A Beszélőben megjelent cikkváltásban Ethan Nadelmann politológus csap össze az amerikai drogcárral.
Találatok erre: Pass AD0-E712 Rate 🦍 AD0-E712 Detailed Study Plan 🈵 New AD0-E712 Cram Materials 🥓 Enter [ www.pdfvce.com ] and search for ➠ AD0-E712 🠰 to download for free 🎧Customized AD0-E712 Lab Simulation
RTL Klub Híradó 2006. március 27. Hétszer károsabb a füves cigi, mint a sima (A Drogriporter levele)
Tisztelt Hegyi Nóra!
Az RTL Klub Híradó 2006. március 27.-ei adása a marihuána füstjének rákkeltő hatásával foglalkozott, „Hétszer károsabb a füves cigi, mint a sima” címmel. A hivatkozott kutatás és a rendelkezésre álló kutatások nem elégségesek ilyen súlyú következtetések levonására.
A műsorban elhangzó kutatást a Francia Fogyasztók Intézete (Institut National de
Hogy meg lehessen becsülni a marihuána használat kockázatának mértékét a rák kialakulására nézve, nem elég pusztán a füst anyagait összehasonlítani.
Először is ismernünk kell az általános fogyasztási mintákat: A legtöbb kannabisz fogyasztó alkalmilag szív, sokkal kevesebben fogyasztanak naponta, főleg napi három jointot. Legtöbbjük harmincas évei előtt felhagy a marihuána fogyasztásával[4]. A dohányzás keltette legnagyobb kockázat éppen a hosszú távú rendszeres használatban rejlik.
Másodszor nagyobb jelentőséggel bírnak azok a kutatások, amelyek rákos emberek marihuána és dohány-fogyasztási múltját elemezve próbálják megbecsülni a két drog használatának rákkeltő potenciálját. Egy 2005-ös tanulmány szerint az áttekintett 14 ilyen kutatás nem volt képes meggyőző oki kapcsolatot találni a marihuána-használat és a rák kialakulása között.[5] Az ezt az elemzést is elvégző neves kutató, Dr. Donald Tashkin, a los angelesi egyetem (UCLA) professzora ugyanakkor a Nemzetközi Kannabinoid Kutató Társaság (ICRS) 2005-ös ülésén egy olyan, még nem publikált kutatásáról számolt be, amely 1209 rákos beteget vizsgált. A marihuána használat és a rák kialakulása között nem, hogy nem talált pozitív kapcsolatot, de azoknál a pácienseknél, akik kizárólag marihuánát szívtak és nem dohányoztak, még pozitívabb eredményeket kapott, mint a sem nem dohányzó, sem füvet nem szívó kontroll-csoport tagjainál![6]
Egyes szakértők szerint mind a dohányfüst, mind a kannabiszfüst hasonló kémiai tulajdonságokkal rendelkezik, farmakológiai hatásaik azonban jelentősen különböznek. A kannabiszfüst összetevői minimalizálnak bizonyos rákkeltő folyamatokat, a dohányfüst viszont felerősít egyeseket.[7]
Ahogy nem megalapozott azt állítani, hogy „hétszer károsabb a füves cigi, mint a sima”, elhamarkodott lenne azt a következtetést levonni, hogy a marihuána szívása megelőzi a rák kialakulását. A helyzet viszont mindenképpen bonyolultabb, és árnyaltabb bemutatást kíván, mint ahogyan az a műsorban történt.
Ez a levél a TASZ Médiamonitor programjának részeként született. További információrét keresse fel a www.drogriporter.hu weboldalt.
Üdvözlettel,
Takács István Gábor
pszichológus
Társaság a Szabadságjogokért
Médiamonitor Program
Budapest, 1054, Víg utca 28,
tel./fax:+36-1-209-00-46
www.drogriporter.hu
takacsistvan@tasz.hu
[1] Wu, T. C., Tashkin, D. P., Djahed, B., & Rose, J. E. (1988). Pulmonary hazards of smoking marijuana as compared with tobacco. N Engl J
Med 318, 347–351. idézi Hashibea, Straifa, Tashkin, Morgenstern, Greenland, Zhangd (2005) Epidemiologic review of marijuana use and cancer risk, Alcohol 35 (2005) 265–275
[2] Hoffmann, D., Brunnerman, D. K., Gori, G. B., & Wynder, E. L. (1975).On the carcinogenicity of marijuana smoke. Recent Adv Phytochem 9,63–81. idézi Hashibea, Straifa, Tashkin, Morgenstern, Greenland, Zhangd (2005) Epidemiologic review of marijuana use and cancer risk, Alcohol 35 (2005) 265–275
[4] House of Lords Committee on Science and Technology, Ninth Report Session 1997-98, Cannabis, the scientific and medical evidence. November 1998. (4.31)
http://www.parliament.the-stationery-office.co.uk/pa/ld199798/ldselect/ldsctech/151/15101.htm
[6] Fred Gardner (2005) Study: Smoking Marijuana Does Not Cause Lung Cancer, www.counterpunch.org illetve Drogriporter (2005) Okoz-e tüdőrákot a fű? 2005.08.11 Sárosi Péter
A gyógyászati marihuánával kapcsolatos legnagyobb áttörések 2013-ban
A gyógyászati marihuána kutatása töretlenül haladt az évek során, de a 2013-ban látott áttörések valóban jelentősek voltak. Az alábbiakban különösebb sorrendiség nélkül felsorolunk pár okot (a sok közül), amiért a tavalyi év emlékezetes volt a kannabisz kutatás számára.
Hogyan előzzük meg a kannabisz kiváltotta szorongást … politikusoknál
A kannabisz által gerjesztett pszichológiai szorongás szindróma káros hatásai a politikusokra.
Hogyan előzzük meg a kannabisz kiváltotta szorongást … politikusoknál
A kannabisz szorongást, nyugtalanságot és dühöt válthat ki politikusokból. A kannabisz által gerjesztett pszichológiai szorongás szindróma (cannabis induced psychological distress syndrom – CIPDS) következményei közé tartozik a politikai és jogi szabályozás terén megnyilvánuló túlreagálás, illetve a kannabisz használat és abúzus közötti különbség érzékelésére való képtelenség.
Drogpolitikai balítéletekről
Válasz egy tiltáspárti kritikára
Marihuána és iskolai teljesítmény
A közhiedelemmel szemben több mint fél tucat vizsgálat bizonyítja, hogy a marihuána-fogyasztók a többiekéhez hasonló jegyeket kapnak a főiskolán (1).
A marihuána-használók és nem használók egyenlő mértékben vesznek részt sport- és más iskolán kívüli tevékenységekben (2), és ugyanolyan hangsúlyt fektetnek a teljesítményre és sikerre (3). Néhány kutató a marihuána-használók esetében éppenséggel jobb jegyeket talált (4).
A marihuána-fogyasztás az egyetemeken és a főiskolákon nem befolyásolja a teljesítményt, a középiskolás diákok körében végzett vizsgálatok viszont azt mutatják, hogy az erős marihuána-használat összefügg a tanulmányok sikertelenségével. Az erős marihuána-használóknak rosszabb jegyei vannak és kevésbé érdeklődnek a karrierjük iránt, mint az alkalmi használók vagy nem használók, gyakrabban hagyják ott az iskolát, kevesebb időt fordítanak a házi feladatokra és többet lógnak a suliból (5).
A legtöbb erős fogyasztónak már rossz jegyei voltak a marihuána fogyasztása előtt, tehát nem ez a szer okozta a rossz teljesítményt (6). Ráadásul az erős marihuána-használók hajlamosabbak más illegális drogok és alkohol gyakori fogyasztására, mint az alkalmi használók vagy a nem használók (7).
Mikor a tanulmányok ezeket a tényezőket is kiszűrték, akkor a marihuána-használat nem járult hozzá jelentős módon a középiskolás diákok tanulmányi teljesítményének alakulásához (8). A marihuána-használat minden valószínűség szerint nem okoz gyenge iskolai teljesítményt, a marihuána rendszeres használata a középiskolában inkább egy általános devianciamintába illeszkedik (1). Depressziós, motiválatlan, a konvenciókhoz nem alkalmazkodó középiskolások választhatják a marihuánát, de valószínűleg nem a marihuána okozza a devianciájukat. (1)
(Folytatás következik…)
Források:
(1) Mitch Earleywine: Marihuána – a tudomány álláspontja. EDGE 2000-NDI Kiadó, Budapest, 2004.
(2) Walters, P.A., “Drug Use and Life-Style Among 500 College Undergraduates,” Archives of General Psychiatry 26: 92-96 (1972); Pope, H.H. et al., “Drug Use and Life-Style among College Undergraduates: Nine Years Later,” Archives of Genera
(3) Hogan, R. et al., “Personality Correlates of Undergraduate Marijuana Use,” Journal of Consulting and Clinical Psychology 35: 58/63 (1970); Brill, N.Q. et al., “Personality Factors in Marijuana Use: A Preliminary Report,” Archives of General Psychiatry 24: 163-65 (1971); Miranne, A.C., “Marijuana Use and Achivement Orientations of College Students,” Journal of Health and Social Behavior 20: 194-99 (1979); Hochman, J.S. and Brill, N.Q., „Chronic Marihuana Use and Psychosocial Adaptation,” American Journal of Psychiatry 130: 132 – 40 (1973).
(4) Goode, E., “Drug Use and Grades in College,” Nature 234: 225-27 (1971); Gergen, M.K. et al., “Correlates of Marijuana Use Among College Students,” Journal of Applied Social Psychology 2: 1-16 (1972); Blum, R., Students and Drugs, San Fransisco: Jossey-Bass (1969); Mellinfer et al. (1978).
(5) Jessor, R. et al., “Psychosocial Correalates of Marihuana Use and Problem Drinking in a National Sample of Adolescence,” American Journal of Public Health 70: 604-13 (1980); Brook, J.S. et al., “Stability of Personality During Adolescence and its Relationship to Stage of Drug Use,” Genetic, Social,and General Psychology 111: 317-30 (1985); Block, J. et al., Longitudinally foretelling Drug Usage in Adolescence: Early Childhood Personality and Environment Precursors,” Child Development 59: 336-55 (1988); Kandel, D.B. and Davies, M., “High School Students Who Use Crack and Other Drugs,” General Archives of Psychiatry 53: 71-80 (1996); Kandel, D.B. and Logan, J.A., “Patterns of Drug Use from Adolescence to Young Adulthood: I. Periods of Risk for Initiation, Contunued Use and Discontinuation,” American Journal of Public Health 74: 660-66 (1984); Hawkins, J.D. et al., “Risk and Protective Factors for Alohol and Other Drug Problems in Adolescence and Early Adulthood: Implications for Substance Abuse Prevention,” Psychological Bulletin 112: 64-105 (1992).
(6) Shedler, J. and Block, J., “Adolescent Drug Use and Psychosocial Health,” American Psychologist 45: 612-30 (1990); Block et al (1988).
(7) Johnson, V., “A Longitudinal Assessment of Predominant Patterns of Drug Use Among Adolescence and Young Adults,” pp. 173-82 in Chesher, G. et al. (eds), Marijuana: An International Research Report, Canberra: Australian Government Publishing Service (1988); Yamaguchi, K. and Kandel, D.P., “Patterns of Drug Use from Adolescence to Young Adulthood III: Predictors of Progression,” American Journal of Public Health 74: 673-81 (1974); Jessor, R., “Roblems Drinking and the Dimensions of Involvement with Drugs,” American Journal of Public Health 73: 543-52 (1983); Kandel, D.P. and Yamaguchi, K., “From Beer to Crack: Developmental Patterns of Drug Involvement,” American Journal of Public Health 83: 851-55 (1993); Kandel, D.P. and Davies, M., “High School Students Who Use Crack and Other Drugs,” Archives of General Psychiatry 53: 71-80 (1996).
(8) Hall. W., et al., The Health and Psychological Consequence of Cannabis Use, Canberra: Australian Government Publishing Service (1994).
A 2, 3, 4, 5, 6, 7, 8 forrás a következő összefoglalóból származik:
Marihuana Myths: Marihuana Facts, Zimmer and Morgan, The Lindesmith Center, 888 Seventh Avenue, NY, NY 10106, 1997
Marihuána és kiürülés
A Daath.hu THC és kiürülés topicja itt található.
A marihuána fogyasztása után két órán belül a THC szint rendszerint a pszichoaktív hatáshoz szükséges szint alá csökken az agyban (1). A THC nagyjából ugyanannyi idő alatt hatol be és lép ki a test legtöbb sejtjéből, mint más pszichoaktív szerek, egyes tulajdonságai viszont – leginkább magas zsíroldékonysága – késleltetik kilépését a zsírsejtekből (2). Egyes vizsgálatok még huszonnégy óra múltán is kimutattak enyhe utóhatásokat marihuánától (3), ugyanakkor a mozgáskoordinációt és szellemi teljesítőképességet mérő tucatnyi teszten a kutatók azt találták, hogy a marihuána hatásai egy-két órával a használat után teljesen megszűntek (4).
A zsírsejtekből felszabaduló mennyiség azonban túl csekély ahhoz, hogy pszichoaktív hatást fejtsen ki, tehát mind az alkalmi, mind a gyakori marihuánahasználóknál alig pár óráig tart a pszichoaktív hatás. Ha az emberek gyakrabban fogyasztanak marihuánát, a vérben és az agyban magasabb lesz a THC szint. A korábban fogyasztott, a zsírsejtek által a véráramba kibocsátott kis mennyiségű THC azonban még akkor sem járul hozzá eredményesen az intoxikáció szintjének emelkedéséhez (5).
A THC-t tároló zsírsejteket nem károsítja a drog jelenléte, sem az agyat vagy más szervet.
Az agy nem különösebben zsíros szerv (6), és a THC nem tárolódik ott (7). Az a kis mennyiség, amely esetleg mégis az agyban marad, nem okoz strukturális változást, és nem változtatja meg a sejtműködést sem (5). A THC végül inaktív bomlástermékekké alakul át. A marihuána lassú kiürülésének legfontosabb következménye az, hogy még hosszú idővel a fogyasztás után is ki lehet mutatni a vérből, vizeletből és szövetekből, jóval azután is, hogy a pszichoaktív hatás elmúlt. Következésképpen a munkahelyi vagy másutt végzett drogtesztek még hosszú idővel azután is azonosítják a marihuánahasználókat, miután a pszichoaktív hatásoknak vége (8).
Források:
(A források a következő könyvből származnak: Marihuana Myths: Marihuana Facts, Zimmer and Morgan, The Lindesmith Center, 888 Seventh Avenue, NY, NY 10106, 1997)
(1) Argurell, S. et al., „Pharmacokinetics and Metabolism of Delta-9-Tetrahydrocannabinol and Other Cannabinoids with Emphasis on Man,” Pharmacological Reviews 38: 21-43 (1986); Cone, E.J. et al., „Acute Effects of Smoking Marijuana on Hormones, Subjective Effects and Performance in Male Human Subjects,” Pharmacology Biochemistry and Behavior 24: 1749-54 (1986).
(2) Garrett, E.R., „Pharmacokinetics and Disposition of Delta-9-Tetrahydrocannbinol and its Metabolites,” Advances in Bioscience 22-23: 105-21 (1978).
(3) Moscowitz, H. et al., „Duration of Skills Performance Impairment Under Marijuana,” American Association for Automotive Medicine Proceedings 181: 87-96 (1979); Chait, L.D. et al., „’Hangover’ Effects The Morning After Marijuana Smoking,” Drug and Alcohol Dependence 15: 229-38 (1985); Yesavage, J.A. et al., „Carry-Over Effects of Marijuana Intoxication on Aircraft Pilot Performance: A Preliminary Report,” American Journal of Psychiatry 142: 1325-29 (1985); Leirer, V.O. et al., „Marijuana Carry-Over Effects on Aircraft Pilot Performance,” Aviation, Space, and Environmental Medicine 62: 221-27 (1991).
(4) Chait, L.D., „Subjective and Behavioral Effects of Marijuana the Morning After,” Psychopharmacology 100: 328-33 (1990); Cocchetto, D.M. et al., „ Relationship Between Plasma Delta-9-Tetrahydrocannabinol Concentration and Pharmacologic Effects in Man,” Psychopharmacology 75: 158-64 (1981); Hollister, L.E. et al., „Do Plasma Concentrations of Delta-9-Tetrahydrocannabinol Reflect the Degree of Intoxication?,” Journal of Clinical Pharmacology 21: 171-77S (1981); Lindgren, J.C. et al., „Clinical Effects and Plasma Levels of Delta-9-Tetrahydrocannabinol (Delta-9-THC) in Heavy and Light Users of Cannabis,” Psychopharmacology 74: 802-12 (1981); Perez-Reyes, M. et al., „The Clinical Pharmacology and Dynamics of Marijuana Cigarette Smoking,” Journal of Clinical Pharmacology 21: 201-07S (1981); Perez-Reyes, M. et al., „Comparison of Effects of Marijuana Cigarettes of Three Different Potencies,” Clinical Pharmacology and Therapeutics 31: 617-24 (1982); Ohlsson, A. et al., „ Plasma Delta-9-Tetrahydrocannabinol Concentrations and Clinical Effects After Oral and Intravenous Administratiion and Smoking,” Clinical Pharmacology and Therapeutics 28: 409-16 (1980); Leirer, V.O. et al., „Marijuanan, Aging, and Task Difficult Effects on Pilot Performance,” Avitation, Space, and Environmental Medicine 60: 1145-52 (1989); Janowsky, D.S. et al., „Marijuana Effects on Stimulated Flying Ability,” American Journal of Psychiatry 133: 384-88 (1976); Cone et al. (1986).
(5) Hollister (1986).
(6) Siegel, G.J. et al., Basic Neurochemistry, New York: Raven Press (1989).
(7) Ryrfeldt, A., „Whole Body Autodiography of Delta-1-Tetrahydrocannabinol and Delta-6-Tetrahydrocannabinol in Mouse,” Acta Pharmaceutica Suecica 10: 13-28 (1973); Nahas, G. et al., „ The Kinetics of Cannabinoid Distribution and Storage with Special Reference to the Brain and Testes,” Journal of Clinical Pharmacology 21: 208-14S (1981); Bronson, M. et al., „Distribution and Disposition of Delta-9-Tetrahydrocannabinol (THC) in Different Tissues of the Rat,” pp. 309-17 in Agurell, S. et al. (eds), The Cannabinoids: Chemical, Pharmacologic, and Therapeutic Aspects, Orlando: Academic Press (1984); Kreuz and Axelrod (1973).
(8) Morgan, J.P., „Urine Testing for Cannabinoid Metabolite; Technical and Practical Problems,” pp. 333-44 in Chesher, G. et al. (eds), Marijuana: An International Report, Canberra: Australian Government Publsihing Service (1988).
Orvosi heroinfenntartás káté
Az orvosi heroinfenntartással kapcsolatos gyakran feltett kérdések és az azokra adott válaszok
New Jersey: áttörés a tűcserében?
Az új kormányzó akár kényszerítené a törvényhozókat arra, hogy törvényessé tegyék a steril fecskendők terjesztését a droghasználók között.