Cosmopolitan 2006. augusztus 1. Mennyire veszélyes a hétvégi drogozás? (A Drogriporter levele)

Tisztelt Cosmopolitan Szerkesztőség,

 

A „Mennyire veszélyes a hétvégi drogozás?” (Cosmopolitan, 2006. augusztus 1.) című cikkel kapcsolatban a következőkre tartjuk szükségesnek felhívni a figyelmüket:

 

A cikk úgy ír a drogról, mintha minden központi idegrendszerben változást okozó anyag, „pszichoaktív szer,” vagyis „drog” ugyanazon tulajdonsággal rendelkezne, a teától a kokainig. A szerző minden valószínűség szerint az ENSZ egyezmények tiltó listáin szereplő pszichoaktív szerekre – „drogokra” – gondolt, vagyis a „kábítószerekre”. Valójában mind hatásukban, mind fogyasztásuk módjában, mind pedig a fogyasztó és környezete számára is problémát okozó fogyasztási módok tekintetében, ezek között a szerek között (például kannabisz és heroin között) akkora különbségek vannak, mint a csokoládé és a rum között. Éppen ezért igencsak problémás őket és használóikat minden tekintetben egy csoportként kezelni.

 

A cikk másik, a tudományos tényekkel és a statisztikai adatokkal ellentmondó tétele az volt, mikor kijelentette: „Ritka az olyan fogyasztó, aki egész életén át csak alkalomszerűen nyúl a szerhez.” A valóságban az alkalmi fogyasztók adják a „drogfogyasztók” túlnyomó többségét, a függő típusú használat a kivétel. A statisztikai adatok szerint Magyarországon is, az illegális kábítószerek fogyasztóinak legnagyobb hányada alkalmi, vagy úgynevezett rekreációs (tehát bizonyos szórakozásokhoz kötötten) droghasználó, elenyésző hányaduk válik rendszeres fogyasztóvá.[1]  Magyarországon a legelterjedtebb illegális drog a marihuána, a tudományos kutatások szerint a rendszeres fogyasztók nagy része húszas évei végére felhagy marihuána-fogyasztási szokásaival.[2]

 

„Igazság szerint, ha azért drogozol, hogy szocializálódj, vagy így űzöd el a stresszt, akkor bajban vagy!” Állítja a cikk. Akik alkoholt isznak, vajon nem azért isznak-e, hogy szocializálódjanak és oldják stresszt? Bajban lennének? A szerző szerint az „alkalmi drogfogyasztó” előbb utóbb vagy kiesik munkahelyéről, vagy gyengébb teljesítményt nyújt, anyagi problémái lesznek és párkapcsolata és krízisbe torkollik. Megint csak nem lehet tudni, hogy melyik szerről van szó. A Magyarországon is legelterjedtebb illegális szer, a marihuána használói a tudományos tanulmányok szerint a nem használókhoz hasonló vagy azokénál magasabb béreket keresnek,[3] a többiekéhez hasonló jegyeket kapnak a főiskolán[4]  a fiatalok pedig egyenlő mértékben vesznek részt sport- és más iskolán kívüli tevékenységekben,[5] és ugyanolyan hangsúlyt fektetnek a teljesítményre és sikerre.[6]

 

Egy fél mondat erejéig kitér még a szerző a „drogok agyroncsoló” hatására is – megint csak nem lehet tudni, hogy melyik drogról van itt szó. Ugyanis sem a kannabisz, sem a morfin nem okoz agykárosodást, de még az MDMA – az ecstasy hatóanyaga – esetében is tudósok vitatkoznak, arról, vajon okoz-e ez a szer károsodást az agyban, ha pedig van valamilyen változás, ez miként értelmezhető, és van e bármilyen jelentősége (hiszen egy sor pszichiátriai gyógyszer ugyanilyen agyi változásokat okoz.)

 

Végezetül szeretnénk rá felhívni a Szerkesztőség figyelmét, hogy akaratán kívül senkit nem lehet rehabilitációra beutalni, ez egy önkéntesen vállalt ellátási forma. Azoknak, akiknek valóban problémájuk származik a kábítószerek fogyasztásából, valóban fontos lehet a rehabilitáció, de csak akkor működik, ha ő maguk akarják, alkalmi fogyasztóknak pedig szükségtelen. A család és a barátok részéről az őszinte párbeszéd és támogatás segíthet, a magatartásbeli és érzelmi problémák kezeléséhez pedig valóban hasznos dolog szakértő segítségét igénybe venni, de megint csak önkéntes módon.

A tény, hogy a „kábítószer-fogyasztók” többsége nem válik függővé, vagy problémás fogyasztóvá, egyáltalán nem jelenti azt, hogy másoknak nem keseríti meg és teszi tönkre az életét a függősége. Ahhoz viszont, hogy ezek az emberek a megfelelő segítséget kaphassák meg, mind szakmailag, mind pedig politikai szinten, a médiának is valós és kellően differenciált képet kell alkotnia a jelenségről, és a pszichoaktív szerek veszélyeiről. A leegyszerűsítés, a probléma félreértelmezése és a tények elferdítése nem segít rajtuk.

 

Ez a levél a TASZ Médiamonitor programjának részeként született. Kérjük jelezzék, ha a levél közléséhez rövidítés szükséges. További információrét keressék fel a www.drogriporter.hu weboldalt.

 

Üdvözlettel,

 

Takács István Gábor

pszichológus

Társaság a Szabadságjogokért

Médiamonitor Program

Budapest, 1054, Víg utca 28,

tel./fax:+36-1-209-00-46

www.drogriporter.hu

takacsistvan@tasz.hu

 

Irodalom: