„MINŐSÉG ÉS PREVENCIÓ – A drogprevenció helyzete. Nemzetközi irányok – Hazai fejlesztési törekvések” címmel rendezett konferenciát az ELTE PPK és a Magyar Addiktológiai Társaság 2021. november 25-én. Beszámolónk következik!
A hazai drogprevenció feltérképezése
Az első előadást Paksi Borbála, az ELTE PPK kutatója tartotta, aki ismertette a droghasználat és egyéb szerhasználati szokások, valamint viselkedési addikciók kockázatának csökkentésére irányuló prevenciós programok feltérképezésére végzett országos kutatás eredményeit.
A hazai prevenciós szcénát felmérő első országos kutatásra 2003-2005 között került. Ez az első kutatás az iskolai színtérre összpontosított. 2013-15 között készült el az első, színtértől független országos kutatás a prevenció helyzetéről, egy a szerencsejáték-függőség megelőzésének tudományos megalapozását szolgáló projekt részeként, ami kitért ugyanakkor az egyéb, szerhasználati problémák megelőzését célzó tevékenységek vizsgálatára is.
Paksi a hazai drogprevenció helyzetét felmérő legfrissebb, 2017-2020 közötti időszakra irányuló vizsgálat még nem publikált előzetes eredményeit részletesen is ismertette a hallgatósággal.
A prevenciós programok felmérését nehezíti, hogy nincsen egységes statisztikai adatgyűjtés a prevencióval kapcsolatban. Bár a KSH a Civil és Egyéb Nonprofit Szervezetek Tevékenységéről szóló adatszolgáltatás keretében 2020-óta már kitér az ezzel kapcsolatos adatgyűjtésre is, de egyrészt ez nem fedi le az ismertetett kutatási periódust, másrészt az ezzel kapcsolatos adatokat nem sikerült a kutatóknak megszerezni és feldolgozni egyelőre. Így hat másik adatbázisból próbálták azonosítani a prevencióval foglalkozó szervezeteket.
A kutatás keretében különböző adatforrások – korábbi kutatások, pályázati anyagok, ellátáskereső portál stb. – áttekintése alapján 1221 potenciálisan a kutatás célcsoportjába tartozó szervezetre kiterjedő adatbázis került kialakításra. A 1221 szervezet megkérdezése alapján 430 olyan szervezetet azonosítottak, amelyek valamilyen módon foglalkoznak prevencióval. A kutatók ezt nevezik a teljes hazai prevenciós kínálatnak.
A teljes prevenciós kínálatot jelentő 430 szervezetből 276 szervezet az, ami aktuálisan, saját prevenciós programot kínál. Ezek közül a fővárosban 58 prevenciós szolgáltató programjai elérhetők, vidéken, megyei szinten, átlagosan 11 szolgáltatóé.
A kutatás 97 szervezet 167 programjáról rendelkezik részletes adatokkal. Ezek többsége (112) univerzális prevenció. Célzott prevenció 67, míg javallott prevenció 33 program keretében zajlik.
A megismert programok közel kétharmada (63%-a) nyújtott kimondottan drogfogyasztással kapcsolatos prevenciót, s további 15%-uk közvetetten foglalkozik a drogokkal. Leginkább a 14-18 éves korosztályt célozzák, és a leggyakoribb célkitűzések közé az ismeretterjesztés és a készségfejlesztés számított. A programoknak kevesebb, mint 10%-ába végeznek olyan tevékenységeket, mint az ártalomcsökkentő edukáció vagy a krízishelyzetek kezelése. A programoknak mintegy háromnegyede maximum 10 alkalom/foglalkozásból áll.
Az új törvény bizonytalanságot hozott
Sajnos a kutatást finanszírozó Emberi Erőforrások Minisztériuma részéről senki sem vállalta az előadást a konferencián a járványhelyzetre való tekintettel közelmúltban megjelent miniszteri rendelet okán, így a döntéshozó álláspontját nem ismerhettük meg. Felmerült a konferencián a kérdés, hogy vajon a helytelenül “pedofil törvénynek” nevezett (valójában homofób elemeket tartalmazó) törvény vajon miként érintette a prevenciós szolgáltatásokat. Hiszen ez a törvény, egy a gyermekek elleni szexuális abúzusok megelőzéséről szóló jogszabálytól idegenül és érthetetlenül, korlátozza az iskolákban a szexualitással, az internet veszélyeivel és a drogfogyasztással kapcsolatos tájékoztató és prevenciós tevékenységek folytatását.
Az új törvény szerint civil szervezet drogprevenciós tevékenységet “csak akkor tarthat, ha jogszabályban kijelölt szerv nyilvántartásba vette.”
Bár a drogprevenciós – és általában az iskolai egészségfejlesztő – tevékenység eddig is elvileg a Nemzeti Népegészségügyi Központ (NNK) szakmai ajánlásához volt kötve, ez a törvény zavart és bizonytalanságot okozott a szakmában. Nem világos ugyanis sem a szolgáltatók, sem az iskolák számára, hogy vajon a korábbi szakmai ajánlás kiadásával történő “nyilvántartásba vétel” elegendő-e ahhoz, hogy egy szervezet iskolai prevenciót folytasson. Ráadásul az NNK ajánlásával a jelenleg mindössze mintegy harminc program rendelkezik az egész országban.
Minőségi strandardok a drogprevencióban
A konferenciát szervező Magyar Addiktológiai Társaság (MAT) elnökségi tagja, illetve az ELTE PPK oktatója, Dr. Felvinczi Katalin azokról a minőségfejlesztési törekvésekről beszélt, amelyek nemzetközi szinten a drogprevenciós beavatkozásokat próbálták javítani. Ilyenek például az Európai Drogprevenciós Minőségi Standardok (EDPQS), az első kísérlet egy átfogó kritériumrensazer kidolgozására, ami felvázolja azokat a szempontokat, eljárásokat amelyek révén a prevenció magas minőséget képviselhet.
Hangsúlyozta, hogy bár a prevenciós beavatkozások tartalmi elemei, programjai változhatnak és változniuk is kell, fontos, hogy legyenek olyan kritériumok, amelyek azt a folyamatot írják le, amelynek során minőségi beavatkozásokat alakíthatunk ki. Hasonlóan ahhoz, ahogyan a nemzetközi ajánlások tartalma is változott azzal kapcsolatban, hogy milyen ételek tekinthetőek az egészséges táplálkozás részének – de az eljárásrend (táplálkozási piramis) állandó.
Ismertette a MAT 2019-es konferenciáján tartott fókuszcsoportos megbeszélés eredményeit, amelyekkel felmérték a hazai prevenciós rendszer erősségeit és gyengeségeit.
Bár a szakemberek jó szakmai közösségről és aktív szervezetekről számoltak be, megállapították azt is, hogy a hazai drogprevenciós programok értékelése, bizonyíték alapú tervezése szinte teljesen hiányzik.
Nincsenek erőforrások a munkaerő fejlesztésére, és hiányzik a nemzeti döntéshozatal szintjén az ezirányú érdeklődés. Csökken a drogpolitika megbecsültsége az illetékes minisztériumban, akárcsak a drogprevenciós költségvetés, jól bevált támogatási programokat függesztettek fel. Ez bizonytalanságot eredményez. Bár működik a prevenciós programok minősítési rendszere, ennek számos feltétele hiányzik. Megszűnt a Nemzeti Drogmegelőzési Intézet, ami a drogprevenciós módszertannal kapcsolatos támogatást nyújtott a szervezeteknek.
Felvinczi elmondta, hogy az EU-n belül, sőt, a mi régiónkban is vannak jó gyakorlatok arra, hogyan lehet jó akkreditációs rendszert kidolgozni a drogprevenció minőségbiztosítására. A horvátoknál program-szintű akkreditáció van, aminek az uniós standardok az alapjai, míg a cseheknél a szervezeteknek kell megfelelniük bizonyos szakmai elvárásoknak, és csak akkor folytathatnak prevenciót – és akkor juthatnak közpénzhez.
A prevenciós szakemberek figyelmébe ajánlotta az európai prevenciós képzési tananyagot (European Prevention Curriculum), amelyet az Európai Kábítószer- és Kábítószer-függőség Megfigyelő és Adatgyűjtő Központ (EMCDDA) dolgozott ki. Ebben leírják a prevenciós tudomány meglévő tapasztalatait, az egyes prevenciós színterek speciális tulajdonságait, a bizonyíték-alapú tervezés és értékelés szabályait.
Bizonyíték alapú prevenciós programok
Sebestyén Edit, az ELTE PPK kutatója arról beszélt, hogy mit is nevezünk bizonyíték-alapúnak a drogprevencióban.
A bizonyíték alapúság spektruma a káros programoktól a nem eredményesekig, majd a nem ismert hatásútól az ígéretes programokon át az eredményesig vezet. Vannak programok, amelyek kutatáson alapuló elméleten alapulnak – és vannak olyanok, amelyek már szigorú értékelésen is átestek. A magyar programok többsége a nem ismert és az ígéretes kategóriába tartozhat szerinte.
Az értékelés munkája sem egyszerű: az EU értékelői 5 kategóriát használnak az eredményesség megítélésére, a skála a valószínűleg nem eredményestől az , eredményesig terjed.. Csak, ha több magas színvonalú értékelő vizsgálat is készült egy programról, akkor kaphatja meg az eredményes besorolást.
A kutatások szerint a strukturálatlan, spontán beszélgetés nem eredményes, a didaktikus módszerek, például a frontális előadások sem. A félelemkeltés, az eltúlzott kockázatra való hivatkozás, a diákok random drogtesztelése sem. A jó prevenciós propgramok interaktívak, strukturált órákból és csoportmunkából állnak, megadott tananyagot követnek, fejlesztik az énhatékonyságot és az önérvényesítést.
Az Európai Kábítószer- és Kábítószer-függőség Adatgyűjtő Központ (EMCDDA) jó gyakorlatokat tartalmazó adatbázist (Xchange) épített, ahol a bizonyíték alapú programok megtalálhatók. Ebben egyetlen magyar program sem szerepel, hiszen nálunk nincsenek szigorú értékelő kutatások a drogprevenciós programokkal kapcsolatban. Az adatbázis, ami egyelőre csak angolul elérhető, keresésre ad lehetőséget korcsoportok és különféle színterek, rizikócsoportok szerint is.
Sebestyén két olyan nemzetközi programot ismertetett, amelyek megfelelnek a bizonyíték alapúság kritériumainak.
Az egyik az Unplugged nevű program, ami univerzális iskolai megelőző program 12-14 évesek számára. Az első nemzetközi együttműködésben fejlesztett program, ami a társas befolyásolás elméletén alapszik. A célja, hogy személyes és társas készségeket fejlesszen. Arra összpontosít, hogy alakítsa a fiatalok normatív vélekedéseit – magyarul azt, hogy mit tartanak a tinik menőnek, és mit gáznak.
A programot 143 iskola 435 osztályában 7079 tanuló részvételével zajló kontrollált klinikai vizsgálatban értékelték. A program csökkentette a napi dohányzást és kannabisz-fogyasztást, valamint az időszakos részegségek előfordulását. A program pozitív hatása a részegség előfordulásával és a kannabisz fogyasztásával kapcsolatban fennmaradtak a 18. hónapban is. A projektet a tanári visszajelzések alapján fejlesztették – és ingyen elérhető: www.eudab.net
A második program a jó magaviseleti játék (good behaviour game), ami 6-10 évesek számára készült. Ez egy viselkedésszabályozási stratégia az általános iskolák tantervével párhuzamosan kerül alkalmazásra. Eredetileg az USA-ból származik, de kipróbálták több EU országban is. Csapatokat hoznak létre, ezek különféle jutalmakat kapnak, a fő cél az agresszió és zavaró órai magatartás csökkentése. Az értékelési eredmények szerint a program csökkentette a tanár által észlelt érzelmi és magatartási problémák. Sebestyén szerint ezek a programok kellő támogatással Magyarországon is működhetnének, amennyiben a kormány befektetne a szakmai anyagok lefordításába, illetve a szakemberek képzésébe, a programok kialakításába és iskolákba integrálásába. Ennek egyik fő előnye lenne az is, hogy a közoktatás, mint rendszer, drogproblémákkal kapcsolatos hozzáállása, viszonyulása is alapvetően javulna, tudatosabbá, rendszerszerűbbé válna.
A MAT javaslatai a drogprevenció fejlesztésére
A konferencia zárásaként Felvinczi Katalin ismertette a MAT szakmai javaslatait a hazai drogprevenció fejlesztésére. Első javaslatuk, hogy át kell alakítani a hazai minőségbiztosítási rendszert, és képzést kell biztosítani annak érdekében, hogy minél több szervezet váljon képesség minőségi prevenciós programokat fejleszteni és értékelni. Ezenkívül szükség lenne egy olyan adatbázisra, ami naprakész információt szolgáltat a szervezetek és programjaik számára. A második javaslatuk a prevenciós beavatkozások minőségének és számának jelentős növelése, ehhez pedig szükséges egy hosszú távú, fenntartható finanszírozási és képzési rendszer kidolgozása, az európai minőségi strandardok széles körű alkalmazásával.
