Az orvosi heroinfenntartással kapcsolatos gyakran feltett kérdések és az azokra adott válaszok
Találatok erre: Features of Pdfvce NS0-521 PDF and Practice Exams 🎮 Simply search for ➠ NS0-521 🠰 for free download on ➥ www.pdfvce.com 🡄 😏NS0-521 Actual Dumps
Anti-kannabisz tabletta a piacon
Bár a gyógyászati marihuána értékét kétségbe vonják, a francia hatóságok engedélyezték egy bizonytalan hosszú távú kockázatokkal rendelkező tabletta forgalmazását, amely blokkolja a kannabisz hatásait.
Senkinek sem kellene meghalnia az Ecstasy-tól
“Rosszul lett és meghalt egy 17 éves lány, miután bevett egy extasyt” – tudósított a média. Sajnos nálunk még nem léteznek olyan drogbevizsgáló programok, amelyek meg tudják előzni a hasonló baleseteket.
RTL Klub Híradó 2006. március 27. Hétszer károsabb a füves cigi, mint a sima (A Drogriporter levele)
Tisztelt Hegyi Nóra!
Az RTL Klub Híradó 2006. március 27.-ei adása a marihuána füstjének rákkeltő hatásával foglalkozott, „Hétszer károsabb a füves cigi, mint a sima” címmel. A hivatkozott kutatás és a rendelkezésre álló kutatások nem elégségesek ilyen súlyú következtetések levonására.
A műsorban elhangzó kutatást a Francia Fogyasztók Intézete (Institut National de
Hogy meg lehessen becsülni a marihuána használat kockázatának mértékét a rák kialakulására nézve, nem elég pusztán a füst anyagait összehasonlítani.
Először is ismernünk kell az általános fogyasztási mintákat: A legtöbb kannabisz fogyasztó alkalmilag szív, sokkal kevesebben fogyasztanak naponta, főleg napi három jointot. Legtöbbjük harmincas évei előtt felhagy a marihuána fogyasztásával[4]. A dohányzás keltette legnagyobb kockázat éppen a hosszú távú rendszeres használatban rejlik.
Másodszor nagyobb jelentőséggel bírnak azok a kutatások, amelyek rákos emberek marihuána és dohány-fogyasztási múltját elemezve próbálják megbecsülni a két drog használatának rákkeltő potenciálját. Egy 2005-ös tanulmány szerint az áttekintett 14 ilyen kutatás nem volt képes meggyőző oki kapcsolatot találni a marihuána-használat és a rák kialakulása között.[5] Az ezt az elemzést is elvégző neves kutató, Dr. Donald Tashkin, a los angelesi egyetem (UCLA) professzora ugyanakkor a Nemzetközi Kannabinoid Kutató Társaság (ICRS) 2005-ös ülésén egy olyan, még nem publikált kutatásáról számolt be, amely 1209 rákos beteget vizsgált. A marihuána használat és a rák kialakulása között nem, hogy nem talált pozitív kapcsolatot, de azoknál a pácienseknél, akik kizárólag marihuánát szívtak és nem dohányoztak, még pozitívabb eredményeket kapott, mint a sem nem dohányzó, sem füvet nem szívó kontroll-csoport tagjainál![6]
Egyes szakértők szerint mind a dohányfüst, mind a kannabiszfüst hasonló kémiai tulajdonságokkal rendelkezik, farmakológiai hatásaik azonban jelentősen különböznek. A kannabiszfüst összetevői minimalizálnak bizonyos rákkeltő folyamatokat, a dohányfüst viszont felerősít egyeseket.[7]
Ahogy nem megalapozott azt állítani, hogy „hétszer károsabb a füves cigi, mint a sima”, elhamarkodott lenne azt a következtetést levonni, hogy a marihuána szívása megelőzi a rák kialakulását. A helyzet viszont mindenképpen bonyolultabb, és árnyaltabb bemutatást kíván, mint ahogyan az a műsorban történt.
Ez a levél a TASZ Médiamonitor programjának részeként született. További információrét keresse fel a www.drogriporter.hu weboldalt.
Üdvözlettel,
Takács István Gábor
pszichológus
Társaság a Szabadságjogokért
Médiamonitor Program
Budapest, 1054, Víg utca 28,
tel./fax:+36-1-209-00-46
www.drogriporter.hu
takacsistvan@tasz.hu
[1] Wu, T. C., Tashkin, D. P., Djahed, B., & Rose, J. E. (1988). Pulmonary hazards of smoking marijuana as compared with tobacco. N Engl J
Med 318, 347–351. idézi Hashibea, Straifa, Tashkin, Morgenstern, Greenland, Zhangd (2005) Epidemiologic review of marijuana use and cancer risk, Alcohol 35 (2005) 265–275
[2] Hoffmann, D., Brunnerman, D. K., Gori, G. B., & Wynder, E. L. (1975).On the carcinogenicity of marijuana smoke. Recent Adv Phytochem 9,63–81. idézi Hashibea, Straifa, Tashkin, Morgenstern, Greenland, Zhangd (2005) Epidemiologic review of marijuana use and cancer risk, Alcohol 35 (2005) 265–275
[4] House of Lords Committee on Science and Technology, Ninth Report Session 1997-98, Cannabis, the scientific and medical evidence. November 1998. (4.31)
http://www.parliament.the-stationery-office.co.uk/pa/ld199798/ldselect/ldsctech/151/15101.htm
[6] Fred Gardner (2005) Study: Smoking Marijuana Does Not Cause Lung Cancer, www.counterpunch.org illetve Drogriporter (2005) Okoz-e tüdőrákot a fű? 2005.08.11 Sárosi Péter
XIV. kerületi Helyi Téma, 2005. június 8. Drogmegelőzési Program (a Drogriporter levele)
Tisztelt Szerkesztőség,
Tóth Kovács Krisztina Drogmegelőzési program című írásában (XIV. kerületi Helyi Téma, 2005. június 8. II. évfolyam, 22.szám) rendkívül sematikus sztereotíp és torz képet fest a droghasználókról, a társadalom számára felesleges munkaképtelen „élőhalottnak” írja le őket. A drogfogyasztók ilyen módon való bemutatása nem segíti a prevenciót, de tovább erősíti a drogfogyasztókkal szemben táplált alaptalan előítéleteket.
A statisztikai adatok szerint Magyarországon az illegális kábítószerek fogyasztóinak legnagyobb hányada alkalmi, vagy úgynevezett rekreációs (tehát bizonyos szórakozásokhoz kötötten) droghasználó, elenyésző hányaduk válik rendszeres fogyasztóvá (1). Magyarországon a legelterjedtebb illegális drog a marihuána, a tudományos kutatások szerint a rendszeres fogyasztók nagy része húszas évei végére felhagy marihuána-fogyasztási szokásaival (2).
Nem igaz az sem hogy a drogfogyasztók munkaképtelenek lennének. A tudományos tanulmányok egyöntetűen azt találták, hogy a marihuána-használók a nem használókhoz hasonló vagy azokénál magasabb béreket keresnek (3).
A marihuána-fogyasztók a többiekéhez hasonló jegyeket kapnak a főiskolán (4).
A marihuána-használó és nem-használó fiatalok egyenlő mértékben vesznek részt sport- és más iskolán kívüli tevékenységekben,(5) s ugyanolyan hangsúlyt fektetnek a teljesítményre és sikerre (6).
A középiskolás diákok esetében az erős marihuána-használat összefügg a rossz teljesítménnyel, ugyanakkor ez a probléma már a fogyasztás előtt is fellépett náluk. A rossztanulók, vagy a beilleszkedési zavarral küzdők többet használnak marihuánát, de nem a marihuána szívásától válnak rossz tanulóvá vagy deviánssá (7,4).
A kábítószer-jelenség Magyarországon is az egyik leginkább előítéletekkel és tévinformációkkal terhelt terület, ugyanakkor a hiteles információk beszerzése nem lehetetlen feladat. Az eligazodást segítheti ha a drogkérdésben megnyilvánuló újságíró tanulmányozza a 2004-es Jelentést a magyarországi kábítószerhelyzetről, a marihuánával kapcsolatosan pedig a Nemzeti Drogmegelőzési Intézet gondozásában megjelent „Earleywine: Marihuána, a Tudomány Álláspontja” című könyvet érdemes forgatni.
Ezt a levelet a Társaság a Szabadságjogokért drogpolitikai weboldalának a www.drogriporter.hu-nak Médiamonitor programja részeként kapták. A Médiamonitor program célja, hogy figyelje és olvasói levelek segítségével tudományos alapokon nyugvó tényekkel korrigálja a sajtóban megjelent, legális és illegális drogokkal kapcsolatos tévedéseket és pontatlan információkat. A cikk kritikája felkerült a honlapunkra, melyet ezúttal szeretném szíves figyelmükbe ajánlani.
Munkájukhoz sok sikert kívánva,
Takács István Gábor
Pszichológus
Társaság a Szabadságjogokért
Médiamonitor Program
Budapest, 1114, Eszék u. 8/b.,
tel./fax:+36-1-209-00-46
www.drogriporter.hu
takacsistvan@tasz.hu
Források:
(2) Hall W. and Solowij N. (1998) Adverse effects of cannabis, Lancet 1998; 352:1611-16
(3) Kandel, D.B. and Davies, M., “Labor Force Experiences of a National Sample of Young Adult Men,” Youth and Society 21: 411-45 (1990); Register, C.A. and Williams, D.R., “Labor Market Effects of Marijuana and Cocaine Use Among Young Men,” Industrial and Labor Relations Review 45: 435-51 (1992); Kaestner, R., “The Effect of Drug Use on the Wages of Young Adults,” Journal of Labor Economics 9: 381-412 (1991); Kaestner, R., “New Estimates of the Effect of Marijuana and Cocaine Use on Wages,” Industrial and Labor Relations Review 47: 454-70 (1994); Gill, A.M. and Michaels, R.J., “Does Drug Use Lower Wages?,” Industrial and Labor Relations Review 45: 419-34 (1992); Sickels, R. and Taubman, P., “Who Uses Illegal Drugs?,” American Economic Review 81: 248-51 (1991); Kandel, D. et al., “The Impact of Drug Use on Earnings: A Life-Span Perspective,” Social Forces 74: 243-70 (1995).
(4) Mitch Earleywine: Marihuána – a tudomány álláspontja. EDGE 2000-NDI Kiadó, Budapest, 2004.
(5) Walters, P.A., “Drug Use and Life-Style Among 500 College Undergraduates,” Archives of General Psychiatry 26: 92-96 (1972); Pope, H.H. et al., “Drug Use and Life-Style among College Undergraduates: Nine Years Later,” Archives of Genera
(6) Hogan, R. et al., “Personality Correlates of Undergraduate Marijuana Use,” Journal of Consulting and Clinical Psychology 35: 58/63 (1970); Brill, N.Q. et al., “Personality Factors in Marijuana Use: A Preliminary Report,” Archives of General Psychiatry 24: 163-65 (1971); Miranne, A.C., “Marijuana Use and Achivement Orientations of College Students,” Journal of Health and Social Behavior 20: 194-99 (1979); Hochman, J.S. and Brill, N.Q.,
Az Alkotmánybíróság droghatározata
—————————————————————
54/2004. (XII. 13.) AB határozat
Közzétéve a Magyar Közlöny 2004. évi 189. számában
AB közlöny: XIII. évf. 12. szám
—————————————————————
Az amerikai drogpolitikai vita
A Beszélőben megjelent cikkváltásban Ethan Nadelmann politológus csap össze az amerikai drogcárral.
Az amerikai drogpolitikai vita
A Beszélőben megjelent cikkváltásban Ethan Nadelmann politológus csap össze az amerikai drogcárral.
Cosmopolitan 2006. augusztus 1. Mennyire veszélyes a hétvégi drogozás? (A Drogriporter levele)
Tisztelt Cosmopolitan Szerkesztőség,
A „Mennyire veszélyes a hétvégi drogozás?” (Cosmopolitan, 2006. augusztus 1.) című cikkel kapcsolatban a következőkre tartjuk szükségesnek felhívni a figyelmüket:
A cikk úgy ír a drogról, mintha minden központi idegrendszerben változást okozó anyag, „pszichoaktív szer,” vagyis „drog” ugyanazon tulajdonsággal rendelkezne, a teától a kokainig. A szerző minden valószínűség szerint az ENSZ egyezmények tiltó listáin szereplő pszichoaktív szerekre – „drogokra” – gondolt, vagyis a „kábítószerekre”. Valójában mind hatásukban, mind fogyasztásuk módjában, mind pedig a fogyasztó és környezete számára is problémát okozó fogyasztási módok tekintetében, ezek között a szerek között (például kannabisz és heroin között) akkora különbségek vannak, mint a csokoládé és a rum között. Éppen ezért igencsak problémás őket és használóikat minden tekintetben egy csoportként kezelni.
A cikk másik, a tudományos tényekkel és a statisztikai adatokkal ellentmondó tétele az volt, mikor kijelentette: „Ritka az olyan fogyasztó, aki egész életén át csak alkalomszerűen nyúl a szerhez.” A valóságban az alkalmi fogyasztók adják a „drogfogyasztók” túlnyomó többségét, a függő típusú használat a kivétel. A statisztikai adatok szerint Magyarországon is, az illegális kábítószerek fogyasztóinak legnagyobb hányada alkalmi, vagy úgynevezett rekreációs (tehát bizonyos szórakozásokhoz kötötten) droghasználó, elenyésző hányaduk válik rendszeres fogyasztóvá.[1] Magyarországon a legelterjedtebb illegális drog a marihuána, a tudományos kutatások szerint a rendszeres fogyasztók nagy része húszas évei végére felhagy marihuána-fogyasztási szokásaival.[2]
„Igazság szerint, ha azért drogozol, hogy szocializálódj, vagy így űzöd el a stresszt, akkor bajban vagy!” Állítja a cikk. Akik alkoholt isznak, vajon nem azért isznak-e, hogy szocializálódjanak és oldják stresszt? Bajban lennének? A szerző szerint az „alkalmi drogfogyasztó” előbb utóbb vagy kiesik munkahelyéről, vagy gyengébb teljesítményt nyújt, anyagi problémái lesznek és párkapcsolata és krízisbe torkollik. Megint csak nem lehet tudni, hogy melyik szerről van szó. A Magyarországon is legelterjedtebb illegális szer, a marihuána használói a tudományos tanulmányok szerint a nem használókhoz hasonló vagy azokénál magasabb béreket keresnek,[3] a többiekéhez hasonló jegyeket kapnak a főiskolán[4] a fiatalok pedig egyenlő mértékben vesznek részt sport- és más iskolán kívüli tevékenységekben,[5] és ugyanolyan hangsúlyt fektetnek a teljesítményre és sikerre.[6]
Egy fél mondat erejéig kitér még a szerző a „drogok agyroncsoló” hatására is – megint csak nem lehet tudni, hogy melyik drogról van itt szó. Ugyanis sem a kannabisz, sem a morfin nem okoz agykárosodást, de még az MDMA – az ecstasy hatóanyaga – esetében is tudósok vitatkoznak, arról, vajon okoz-e ez a szer károsodást az agyban, ha pedig van valamilyen változás, ez miként értelmezhető, és van e bármilyen jelentősége (hiszen egy sor pszichiátriai gyógyszer ugyanilyen agyi változásokat okoz.)
Végezetül szeretnénk rá felhívni a Szerkesztőség figyelmét, hogy akaratán kívül senkit nem lehet rehabilitációra beutalni, ez egy önkéntesen vállalt ellátási forma. Azoknak, akiknek valóban problémájuk származik a kábítószerek fogyasztásából, valóban fontos lehet a rehabilitáció, de csak akkor működik, ha ő maguk akarják, alkalmi fogyasztóknak pedig szükségtelen. A család és a barátok részéről az őszinte párbeszéd és támogatás segíthet, a magatartásbeli és érzelmi problémák kezeléséhez pedig valóban hasznos dolog szakértő segítségét igénybe venni, de megint csak önkéntes módon.
A tény, hogy a „kábítószer-fogyasztók” többsége nem válik függővé, vagy problémás fogyasztóvá, egyáltalán nem jelenti azt, hogy másoknak nem keseríti meg és teszi tönkre az életét a függősége. Ahhoz viszont, hogy ezek az emberek a megfelelő segítséget kaphassák meg, mind szakmailag, mind pedig politikai szinten, a médiának is valós és kellően differenciált képet kell alkotnia a jelenségről, és a pszichoaktív szerek veszélyeiről. A leegyszerűsítés, a probléma félreértelmezése és a tények elferdítése nem segít rajtuk.
Ez a levél a TASZ Médiamonitor programjának részeként született. Kérjük jelezzék, ha a levél közléséhez rövidítés szükséges. További információrét keressék fel a www.drogriporter.hu weboldalt.
Üdvözlettel,
Takács István Gábor
pszichológus
Társaság a Szabadságjogokért
Médiamonitor Program
Budapest, 1054, Víg utca 28,
tel./fax:+36-1-209-00-46
Irodalom:
[3] Kandel, D.B. and Davies, M., “Labor Force Experiences of a National Sample of Young Adult Men,” Youth and Society 21: 411-45 (1990); Register, C.A. and Williams, D.R., “Labor Market Effects of Marijuana and Cocaine Use Among Young Men,” Industrial and Labor Relations Review 45: 435-51 (1992); Kaestner, R., “The Effect of Drug Use on the Wages of Young Adults,” Journal of Labor Economics 9: 381-412 (1991); Kaestner, R., “New Estimates of the Effect of Marijuana and Cocaine Use on Wages,” Industrial and Labor Relations Review 47: 454-70 (1994); Gill, A.M. and Michaels, R.J., “Does Drug Use Lower Wages?,” Industrial and Labor Relations Review 45: 419-34 (1992); Sickels, R. and Taubman, P., “Who Uses Illegal Drugs?,” American Economic Review 81: 248-51 (1991); Kandel, D. et al., “The Impact of Drug Use on Earnings: A Life-Span Perspective,” Social Forces 74: 243-70 (1995).
[5] Walters, P.A., “Drug Use and Life-Style Among 500 College Undergraduates,” Archives of General Psychiatry 26: 92-96 (1972); Pope, H.H. et al., “Drug Use and Life-Style among College Undergraduates: Nine Years Later,” Archives of Genera
[6] Hogan, R. et al., “Personality Correlates of Undergraduate Marijuana Use,” Journal of Consulting and Clinical Psychology 35: 58/63 (1970); Brill, N.Q. et al., “Personality Factors in Marijuana Use: A Preliminary Report,” Archives of General Psychiatry 24: 163-65 (1971); Miranne, A.C., “Marijuana Use and Achivement Orientations of College Students,” Journal of Health and Social Behavior 20: 194-99 (1979); Hochman, J.S. and Brill, N.Q.,
2005. június 27. Heves Megyei Hírlap 4.oldal Lassan halálba cipelő pillanatnyi boldogság (a Drogriporter.hu levele)
Munkájukhoz további sok sikert kívánva,
Takács István Gábor
Pszichológus
Társaság a Szabadságjogokért
[3] Grinspoon, L., Marihuana Reconsidered, Cambridge, MA: Harvard University Press (1971); Grinspoon, L. and Bakalar, J.B., Marijuana: The Forbidden Medicine, New Haven: Yale University Press (1993); Sloman, L., Reefer Madness: Marijuana in America, New York: Grove Press (1979); Novak, W., High Culture: Marijuana in the Lives of Americans, The Cannabis Institute of America, Inc. (1980).
[4] Chait, L.D., „Subjective and Behavioral Effects of Marijuana the Morning After,” Psychopharmacology 100: 328-33 (1990); Cocchetto, D.M. et al., „ Relationship Between Plasma Delta-9-Tetrahydrocannabinol Concentration and Pharmacologic Effects in Man,” Psychopharmacology 75: 158-64 (1981); Hollister, L.E. et al., „Do Plasma Concentrations of Delta-9-Tetrahydrocannabinol Reflect the Degree of Intoxication?,” Journal of Clinical Pharmacology 21: 171-77S (1981); Lindgren, J.C. et al., „Clinical Effects and Plasma Levels of Delta-9-Tetrahydrocannabinol (Delta-9-THC) in Heavy and Light Users of Cannabis,” Psychopharmacology 74: 802-12 (1981); Perez-Reyes, M. et al., „The Clinical Pharmacology and Dynamics of Marijuana Cigarette Smoking,” Journal of Clinical Pharmacology 21: 201-07S (1981); Perez-Reyes, M. et al., „Comparison of Effects of Marijuana Cigarettes of Three Different Potencies,” Clinical Pharmacology and Therapeutics 31: 617-24 (1982); Ohlsson, A. et al., „ Plasma Delta-9-Tetrahydrocannabinol Concentrations and Clinical Effects After Oral and Intravenous Administratiion and Smoking,” Clinical Pharmacology and Therapeutics 28: 409-16 (1980); Leirer, V.O. et al., „Marijuanan, Aging, and Task Difficult Effects on Pilot Performance,” Avitation, Space, and Environmental Medicine 60: 1145-52 (1989); Janowsky, D.S. et al., „Marijuana Effects on Stimulated Flying Ability,” American Journal of Psychiatry 133: 384-88 (1976); Cone et al. (1986). In.: Marihuana Myths: Marihuana Facts, Zimmer and Morgan, The Lindesmith Center, 888 Seventh Avenue, NY, NY 10106, 1997