatosság (jelentés-teliség értelemben). Írtam azt is, hogy vannak olyan jó gyakorlatok, amelyekkel képesek vagyunk mind a négy tényező mentén fejleszteni magunkat.
A modell egyik kidolgozója, Richard Davidson amerikai pszichológus nagy személyes kedvencem – a Dalai Láma személyes barátjaként sokat tett azért, hogy a modern pszichológia megismerje és alkalmazza a buddhista meditációs iskolák belátásait és módszereit.
Valaki megkérdezte, hogy mik is ezek a jó gyakorlatok – íme!
1) A tudatosság (awareness) képességét évezredek óta műveli az emberiség: ennek széles körben elterjedt módszere a meditáció. A meditációnak számos különféle kultúrában, világvallásban gyökerező hagyománya és módszere van. Napjainkban az egyik legnépszerűbb a Nyugaton is elterjedt tudatos jelenlét (mindfulness) meditáció. Ennek számos tudományosan igazolt eredményességű alkalmazását kifejlesztették (pl. John-Kabat Zinn mindfulness-alapú stressz-csökkentés módszere). A meditáció során az ember elsajátíthatja a képességet arra, hogy nyitott tudatossággal jelen legyen, figyelmét befelé fordítsa. Ennek során megvizsgálja a különféle fiziológiai és mentális folyamatok keletkezését és elmúlását. Ítélkezés és elmerülés nélkül.
2) Azt gondolnánk, a kapcsolódás (connection) fejlesztése egyéni szinten nem lehetséges – hiszen ez meghatározásánál fogva csakis több ember között lehetséges. Ráadásul az ember kora gyermekkorában, a gondviselőivel való kapcsolódás során kapja meg a blueprint-et, az alapsémát arra, ahogyan más emberi lényekhez fog kapcsolódni. Ha kisgyermekként nem sikerül biztonságos kötődést kialakítania, az egész életére kihathat. Viszont azt is tudjuk, hogy az együttérzés képessége, ami alapvetően fontos ahhoz, hogy jól kapcsolódjunk, fejleszthető. Egyéni szinten is. A tudományos bizonyítékok szerint azok az emberek, akik legalább két hétig naponta legalább 30 percet töltöttek együttérzést fejlesztő meditációval, jelentős javulást tapasztaltak az emberi kapcsolataikban. Hasonlóan eredményesnek találták a kutatások a pozitív pszichológiai beavatkozásokat, amelyek olyan érzelmekre fókuszálnak, mint a kedvesség, a hála, a remény, a megbocsátás stb. Ez persze önmagában senkinek sem garantálja a jó kapcsolatokat. Azonban azzal, hogy megtanul kevésbé seggfejként viselkedni, jelentősen javulnak a lehetőségei a kapcsolatépítésre/fenntartásra.
3) Ahhoz, hogy fontos belátásokhoz (insight) jussunk saját magunkkal kapcsolatban, az önismeretünket kell fejlesztenünk. A lelki-szellemi gyarapodásnak, művelődésnek számos módja van, az egyén világnézetétől függően. És vannak olyan eredményes módszerek is, amelyek akkor segítenek, ha úgy érezzük, elakadtunk és segítségre van szükségünk. Ilyen a pszichoterápia. A kognitív viselkedés-terápia (CBT) például a tudományos bizonyítékok szerint eredményesen képes feloldani olyan rosszul illeszkedő (maladaptív), önkorlátozó ítéleteket, meggyőződéseket, hiedelmeket, amelyeket saját értéktelenségünkről, tehetetlenségünkről alkotunk. Még ma is közkeletű az elképzelés, hogy igazi változást csak gyógyszerekkel lehet elérni az agyunk működésében. Ma már azonban tudjuk, hogy a pszichoterápia nem csak egyszerűen beszélgetés: megváltoztatja az agyunk működését. Új idegi hálózatok keletkeznek, amelyek hozzájárulnak ahhoz, hogy a régi, rossz szokásaink, viselkedésmintáink helyett új, egészséges megküzdési stratégiákat alakítsunk ki.
4) A céltudatosság (purpose) nem valamiféle törtetést jelent, aminek során egy nagy célnak minden mást alárendelünk. Sokkal inkább azt, hogy találjunk jelentést akár a hétköznapi tevékenységeinkben is. A kutatásokból tudjuk, hogy azok az emberek, akik bizonyos az egoista érdekeken túlmutató közösségi, transzcendens értékeket vallanak, nagyobb mentális jóllétnek örvendenek. Így például jobban ellenállnak a stressznek, és egészségesebb döntéseket hoznak, nem merülnek el az önmarcangoló gondolatokban (rumináció). Vannak terápiás módszerek, amelyekkel ezen tényező mentén is pozitív változás érhető el. Ilyen például az elfogadás és elköteleződés terápia (ACT), ami egyébként szintén a mindfulness egyik leágazódása. Arra összpontosít, hogy fogadjuk el, hogy foglalkoznunk kell a negatív érzelmeinkkel, és emellett pedig találjunk jelentést az életünkben.
A kutatók szerint a tudományos bizonyítékokból egyértelműen leszűrhető, hogy a mentális jóllét nem egyszerűen valami adottság, hanem tanulható, fejleszthető. Az irányítószámunkból, a társadalmi osztályunkból, a gyermekkori traumáinkból származó kiváltságok/hátrányok nagyban meghatározzák a mentális jóllétünket, ezért szükség van arra, hogy a társadalom igazságosabbá és egyenlőbbé váljon (ezt én teszem hozzá). De a rendszerszintű változások mellett egyéni, közösségi szinten is szükség van olyan módszerekre, amelyek az egyént segítik abban, hogy leküzdje a hátrányait.
Én ezt úgy fogom fel (elnézést a vulgarizmusért), hogy ha egyéni szinten egyre több ember tanul meg kevésbé seggfej lenni, akkor talán a világ, a társadalom sem a seggfejség felé halad – és fordítva. A kettő egymást feltételezi.
Ha tetszenek a Drogriporter írásai, ha adnak valami fontosat, kérlek, Te is adj valamit – légy a támogatónk: https://drogriporter.hu/tamogass/
A hivatkozott cikk: https://www.pnas.org/doi/pdf/10.1073/pnas.2014859117
Kép: Monica Denevan
Támogasd a Drogriportert a Global Givingen!
Szereted a TASZ videókat? Ha igen, segíts az adománygyűjtésünkben és támogass minket a Global Givingen!
Marihuána és autózás
Egy amerikai vizsgálat szerint az alkohol és kokain mérhetően növeli a balesetokozás kockázatát, míg a marihuánánál ez a hatás nem igazolt.
Minőség és drogprevenció: konferencia a hazai drogprevenció helyzetéről
„MINŐSÉG ÉS PREVENCIÓ – A drogprevenció helyzete. Nemzetközi irányok – Hazai fejlesztési törekvések” címmel rendezett konferenciát az ELTE PPK és a Magyar Addiktológiai Társaság 2021. november 25-én. Beszámolónk következik!
Legális drogok és a Big Pharma Daddy vigyorgó lányai
Három nő élményei a pszichiátria világában – gyógyszerek, zárt osztály és forgóajtók. Sniffany beszámolója következik!
Megszüntették a nyomozást – sajtóközlemény
A Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) jogvédő szervezet örömmel konstatálja, hogy akciója nyomán bebizonyosodott, nem helyezhető vád alá hazánkban az, aki tűcsere-szolgáltatást nyújt. Az ügyészság megszüntette a nyomozást, olvassák el az ügyészségi határozatot, a TASZ 2006. július 31.-án kiadott sajtóközleményét és a legfrissebb sajtóanyagokat!
MEGHÍVÓ FELJELENTÉSRE Tűcsere: alaposan gyanús?
A Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) jogvédő szervezet jogi képviseletet nyújt a legnagyobb hazai tűcsere-program egy munkatársának, aki december 1-jén 12.00 órakor feljelenti magát a Fővárosi Főügyészség Budapest, V. kerület, Akadémia utcai épületében.
88 év eksztázisban – bye bye Szása! Alexander „Sasha” Shulgin (1925–2014)
Vendégszerzőnk, Én+te+ö=gén (Daath.hu) nekrológja a legendás vegyészről, aki amellett, hogy több száz saját maga alkotta „dizájner droggal” végzett önkísérletet, sokat tett a mértékletes szerhasználati kultúra alapjainak megteremtéséért is
TV2 Strucc 2007. január 4.
A TV2 jó szándékú, célként a hátrányos helyzetűek problémáinak bemutatását kitűző Strucc című műsorában egyéb programok mellett a Szcientológia Egyház Narkonon terápiás és drogprevenciós programjai szerepeltek úgy, hogy a néző nem tudta, hogy ők azok. Levelünkben felhívtuk a figyelmet erre, és röviden bemutattuk a szerkesztőségnek a Narconon programot. Ajánlónkban a Narcononal kapcsolatos cikkeket olvashatják.