Tisztelt Cosmopolitan SzerkesztĆsĂ©g,
A „Mennyire veszĂ©lyes a hĂ©tvĂ©gi drogozĂĄs?” (Cosmopolitan, 2006. augusztus 1.) cĂmƱ cikkel kapcsolatban a következĆkre tartjuk szĂŒksĂ©gesnek felhĂvni a figyelmĂŒket:
A cikk Ășgy Ăr a drogrĂłl, mintha minden központi idegrendszerben vĂĄltozĂĄst okozĂł anyag, „pszichoaktĂv szer,” vagyis „drog” ugyanazon tulajdonsĂĄggal rendelkezne, a teĂĄtĂłl a kokainig. A szerzĆ minden valĂłszĂnƱsĂ©g szerint az ENSZ egyezmĂ©nyek tiltĂł listĂĄin szereplĆ pszichoaktĂv szerekre – „drogokra” – gondolt, vagyis a „kĂĄbĂtĂłszerekre”. ValĂłjĂĄban mind hatĂĄsukban, mind fogyasztĂĄsuk mĂłdjĂĄban, mind pedig a fogyasztĂł Ă©s környezete szĂĄmĂĄra is problĂ©mĂĄt okozĂł fogyasztĂĄsi mĂłdok tekintetĂ©ben, ezek között a szerek között (pĂ©ldĂĄul kannabisz Ă©s heroin között) akkora kĂŒlönbsĂ©gek vannak, mint a csokolĂĄdĂ© Ă©s a rum között. Ăppen ezĂ©rt igencsak problĂ©mĂĄs Ćket Ă©s hasznĂĄlĂłikat minden tekintetben egy csoportkĂ©nt kezelni.
A cikk mĂĄsik, a tudomĂĄnyos tĂ©nyekkel Ă©s a statisztikai adatokkal ellentmondĂł tĂ©tele az volt, mikor kijelentette: „Ritka az olyan fogyasztĂł, aki egĂ©sz Ă©letĂ©n ĂĄt csak alkalomszerƱen nyĂșl a szerhez.” A valĂłsĂĄgban az alkalmi fogyasztĂłk adjĂĄk a „drogfogyasztĂłk” tĂșlnyomĂł többsĂ©gĂ©t, a fĂŒggĆ tĂpusĂș hasznĂĄlat a kivĂ©tel. A statisztikai adatok szerint MagyarorszĂĄgon is, az illegĂĄlis kĂĄbĂtĂłszerek fogyasztĂłinak legnagyobb hĂĄnyada alkalmi, vagy Ășgynevezett rekreĂĄciĂłs (tehĂĄt bizonyos szĂłrakozĂĄsokhoz kötötten) droghasznĂĄlĂł, elenyĂ©szĆ hĂĄnyaduk vĂĄlik rendszeres fogyasztĂłvĂĄ.[1] MagyarorszĂĄgon a legelterjedtebb illegĂĄlis drog a marihuĂĄna, a tudomĂĄnyos kutatĂĄsok szerint a rendszeres fogyasztĂłk nagy rĂ©sze hĂșszas Ă©vei vĂ©gĂ©re felhagy marihuĂĄna-fogyasztĂĄsi szokĂĄsaival.[2]
„IgazsĂĄg szerint, ha azĂ©rt drogozol, hogy szocializĂĄlĂłdj, vagy Ăgy Ʊzöd el a stresszt, akkor bajban vagy!” ĂllĂtja a cikk. Akik alkoholt isznak, vajon nem azĂ©rt isznak-e, hogy szocializĂĄlĂłdjanak Ă©s oldjĂĄk stresszt? Bajban lennĂ©nek? A szerzĆ szerint az „alkalmi drogfogyasztĂł” elĆbb utĂłbb vagy kiesik munkahelyĂ©rĆl, vagy gyengĂ©bb teljesĂtmĂ©nyt nyĂșjt, anyagi problĂ©mĂĄi lesznek Ă©s pĂĄrkapcsolata Ă©s krĂzisbe torkollik. Megint csak nem lehet tudni, hogy melyik szerrĆl van szĂł. A MagyarorszĂĄgon is legelterjedtebb illegĂĄlis szer, a marihuĂĄna hasznĂĄlĂłi a tudomĂĄnyos tanulmĂĄnyok szerint a nem hasznĂĄlĂłkhoz hasonlĂł vagy azokĂ©nĂĄl magasabb bĂ©reket keresnek,[3] a többiekĂ©hez hasonlĂł jegyeket kapnak a fĆiskolĂĄn[4] a fiatalok pedig egyenlĆ mĂ©rtĂ©kben vesznek rĂ©szt sport- Ă©s mĂĄs iskolĂĄn kĂvĂŒli tevĂ©kenysĂ©gekben,[5] Ă©s ugyanolyan hangsĂșlyt fektetnek a teljesĂtmĂ©nyre Ă©s sikerre.[6]
Egy fĂ©l mondat erejĂ©ig kitĂ©r mĂ©g a szerzĆ a „drogok agyroncsolĂł” hatĂĄsĂĄra is – megint csak nem lehet tudni, hogy melyik drogrĂłl van itt szĂł. Ugyanis sem a kannabisz, sem a morfin nem okoz agykĂĄrosodĂĄst, de mĂ©g az MDMA – az ecstasy hatĂłanyaga – esetĂ©ben is tudĂłsok vitatkoznak, arrĂłl, vajon okoz-e ez a szer kĂĄrosodĂĄst az agyban, ha pedig van valamilyen vĂĄltozĂĄs, ez mikĂ©nt Ă©rtelmezhetĆ, Ă©s van e bĂĄrmilyen jelentĆsĂ©ge (hiszen egy sor pszichiĂĄtriai gyĂłgyszer ugyanilyen agyi vĂĄltozĂĄsokat okoz.)
VĂ©gezetĂŒl szeretnĂ©nk rĂĄ felhĂvni a SzerkesztĆsĂ©g figyelmĂ©t, hogy akaratĂĄn kĂvĂŒl senkit nem lehet rehabilitĂĄciĂłra beutalni, ez egy önkĂ©ntesen vĂĄllalt ellĂĄtĂĄsi forma. Azoknak, akiknek valĂłban problĂ©mĂĄjuk szĂĄrmazik a kĂĄbĂtĂłszerek fogyasztĂĄsĂĄbĂłl, valĂłban fontos lehet a rehabilitĂĄciĂł, de csak akkor mƱködik, ha Ć maguk akarjĂĄk, alkalmi fogyasztĂłknak pedig szĂŒksĂ©gtelen. A csalĂĄd Ă©s a barĂĄtok rĂ©szĂ©rĆl az Ćszinte pĂĄrbeszĂ©d Ă©s tĂĄmogatĂĄs segĂthet, a magatartĂĄsbeli Ă©s Ă©rzelmi problĂ©mĂĄk kezelĂ©sĂ©hez pedig valĂłban hasznos dolog szakĂ©rtĆ segĂtsĂ©gĂ©t igĂ©nybe venni, de megint csak önkĂ©ntes mĂłdon.
A tĂ©ny, hogy a „kĂĄbĂtĂłszer-fogyasztĂłk” többsĂ©ge nem vĂĄlik fĂŒggĆvĂ©, vagy problĂ©mĂĄs fogyasztĂłvĂĄ, egyĂĄltalĂĄn nem jelenti azt, hogy mĂĄsoknak nem keserĂti meg Ă©s teszi tönkre az Ă©letĂ©t a fĂŒggĆsĂ©ge. Ahhoz viszont, hogy ezek az emberek a megfelelĆ segĂtsĂ©get kaphassĂĄk meg, mind szakmailag, mind pedig politikai szinten, a mĂ©diĂĄnak is valĂłs Ă©s kellĆen differenciĂĄlt kĂ©pet kell alkotnia a jelensĂ©grĆl, Ă©s a pszichoaktĂv szerek veszĂ©lyeirĆl. A leegyszerƱsĂtĂ©s, a problĂ©ma fĂ©lreĂ©rtelmezĂ©se Ă©s a tĂ©nyek elferdĂtĂ©se nem segĂt rajtuk.
Ez a levĂ©l a TASZ MĂ©diamonitor programjĂĄnak rĂ©szekĂ©nt szĂŒletett. KĂ©rjĂŒk jelezzĂ©k, ha a levĂ©l közlĂ©sĂ©hez rövidĂtĂ©s szĂŒksĂ©ges. TovĂĄbbi informĂĄciĂłrĂ©t keressĂ©k fel a www.drogriporter.hu weboldalt.
Ădvözlettel,
TakĂĄcs IstvĂĄn GĂĄbor
pszicholĂłgus
Tårsasåg a Szabadsågjogokért
MĂ©diamonitor Program
Budapest, 1054, VĂg utca 28,
tel./fax:+36-1-209-00-46
Irodalom:
[3] Kandel, D.B. and Davies, M., “Labor Force Experiences of a National Sample of Young Adult Men,” Youth and Society 21: 411-45 (1990); Register, C.A. and Williams, D.R., “Labor Market Effects of Marijuana and Cocaine Use Among Young Men,” Industrial and Labor Relations Review 45: 435-51 (1992); Kaestner, R., “The Effect of Drug Use on the Wages of Young Adults,” Journal of Labor Economics 9: 381-412 (1991); Kaestner, R., “New Estimates of the Effect of Marijuana and Cocaine Use on Wages,” Industrial and Labor Relations Review 47: 454-70 (1994); Gill, A.M. and Michaels, R.J., “Does Drug Use Lower Wages?,” Industrial and Labor Relations Review 45: 419-34 (1992); Sickels, R. and Taubman, P., “Who Uses Illegal Drugs?,” American Economic Review 81: 248-51 (1991); Kandel, D. et al., “The Impact of Drug Use on Earnings: A Life-Span Perspective,” Social Forces 74: 243-70 (1995).
[5] Walters, P.A., “Drug Use and Life-Style Among 500 College Undergraduates,” Archives of General Psychiatry 26: 92-96 (1972); Pope, H.H. et al., “Drug Use and Life-Style among College Undergraduates: Nine Years Later,” Archives of Genera
[6] Hogan, R. et al., “Personality Correlates of Undergraduate Marijuana Use,” Journal of Consulting and Clinical Psychology 35: 58/63 (1970); Brill, N.Q. et al., “Personality Factors in Marijuana Use: A Preliminary Report,” Archives of General Psychiatry 24: 163-65 (1971); Miranne, A.C., “Marijuana Use and Achivement Orientations of College Students,” Journal of Health and Social Behavior 20: 194-99 (1979); Hochman, J.S. and Brill, N.Q.,